Leírás színes, német film | Történelmi | 111 perc | német nyelven, magyar felirattal Rendezte: Lars Kraume | Író: Dietrich Garstka | Lars Kraume | Főszereplők: Jonas Dassler | Judith Engel | Michael del Coco | Sina Ebell | Szereplők: Ronald Zehrfeld | A Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, illetve a 15. Jameson Cinefest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában bemutatott A néma forradalom lebilincselő mozi, amely egészen új szemszögből mutatja be az 1956-os magyarországi forradalom hatásait – és egy kicsit mindazt, amit akkor a keleti blokk átélt. Igaz történet egy kelet-német osztályról, amely kiállt a magyar forradalmárok mellett. 1956 októberében pár tinédzser Nyugat-Berlinbe látogat, ahol független tudósításokkal találkoznak a budapesti eseményekről. Rádöbbennek arra, hogy az otthon hallott propagandával szemben nem ellenforradalmi zavargások zajlanak Budapesten, és hazatérve illegális rádióadásokból igyekeznek tájékozódni a magyar eseményekről. Amikor az éterben bemondják a téves hírt, hogy Puskás áldozatul esett a szovjet intervenciónak, az egész osztály úgy dönt, hogy az egyik órán egy perc néma csönddel adóznak a magyar mártíroknak.
A néma forradalom (Das schweigende Klassenzimmer), rendező: Lars Kraume, szereplők: Jonas Dassler, Michael del Coco, Sina Ebell, német dráma, 111 perc, 2018. (12) Fortélyos félelem igazgat Az állam Fritz Bauer ellen forgatókönyvíró-rendezőjének legújabb filmjében ismét hazája történelmét dolgozza fel, erősen érintve a miénket is. Egy jelenet erejéig Burghart Klaußnert és Ronald Zehrfeldet is újra együtt láthatjuk. 1956-ban két stalinstadti középiskolás Nyugatra utazik, ahol a hírek a magyar forradalom és szabadságharcról szólnak. Hazatérvén arra buzdítják osztálytársaikat, hogy a tanítás kezdetén két perces néma csönddel adózzanak az elhunytak emlékének. A dolgot szavazásra bocsátják, és a többség kiáll az ügy mellett. A tanár kirohanása még csak a kezdet, ő egyébként először azt sem tudja, miről van szó, de aztán ahogy összeáll a kép, úgy hatalmasodik el a botrány. A diákok azt hazudják, hogy Puskás halálhíre zaklatta fel őket, de ez nem igazán hatja meg a felnőtteket. Meg kell találni a felelős(öke)t, különben az osztályból senki sem tehet érettségit az NDK egyetlen tanintézményében sem.
– Na és mi hasznuk ebből a magyaroknak? – kérdezi a film végén az iskola igazgatója. Ha más nem is, annyi mindenképpen, hogy hatvan évvel később egy keserűsége ellenére is felemelő alkotás született a megtörtént események nyomán. Ritkán fordul elő ugyanis, hogy egy külföldi filmes szakember a magyar forradalmárokkal foglalkozzon. Lars Kraume ráadásul nem is egy kényelmes rendező, így A néma forradalom legnagyobb erénye a tartalmi-formai precizitás és alaposság. A tárgyalt időszak a legapróbb használati tárgyakig bezárólag hiteles és korhű, ehhez csatlakozik a kiváló operatőri munka, a karakterek mindegyike is kidolgozott és összetett. Ezek együttesének köszönhető, hogy az ábrázolt mikroközösségen és a túlnyomórészt polgári családokon keresztül az egész korabeli keletnémet társadalom sokszínű, de a hatalomtól való függés és rettegés okán mégis valahol homogén mentalitása is remekül kirajzolódik. A nyugaton hősként ünnepelt diákokról a kilencvenes évekig nem igazán hallhattunk a vasfüggöny ezen oldalán.
Több hasonló eset is előfordult ebben az időben – még Magyarországon is! -, de '56-os emlékév ide, '56-os emlékév oda, nem láthattunk ilyesfajta filmet a mozikban. A néma forradalomnak vannak hibái, talán a legfontosabb, hogy melodrámába hajlik, amire egyáltalán nem lenne szüksége. Ugyanakkor mindenképpen értékelendő mind maga a tett, mind pedig annak feldolgozása. Az pedig különösen fájó dolog lenne, ha Németországban sokkal többen ülnének be rá, mint itthon. Hozzászólások hozzászólás
2018. október 23. | | Olvasási idő kb. 4 perc 1956 őszén a magyarokon volt a világ szeme. Többek között a szocialista blokk országaiban is, ahol a nálunk zajló forradalomról csak erősen szűrt és torzított híreket lehetett kapni. De az NDK-soknak volt egy szerencséje: olyan közel volt hozzájuk a Nyugat (és a berlini fal sem állt még), hogy a nyugatnémet rádiócsatornákhoz viszonylag könnyen hozzáférhettek. Így történhetett meg, hogy egy keletnémet gimnázium érettségiző osztálya úgy döntött: szolidaritást vállal a magyar felkelőkkel, és egy tanóra keretében kétperces néma csönddel tiszteleg előttük. Nem gondoltak bele, mekkora bajt zúdítanak ezzel magukra. Somos Ákos az erről készült filmet ajánlja. – Jó a német filmeseknek Van egy képességük vissza- és szembenézni, ráadásul az ebből született felismeréseket és beismeréseket érthetően, sőt, szórakoztatóan elmesélni. A legújabb egész estés német mozi erről mesél, ráadásul magyar vonatkozásokkal. A néma forradalom a magyar mozikban is sikeres lesz, remélhetőleg.
