A gimnázium első két osztályát magánúton végezte. Vizsgáit a székesfehérvári leánygimnáziumban (jelenleg Teleki Blanka Gimnázium) tette le. Ott végezte el a III. évet is. A következő évben a család úgy döntött, hogy a budapesti Angolkisasszonyok zárdájában tanul tovább. A zárdai életet nagyon nem szerette. 1937. októberétől Bécsben a Frauenakademie nevű rajzintézetben rajzolni tanult. Tanultak könyvillusztrálást és plakátrajzolást is. Ezt az iskolát nagyon szerette. Kukori és kotkoda 2 x86 64. Közben (14 éves korában) a Magyar Úriasszonyok nevű folyóirat mellékletében a Fánni, a modern tündér című meseregényét folytatásokban közölték. 1944-ben feleségül ment dr. Németh Sándorhoz, akitől két lánya született, Ágnes és Anna. 1958. február 1-jétől 1986-os nyugdíjazásáig a Magyar Televíziónál dolgozott. Bálint Ágnest a TV Maci szülőanyjának nevezik, mert ő írta az Esti mese szignálfilmjének eredeti forgatókönyvét, és ő találta ki a kis maci karakterét is. 1961-től bábjátékokat írt (Mi újság a Futrinka utcában, Mazsola), majd a rajzfilmek forgatókönyvét (Kukori és Kotkoda, Frakk, a macskák réme).
A Magyarországon a 90-es évek közepén bemutatott Garfield rajzfilmekhez is ő készítette el a magyar szövegeket. Férje 1989-ben meghalt, s ezt a csapást nem tudta feldolgozni. Utána visszavonultan élt. 2008. október 24-én, egy nappal 86. születésnapja után elhunyt. november 5-én Budapesten a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra, a pályatársak nevében Csukás István mondott búcsúztató
Később több könyve (Mi újság a Futrinka utcában, Mazsola-kötetek, Frakk-kötetek, Szeleburdi család) és fordítása (Babar) is megjelent. A Szeleburdi családot és a Hajónaplót Palásthy György két filmben feldolgozta. A Magyarországon a 90-es évek közepén bemutatott Garfield rajzfilmekhez is ő készítette el a magyar szövegeket. Férje 1989-ben meghalt, s ezt a csapást nem tudta feldolgozni. Kukori és kotkoda 2 match 3 adventure. Utána visszavonultan élt. 2008. október 24-én, egy nappal 86. születésnapja után elhunyt. november 5-én Budapesten a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra, a pályatársak nevében Csukás István mondott búcsúztató
MTVA, Megjelenés: 2012. május 26. Film Epizódok: Saját kacsaúsztató. Kacsakórus. A születésnapi szemétdomb. Hajrá darazsak. Tojásfesztivál. Volt-nincs. A hattyú. Rézsarkantyú. Végtelen giliszta. Aranytojás. Kakasviadal. Dimbes-dombos.... Horgászok. A kánya. Valami repül 1490 Ft online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes. Amennyiben a Líra bolthálózatunk valamelyikében kívánja megvásárolni a terméket, akkor az adott boltban lévő ár az irányadó. 1415 Ft Szállítás: 2-6 munkanap Ez a termék törzsvásárlóként akár 1311 Ft Személyes ajánlatunk Önnek Frakk, a macskák réme Bálint Ágnes Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes. Kukori és kotkoda 2.5. Amennyiben a Líra bolthálózatunk valamelyikében kívánja megvásárolni a terméket, abban az esetben a könyvre nyomtatott ár az érvényes, kivétel ez alól a boltban akciós könyvek. 2124 Ft Frakk a macskák réme (5. kiadás) 1699 Ft Mazsola és Tádé 2975 Ft Vízitündér, vízimanó 2465 Ft Szeleburdi család Megint Mazsola (színes) 2635 Ft Frakk és a foci MÓRA 70 - Bálint Ágnes: Hajónapló Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még A KIS FIRKÁSOK - KEMÉNY BORÍTÓS Ende, Michael 1529 Ft HÓKIRÁLYNŐ 940 Ft A nagy hohoho-horgász kórházban - kemény borítós CSUKÁS ISTVÁN Nagy marketing szótár Király Béla 3790 Ft Keress, találj, mesélj!
Férje 1989-ben meghalt, s ezt a csapást nem tudta feldolgozni. Utána visszavonultan élt. 2008. október 24-én, egy nappal 86. születésnapja után elhunyt. november 5-én Budapesten a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra, a pályatársak nevében Csukás István mondott búcsúztató
Teljes film magyarul Anyanyelv világnapja:: Alapiskola Pered Az ezredforduló óta él annak hagyománya, hogy február 21-én megünnepeljük az anyanyelvünket. Sokan közületek bizonyára most azt kérdezik, hogy ennek mi értelme, hiszen az anyanyelvét általában mindennap beszéli az ember; ez olyan mintha a víznek vagy a levegőnek is lenne világnapja. Ez részben igaz, hiszen a víznek és levegőnek is van ünnepe, a Föld Napja. Egyébként is a fontos dolgokat ünnepli meg az ember - a víz, a levegő, és például az anyanyelv is pontosan ilyen. Ezen kívűl is van egy nyomós érv amellett, hogy ezt a napot létrehozták. Az MTVA szerint körülbelül 2 hetente tűnik el a Földről örökre egy nyelv. Az anyanyelv a kultúra lelke és központi idegrendszere; az adott civilizáció tagjai ezen a vektoron keresztül tudnak kommunikálni, rácsodálkozni a világra, és az abban található információ értelmezésére és tárolására. Ha ez eltűnik, a civilizáció értelmezhetetlenné válik, és elveszítjük az emberi kultúra egy igen értékes darabját.
