Elkezdik kitervelni az akciót, de úgy döntenek, inkább várnak és majd akkor támadnak, ha eljött a legjobb idő erre. Oisi, aki Aszanó jobb keze volt, lett a roninok vezetője és mivel tudta, hogy figyelik, elkezdett inni, piroslámpás negyedekbe járni és verekedni a színházakban, hogy mindenki lássa mennyire lesüllyedt. De igazából ez csak színjáték volt. Körülbelül egy év múlva kezdik meg a támadást Kira palotája ellen, ahova Oisi legidősebb fia, Csikara is szeretne menni, annak ellenére is, hogy az apja megmondta neki, a biztos halálba menetelnek. Végül a 47 ronin bevette a palotát és megölte Kirát, majd elmentek Aszanó sírjához és mind rituális öngyilkosságot követtek el, hogy elkerüljék a börtönt és így tisztázzák a saját és az uruk becsületét.
Mivel én, már az előzetest látva, visszavettem az elvárásaimból, nem okozott a film akkora csalódást. Egyszer elvoltam vele, egy erősebb közepest szerintem megérdemel. Voltak részek, amik nagyon bejöttek, voltak, amik nagyon nem. Aki viszont ettől a filmtől, valami megindító, eposzi élményt vár, az egészen biztosan utálni fogja, a 47 ronint. Én bízom benne, hogy lesz egy történelmi feldolgozása még, ennek a történetnek, amiben a karakterek érdekes. Ahol az egésznek súlya van, és nem reked meg, a látványos kardozások szintjén. Ahol fontosabb a dráma. 6/10
Magától az ünnepségtől őszintén megvallva többet vártam. A temetőben délelőtt 11-kor buddhista szerzetesek végeztek szertartást, majd délután 4 körül a 47 roninnak beöltözött hagyományőrző dobszóra kivonult a templomból. (Ez a felvonulás a Gishi Gyoretsu. ) Viszont még ez a minimalista megemlékezés is ezreket vonzott, a templom udvara megtelt standokkal (yatai), ahol legfőképpen japán gyorskajákat, szuveníreket és játékokat lehetett vásárolni. A temetőbe pedig több órás sort kivárva lehetett csak bejutni. A 47 ronin tettét a kortársaik és a jelenkor is a Bushidó legkiemelkedőbb példájaként tartja számon. Egyvalaki kritizálta csak a terv végrehajtásának módját, mégpedig Yamamoto Tsunemoto, a Hagakure szerzője, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a szamurájok nem hajtották végre bosszújukat azonnal. Még akkor is, ha esetleg sikertelenül zárult volna a merénylet, az azonnali reakció lett volna az egyedüli elfogadható opció, hiszen a bushidoban nem a győzelem és eredményesség a cél, hanem a becsület megőrzése, a dicsőség megszerzése és a hűség kimutatása.
Gyöngy a disznók előtt: Japán nemzeti büszkesége, a gazdájukat vesztett szamurájok históriája unalmas és elnyugatosított filmhulladék lett. A negyvenhét ronin története Japán egyik kultúrkincse. Mint a magyar Egri csillagok, példát ad az adott kultúra legszebb erényeiből. Hőseinek emléke máig tisztelt. Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben! Hogy aztán ezek az erények és ezek a hősök nyugati szemmel nézve felfoghatatlan őrültségek és őrültek, az más lapra tartozik. Nem ítélkezünk, mert utóbb még valaki minket is meg talál ítélni. Elég annyi, hogy a negyvenhét ronin incidensének megszámlálhatatlan előadása, megírása és megfilmesítése külön műfaj ("Csúsingura", azaz "a hűséges szövetség"), és ez a legutóbbi darab szégyenletesen pocsék. A film 2008 óta vergődött a development hellben. De ha Keanu Reeves eléggé akar valamit, akkor úgy tűnik, megoldja, mert sokszoros csúszások és átszerkesztések után (Universal: "kell bele szerelmi szál csak azért is! "), 2013 decemberében végre eljött a premier.