Ekkor lépett az újságírói pályára. Kovács Imre 1947. február 25-én a kisgazdapárti Kovács Béla letartóztatásának napján lemondott a Nemzeti Parasztpárt elnökhelyettesi posztjáról és kilépett a pártból. Augusztusban egy ellenzéki párt listájáról még bekerült a nemzetgyűlésbe, de miután Nagy Ferenc nyári lemondatása után rendszeressé váltak a nem a kommunistákhoz húzó politikusok elleni retorziók, a letartóztatást megelőzendő Svájcba emigrált. 1949-ben az Egyesült Államokban telepedett le, ahol a Szabad Európa Rádiót is működtető, a CIA által támogatott Szabad Európa Bizottságban kapott munkát, az úgynevezett kutató osztályra került. Kisebb-nagyobb megszakításokkal 1963-ig itt dolgozott. Az 1950-es évek elején ő írta, szerkesztette az amerikai léggömb-propaganda keretében Magyarországra juttatott röplapokat. Tagja volt a magyar emigráció legfontosabb szervezeteinek, a Magyar Nemzeti Bizottságnak, majd 1957-től a Magyar Bizottságnak is. Több folyóiratot szerkesztett és rendszeresen jelentek meg publikációi az emigráns lapokban.
Köszönjük, hogy számíthatunk Önre! Támogatom a >> "Nincs kegyelem", avagy mire jó egy film a salgótarjáni sortűzről? Ha már unod a sok múltba néző, 20. századi traumákat feldolgozó filmet, tartsd szem előtt: még mindig keveset tudsz a közelmúltról! A Nincs kegyelem... Ahol a szíved, ott az otthonod – a "Samba" című filmről pszichológusszemmel Az Eric Toledano – Olivier Nakache páros az Életrevalók sikere után ismét elő tudott rukkolni egy színvonalas alkotással. A cím megtévesztő lehet, nem táncos... Egy apró ember, aki az amerikai játékfilm atyja lett – Magyarok Hollywoodban 4. Adolph Zukor A 165 centiméter magas, magyar származású Adolph Zukort "Hollywood Napóleonjaként" is emlegették: kíméletlen tárgyalási modora és üzleti érzéke az amerikai mozgókép egyik legsikeresebb moguljává... Így viselkedik, mert kamasz? – "A Bélier család" című filmről pszichológusszemmel A 21. századi ember szereti túldramatizálni az életét, miközben a saját maga által kreált béklyók súlya alatt roskadozik.
A Sztálin-szobor története Az emlékmű létesítésének ötlete Sztálin 70. születésnapja előestéjén 1949. december 20. -án fogant. A szoborra pályázatot írtak ki. A pályázat zártkörűen indult. Huszonöt művészt kértek fel pályázásra, azzal a feltétellel, hogy a szobornak 1950. december 15. -re készen kell lennie. Az eredmény lesújtó volt. Pongrácz Kálmán vb elnök, akinek be kellett számolnia a művekről, így nyilatkozott: csapnivalóan rosszak voltak. Pótó János történész két tanulmányban foglalkozott a Sztálin szobor történetével, ráadásul sikerült felkutatnia a pályaművek fényképeit. Filmhíradók Online / A Sztálin-szobor ünnepélyes leleplezése Budapesten. A fotókat nézve megállapíthatjuk: Pongrácz Kálmán nem túlzott (Most már mi is láthatjuk). Időközben az immár Budapesti Városi Tanács V. B. négy művészt, Borsos Miklóst, Farkas Aladár, Kisfaludi Stróbl Zsigmondot és Mikus Sándort újabb pályázatra hívott fel, azzal a kikötéssel, hogy a szobornak 1951. december 21. -én állnia kell a helyén. A döntéshozók végül Mikus pályaművére szavaztak. Igen ám, de hová kerüljön az emlékmű?
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 9 945 ft 8 990 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 14 990 Ft
(…) Az Emlékműnek arra az üzenetre lenne érdemes felhívnia a figyelmet, hogy a magyar emberek szabadság utáni vágya teljesedett be, a szabadságra, emberséges életre vágyó nemzet tömörült egységbe. Ez a szabadságmozgalom a kelet-európai szabadságvágy legerőteljesebb kitörése volt, amelynek világtörténelmi jelentősége abban rejlik, hogy a forradalom és annak következményei nagyban hozzájárultak a Szovjetunió és a szovjet típusú rendszerek bukásához. Stalin szobor ledöntése . " – olvasható a kiírásban. A tervpályázat zsűrijében a művészet végét megjövendölő Hans Belting művészettudós mellett Boros Géza művészettörténész, Csíkvári Péter szobrász, Fabényi Júlia, a Műcsarnok igazgatója, Ferencz István építész, Szöllőssy Enikő szobrász, Hans Hollein építész-designer, Körösényi Tamás a Képzőművészeti Egyetem docense, Lázár Antal a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar dékánja, Schiffer János főpolgármester-helyettes, valamint a bírálóbizottság elnökeként Zsigmond Attila, a Budapest Galéria igazgatója vesz részt.
A készítők szeretnék megköszönni a MANDA Archívumnak (), a Fortepannak () és az 1956-os Intézetnek (jelenleg az OSZK része) a Projekt támogatását. A Sztálin szobor ledöntése | Kockashop. A tárlat és a videófilmek részben ezen intézmények anyagaira támaszkodik. Közreműködők: az összes médiatartalom A kiemelt történet egyes esetekben független harmadik féltől származhat, mely nem feltétlenül tükrözi az alábbiakban felsorolt, a tartalmat szolgáltató intézmények véleményét. Történetek a következőtől: National Széchényi Library