Vannak a törvénynek teljesen normális, logikus, egyszerűen értelmezhető fejezetei és a jelenlegi gyakorlat, technológia, józan ész szempontjából könnyen megvalósítható előírásai, de a 13. fejezet – egyébiránt az Adatvédelem címet viseli – az annyira meghökkentett, hogy először azt gondoltam biztos rosszul értelmezem, vagy ezt a fejezetet már bizton törölte a jogalkotó. De nem törölte, él még! És persze az értelmezéssel is probléma volt. Akkor nézzük mi itt a jogértelmezési probléma? Az első három bekezdés az alap, amelyre épül a későbbi katarzis, imigyen: 13/A. 2001 évi cviii törvény 2020. § (1) A szolgáltató az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés létrehozása, tartalmának meghatározása, módosítása, teljesítésének figyelemmel kísérése, az abból származó díjak számlázása, valamint az azzal kapcsolatos követelések érvényesítése céljából kezelheti az igénybe vevő azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat és lakcímet. (2) A szolgáltató az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésből származó díjak számlázása céljából kezelheti az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos természetes személyazonosító adatokat, lakcímet, valamint a szolgáltatás igénybevételének időpontjára, időtartamára és helyére vonatkozó adatokat.
Nekivághatunk? Akkor rajta! A Csikóváraljai turistaháztól kicsit vissza kell sétálni az aszfaltos úton, egészen addig, amíg jobbra meg nem látjuk a zöld körtúra és a piros jelzés együttesét. (A zöld körtúra is érinti a Holdvilág-árkot, de ez nem megy el egészen a Meteor-létráig, és visszafelé kevésbé hangulatos, mint az általunk javasolt útvonal. Holdvilág-árok túra - Pilis | Egy hullámhosszon. ) Egészen addig kell itt haladnunk, míg egy elágazásnál jobbra meglátjuk a piros kereszt jelzést, ami a Holdvilág-árok bejáratát jelöli és már a patak mentén vezet tovább. Itt egy tájékoztató táblán megismerhetjük a helyhez kapcsolódó legendát is. A gyönyörű, vadregényes szurdokot egyes feltevések ősi, kultikus temetkezési helynek tartják. Mások szerint itt állt egykor Attila városa, míg megint mások szerint Árpád fejedelem itt van eltemetve. Bizonyíték egyelőre egyikre sincs, de a környéknek valóban van valami megmagyarázhatatlan ereje. Innen aztán nem lehet eltéveszteni, mert a piros kereszt végig az árokban halad gyönyörű, vadregényes környezetben.
Balra fent jó tűzrakóhely, és akár sátras bivakhely. Itt található a Weiszlich- (Remete) barlang nyílása sötétlik, mely andezittufában van. Nevét Weiszlich betyárról kapta, aki betyárként a gazdagoktól lopott, és a monda szerint ezt használta búvóhelyként. Az sincs kizárva, hogy ez volt Árpád vezér felavató helye, vagy sírkamrája. Másik legenda szerint a Pálos szerzetesek elvonulásának helyszíne volt 3 éven át. Majd befejezve azt megalapította Özséb a Pálos rendet. Ha a piros keresztet követed tovább a létrán felérve, akkor egy szűkebb szurdokba érve egy mély és keskeny kanyonnál találod magad, amely elsőre félelmetesnek tűnik, de egyrészt nem tart sokáig, másrészt pedig nagyon izgalmas lesz végigmenni rajta! Ha úgy érzed, nem szeretnél bemenni a kanyonba, itt kikerülheted, de ha még van benned energia, érdemes belevágnod a kalandba. Ha a kanyont választod, csak arra kell figyelned, hogy ne térj rá az erdészeti útra, haladj mindig egyenesen! Nemsokára elérsz egy elágazáshoz, itt kövesd a zöld keresztet jobbra.
Az általa vezetett üzletünk, a patinás hangulatú Szentendrén, a Bogdányi u. 36. sz. alatt van (tel: 06-26-314-388), amely az országban az egyetlen, ahol a kékfestő teljes választéka megtalálható. A Népi Iparművészeti Tanács által zsűrizett, saját tervezésű, egyedi termékeikkel számos kiállításon, bemutatón, vásáron veszünk részt itthon és külföldön egyaránt. A kékfestés története, készítése és a teljes választéka a honlapunkon megtekinthető.