Mindkét oldalon feltűnnek a nagy jellemek, ugyanúgy, mint az apróbb-nagyobb emberi bűnök – nem az általunk megszokott, elvárt gonoszok-jók ellentétpár mentén különülnek el a szereplők. Sokkal több vargabetűvel jutunk el a mindent lezáró, nagy összecsapásig, az időben is ide-oda csapongva. Ezt felmérve rájöhetünk, mennyire ősi-gyökerű műfaj is például a manga a maga vége-soha-nincs fordulataival és kócos időkezelésével. A könyv, Tamenaga Sunszui regénye szinte egy időben az angol fordítással 1895-ben már olvasható volt magyarul – hogy aztán elfelejtődjön maga a fordítás, s a fordító személye is. Mára bizonyosnak tűnik, hogy Szász Károly magyarította e történetet, az angol kiadás alapján. Jó érzés tudni, hogy a kiegyezés utáni pezsdült honi irodalmi élet egy ritmusban volt a világgal – többek közt neki köszönhetően. A református püspök Szász Károly költő, drámaíró, esztéta, a Magyar Tudományos Akadémia tagja hallatlan munkabírással és lelkesedéssel fordított; Vörösmarty mellett az egyik megalapozója volt a modern magyar műfordítás-irodalomnak.
Az első Shakespeare-összkiadás elkészültében meghatározó szerepe volt, akárcsak a teljes Moliére-fordítás megjelentetésében, fordított Victor Hugo-t, Byron-t, Heinét és Poe-t. Nem meglepő, hogy elfelejtkeztünk e munkájáról, számtalan folyóiratba, számos kiadónak dolgozott, teljes fordítói életművének határait máig nem sikerült pontosan megrajzolni. Pedig míves magyar szöveget varázsolt az angol fordításból – meglelve az emelkedett pillanatok hangját. A történet nyelvezete méltóságteljes ugyanis – nem is lehet másmilyen, hiszen a méltókról szól. Az erkölcsi példázatok nyelvéhez hasonlóan kerül minden bizalmaskodást az olvasóval, s hogy ennek ellenére jól gördülő, könnyen olvasható a történet, az sok tekintetben a magyarító érdeme. Érzik rajta a kor, amikor a fordítás készült, a nyelvünk számtalan változáson esett át azóta; ennek ellenére csak néhány esetben szorul olvasója a lábjegyzetek "mankójának" használatára. A legszokatlanabb a mai szemnek a "beszélő japán nevek" lefordítása: Sziklavári lovag, Győzhetetlen lovag, Széparc/Tisztakövi úrhölgy, vagy Önsegély, a hűséges szolga – de ne csodálkozzunk, ez az a kor, amely Jules Vernéből Verne Gyulát csinált, Szász valójában csak a bevett fordítási gyakorlatot követi ezzel.
Töltsd le alkalmazásunkat Töltsd le alkalmazásunkat
Schmuck Andornak amúgy már van némi rutinja a malacokban, ugyanis néhány hónapja örökbe fogadta Icát, az Állatkertben élő mangalicát. Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat: Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni: A link vágólapra másolása megtörtént! A link vágólapra másolása sikertelen! :( 2019. Smuk andor felesége a 4. szept 18. 19:36 Schmuck Andor mennyasszony Eszter esküvő Schmuck független jelöltként indul a választáson a Belvárosban, de már Eszter férjeként /fotó: Varga Imre 623 Sorra próbálta a szebbnél szebb menyasszonyi ruhákat villámházasságuk előtt Hanák Eszter (22), Schmuck Andor (49) leendő felesége. A politikus türelmesen várt a szalon előtt, hiszen nem tudhatta meg, melyik menyasszonyi ruhát viseli majd a négy hónappal ezelőtt megismert szerelme a közelgő menyegzőn. Néha az órájára pillantott, egy üdítőt is elszürcsölt, de sürgetésről szó sem volt. – Végig kell kóstolnunk az esküvői ebédet. Nagyszerű a menü: spenót tükörtojással, zöldborsófőzelék fasírttal – árulta el az ötödik kerület független polgármester jelöltje, aki még választás előtt megnősül.