Műjégpálya és Csónakázó-tó - Budapest Műmelékek Cím: 1146 Budapest, Olof Palme sétány 5. A Városligeti Műjégpálya 1870. január 29-én kezdte meg a korcsolyázó tömeg fogadását, mikor is Rudolf koronaherceg ünnepélyesen megnyitotta kapuit. A jégpálya megnyitását az 1869. Városligeti Műjégpálya, Budapest XIV. - épülettár. november 12-én a Duna parti Steingasser (Petőfi) kávéház kártyatermében megalakult Pesti Korcsolyázó Egylet tette lehetővé, aki hosszas és kitartó közbenjárás után engedélyt kapott a városi tanácstól, hogy a Városligeti tó egy részén minden télen korcsolyapályát alakítson ki, amin a pesti hölgyek és urak díjtalanul élvezhetik a korcsolyázás minden örömét. Az első "korcsolyacsarnokot" a tó partján felállított kéthelyiséges kis fabódé testesítette meg, ami 1874-ben tragikus módon leégett. Ezt követően a városvezetés végleges engedélyt adott az új épület megépítésére, ami pár éven belül fel is épült Lechner Ödön építész keze alól kikerült tervek alapján. A nyári hónapokban a pálya területét általában vízzel töltik fel, és csónakázó-tónak használják, de az elmúlt pár évben ez elmaradt, mert a víz károkat okozott a hűtőrendszerben; a rekonstrukciót követően azonban hamarosan újra élvezhetjük a csónakázás nyújtotta örömöket
Európában a legnagyobb területű műjégpálya a budapesti Városliget szélén, a Hősök tere és a Vajdahunyad-vár között fekszik. A bécsi műjégpálya után ez a kontinens második ilyen létesítménye, 1926-ban adták át a közönségnek. Télen 12000 m2-es egybefüggő mesterséges jégfelületet hoznak rajta létre, tavasztól őszig pedig a legkülönfélébb kulturális és sportos programokat szerveznek területén. Budapest portál | Befejeződött a Városligeti Műjégpálya rekonstrukciója. A nyári hónapokban a pálya területét általában vízzel töltik fel, és csónakázó-tónak használják.
Városligeti Műjégpálya Budapest leghíresebb műjégpályája már lassan 150 éve töretlen népszerűségnek örvend a város lakóinak körében. Az 1870-es években kialakított pálya közvetlenül a a Városliget és a Vajdahunyad Vár szomszédságában helyezkedik el és nyáron csónakázótóként üzemel. Budapest portál | Ma, pénteken nyit a Városligeti Műjégpálya. Nehéz elképzelni, hogy megalapításakor itt csak egy fabódé melegedő állt: ez az épület azonban nem sokkal felépítése után tűzvész martaléka lett. De így száz év távlatából ez talán nem is akkora baj, hiszen az azóta is fennálló neobarokk stílusú építészeti csodát nem más, mint Lechner Ödön tervezte. Mind az épület, mind a pálya nagyszabású felújításon esett át 2008-ban.
1. 1/E-2008-0004) során létrejött új fogadóközpont számos, a Városligetben eddig hiányzó turisztikai funkcióval bővült. A turisztikai információs központban nemcsak a Városligetről, hanem egész Budapestről kaphatnak hasznos információkat a látogatók.
A városligeti intézmény Európa - Bécs után - második legrégebbi pályája, 1926 óta lehet itt műjégen korcsolyázni. 1926. november 20-án nyílt meg a Városligetben az ország és a kontinens első műjégpályája. A Műjégpálya elődje, a Városligeti-tó korcsolyapályája és annak épülete a főváros egyik legrégibb sportlétesítménye, a tavon az 1830-as években jelentek meg az első korcsolyázók. Bár akkoriban még úgy vélték, a korcsolyázás egészségtelen és nem is illő dolog, 1863-64 telén a tornászok dunai korcsolyakirándulást rendeztek Pestről Téténybe. 1869-ben Kresz Géza vezetésével megalakult a Pesti Korcsolyázó Egylet, s 1870. január 20-án 17 napig tartó jeges nyitóünnepséget rendeztek a Városligeti-tavon, ekkor a mai csarnok helyén melegedő fabódé állt. A klub a főváros egyesítésekor a Budapesti Korcsolya Egylet (BKE) nevet vette fel, s a tó jegén rendezett jelmezes ünnepélyekkel, bálokkal népszerűsítette a sportágat. A szegényebbek a tagsági díj miatt kiszorultak, s más fellocsolt pályákra vagy a Dunára jártak.