Az sem vigasztaló számomra, hogy az anyanyelvünkről szóló gondolatok gyakran a teljes érdektelenségbe vesznek. A mindennapi megélhetési gondok, a gazdasági, szociális nehézségek sokkal erőteljesebben nyomasztanak minket. Háttérbe szorult az anyanyelv tisztelete. Az iskolaválasztáskor legalább az általános iskola esetében természetesnek tartják a magyar szülők (bár egyre kisebb létszámban) a magyar oktatási intézményt. Na, de óvoda esetében ez már egyáltalán nem ilyen egyértelmű. Nem számít, hogy a kicsi beszédkészsége még ki sem alakult kellőképpen, a fontos az (mondják egyesek), hogy szlovákul megtanuljon, és erre épp az óvoda a legalkalmasabb helyszín… Ez kérem teljesen hibás felfogás. Az így gondolkodó szülők ugyanis épp attól a kincstől fosztják meg gyermeküket, ami a legdrágább kellene, hogy legyen: az anyanyelven való gondolkodás, kifejezőkészség teljes kialakulása- ez az iskolaérettség egyik legfontosabb kritériuma, nem beszélve a magyar mesék, mondókák, dalocskák, versek gyönyörű világáról, melynek hiányában lelke szegényebb, sivárabb lesz.
A Földünkön élő bármely ember ezen érti meg legkönnyebben a dolgokat és fejezi ki magát a legtökéletesebben, még ha több nyelvet ismer is. Ezen a nyelven számol, gondolkodik, álmodik, ezt nem tanulja, hanem az anyatejjel együtt szívja magába, még csecsemő korában. Annyira szükséges az egyén számára, mint a tiszta levegő vagy a tiszta víz. A szellemi és a gyakorlati élet megnyilvánulásának legfontosabb eszköze. E nélkül nincs megfelelő kommunikáció. Ez képezi az alapot. Ezen kommunikál legtökéletesebben bármely nemzet. A tapasztalat azt mutatja, hogy bármely társadalom fejlődésében az anyanyelven történő gondolkodás vezetett el jelentős új, tudományos, technikai, művészeti stb. eredményekhez. Az egyén anyanyelvének használatával juthat legkönnyebben magasabb képzettségi szintre is, és tud hasznos tagja lenni a társadalomnak. Amint Széchényi mondta: "Nyelvében él a nemzet. " Ránk, magyarokra ez különösen is igaz, hiszen az anyanyelv még szorosabban összefügg a közösség lelki állapotával, még fontosabb a túlélés szempontjából, mint más nemzeteknél.
Ha nincs legalább pár százezer ember aki aktívan, mindennapjai során az adott nyelvet használja, akkor az természetes úton ki fog halni. Ez a halál természetes, és nincs benne semmi különleges; például a gepida anyanyelvről sem tudunk sokat, vagy éppen a vizigót tájszólásról, mégis megvagyunk nélkülük. Azonban, ha az a bölcsesség, amit egy egész népcsoport évezredek alatt felépített nyomtalanul eltűnik, mi magunk sem érthetjük meg azt a világnézetet, bölcsességet, humort, és érdekes kifejezések százait, amit a népcsoport képviselt. Míg havonta több nyelv hal ki a világon, egyre nagyobb teret hódítanak (az Internet, a média és a kultúrális hegemónia felhasználásával) az úgynevezett szupernyelvek, amilyen az angol, a spanyol, a portugál vagy éppen a kínai. Ez azért jelenthet problémát, mert így ezek a nyelvek bekebelezik és megváltoztatják, feledésbe taszítják a kisebb nyelveket. Ez számunkra, magyar ajkúak számára irreleváns, hiszen anyanyelvünket jelenleg 14-15 millióan beszélik a mindennapokban.
Az itt élő bolgárság, identitásuk szerinti "paltyánok", azaz a pálosok rendje által katolikus hitre térített bolgárok (Pál követői), szintén kaptak az alkalmon, és felvállalták, hogy a rendezvénynek otthont adjanak Pancsova község egy településén, Sándoregyházán. Nem véletlenül itt, hiszen számos menekülési útvonaluk egyike ide vezette őket a 19 század utolsó harmadában. Itt letelepedve élnek azóta is békében a betelepítéssel ide került bukovinai székelyekkel. Az anyaország nyelvét is beszélő két népcsoport jól ismeri egymás nyelvét is. Ebben az évben 13 nemzetiség és az anyaország szerb nyelve mutatkozott meg énekben, versben a sándoregyházi Zarko Zrenjanin Művelődési Otthon kistermében. Az ünnepséget megtisztelte a Nemanja Rotar és Tatjana Bozic a pancsovai előljáróságtól, illetve a bolgár és a magyar nagykövetség kultúrattaséi is. Megszólaltak a részvevők többek közt cseh, szlovák, bolgár, román, görög, szerb, magyar, makedón nyelven, sőt még kínai szavalatot is hallhattunk. A helyi magyarság büszkén emlegette, hogy a műsorszámok közt a magyar lett a legtöbb.