A szövetséges ejtőernyős egységek világosan megjelölték a normandiai hadszíntér szélső határait. Közöttük húzódott, végig a francia tengerparton, az öt inváziós partszakasz: a Utah, az Omaha, a Gold, a Juno és a Sword. A kora hajnali órákban, miközben az ejtőernyősök Normandia sötét sövényei között harcoltak, a legnagyobb hajóhad, melyet valaha látott a világ, gyülekezni kezdett e partok előtt: majdnem ötezer hajó szállított több mint kétszázezer katonát, tengerészt és a partvédelem katonáit. A támadás reggel fél 7-kor kezdődött, hatalmas légi- és haditengerészeti bombázás és tüzérségi össztűz előkészítése után, az invázió első hullámában néhány ezer katona gázolt ki a partra. " forrás: Ryan, C. 1944. június 6. | zanza.tv. : A leghosszabb nap. Európa, 1999, 9-10. o.
A normandiai partraszállás dátuma. A II. világháború története III. A fordulattól a világháború végéig
Az invázió irányítását Dwight D. Eisenhower amerikai tábornok, a szövetséges erők legfőbb parancsnoka kapta meg, a szárazföldi hadműveletek vezetőjének pedig Bernard Montgomery brit tábornokot jelölték ki. A náci Németország katonai vezetői is tisztában voltak azzal, hogy a szövetségesek a Szovjetunió tehermentesítése érdekében egy új front megnyitására törekszenek, és azt valahol Franciaországban próbálják majd megnyitni. Hitler – éppen a várható támadás miatt – a francia partok védelmével egyik legtehetségesebb tábornokát, Erwin Rommelt bízta meg. A normandiai partraszállás - 1944 június 6. - Történetíró. A tervezett invázió méreteiről képet adhat, hogy június elején már 2, 9 millió szövetséges katona állomásozott a Brit-szigeten, mely mintegy 1500 tank, 10 000 motoros jármű, majdnem 10 000 harci repülő és 1500 hajóból álló flotta segítségével akarta végrehajtani a világtörténelem legnagyobb katonai hadműveletét. Bár a szovjet háborúban meggyengült német hadsereg alacsonyabb, létszámmal, "mindössze" 1 millió katonával várta a támadást, helyzeti előnye kiegyenlítette a szövetségesek számbeli fölényét.
1991 – Elhagyja Magyarországot az utolsó megszálló szovjet katona is, Silov altábornagy személyében. 2014 – A spanyol parlament két házának együttes ülésén felesküszik az ország alkotmányára VI. Fülöp király. (Fülöp – a beiktatási ceremóniáktól függetlenül – már királynak számít, mivel 76 éves apja, I. 1944. június 6-a normandiai partraszállás napja | Évfordulók, események | József Attila Könyvtár - Dunaújváros. János Károly előző nap ünnepélyesen aláírta a lemondását lehetővé tevő törvényt. ) [2] Sportesemények [ szerkesztés] 1924 – Paavo Nurmi finn hosszútávfutó Helsinkiben az 1500 méteres és az 5000 méteres távon ötven percen belül két világrekordot is futott.
1944. június 6. Szerző: Tarján M. Tamás 1944. június 6-án indult meg a szövetségesek normandiai offenzívája, mely során az angolszász erők sikeres partraszállást hajtottak végre a nácik által megszállt Franciaország területén. 1944 június 6 h. A Rommel német tábornok által "leghosszabb napként", a brit stratégák által pedig "D-nap" fedőnéven emlegetett nap sorsdöntő jelentőséggel bírt a második világháború folytatása szempontjából. Miután a nyugati szövetségesek az év során fokozatosan kiszorították a tengelyhatalmak erőit Észak-Afrikából, az angolszász államokban előtérbe került egy kontinentális partraszállás terve. Churchill és Roosevelt először 1943 januárjában, Casablancában tárgyalt egy újabb nyugati front megnyitásáról, majd augusztusban meghatározták az invázió helyét és idejét – Franciaország, 1944. május – is. A következő hónapokban a szövetségesek számos új harci eszközt – például kétéltű tankot, vagy az úgynevezett Krokodilt – fejlesztettek ki, hordozható, az invázió során könnyen felépíthető kikötőt terveztek, és tucatnyi hadgyakorlatban szimulálták a partraszállás várható körülményeit.