2018. november 29. 18:49 Múlt-kor Mária Magdolna az Újszövetség egyik legtöbb vitát kiváltott alakja. Személyét a középkorban bűnbánó prostituáltként ábrázolták – annak ellenére, hogy ezt alátámasztó bibliai utalással nem rendelkezünk. Hogyan alakult akkor ki a Mária Magdolna köré épített legenda? És mit jelképezett a középkori hitvilágban? Az Újszövetség könyveiben számos olyan asszonyról olvashatunk, aki a Mária nevet viseli. A legismertebb közülük minden bizonnyal Jézus édesanyja, Szűz Mária volt, de rajta kívül még két másik Mária is központi szerepet játszik az evangéliumok bizonyos epizódjaiban. Egyikük, a betániai Mária, aki János elbeszélése szerint a Jézus által feltámasztott Lázár testvére volt, figyelmesen hallgatta a Megváltó tanításait és egy alkalommal drága nárdus olajjal mosta meg Jézus lábát. A másik számunkra érdekes asszony, a Magdalából (egy, a Galileai-tenger partján fekvő ókori kisváros) származó Mária – akinek nevét aztán Mária Magdolnaként őrizte meg az utókor.
Garth Davis rendező legújabb filmjében a jól ismert bibliai történetet használta fel egy költői cél érdekében: hogy igazságot szolgáltasson Mária Magdolnának. [ Mária Magdolna Végképp felejtsük el az örömlányt – Garth Davis fegyelmezetten szép filmjében a magdalai szent igazi apostolként követi Jézust. [] Az apostolok apostolnője – Mária Magdolna Garth Davis, aki mesterien készít nagy ívű, történetmesélő mozit (Oroszlán), új munkájában bibliai történetet dolgoz fel. Mária Magdolnát, Jézus leghűségesebb tanítványát állítja a középpontba, s az ő szemével láttatja Jézus életútját a kereszthalálig. [] Mária Magdolna kritika Igazán fontos és örökérvényű üzenetet kapunk a filmtől, amit nem egysíkúan kell keresni, hanem inkább a mögöttes jelentésekben elmerülni. Nagyon szerteágazó a film mondanivalója, épp ezért megosztó lesz mind a kritikusok, mind a nézők körében. Számomra a hit legfontosabb kérdéseire mutat rá a Mária Magdolna című film. Az ítéletalkotás, a megbocsátás, a türelem, a szenvedés testi és lelki megnyilvánulásai és az azon való felülemelkedés a hit segítségével.
A Mária Magdolna forgatókönyvírói, Helen Edmundson és Philippa Goslett ebből az újradefiniált Magdalai Mária képből indultak ki, s az ő szkriptjükből forgatott az Oroszlán rendezője, Garth Davis a Mária Magdolna-filmek szempontjából is újat mondó alkotást. A tizenharmadik tanítvány ugyanis még a kétezres években is sokszor a korábbi "torz képnek" megfelelően jelent meg, a filmvásznon is: Raffaele Mertes Mária Magdolná -ja (2000) például teljesen követi a korábbi vélekedéseket, s címszereplője tökéletes példája az 1969 előtti Mária Magdolna képnek. Másrészt Davis filmje a nem újkeletű, de főleg az utóbbi évtizedekben divatossá vált Grál-vonal (azaz, hogy Mária Magdolna Jézus felesége volt, s családot alapítottak) teóriáival szemben is "forradalmi", mivel a hivatalos egyházi szemlélet szerinti autentikus ábrázolásra törekszik, s így egyéb állításai és sejtetései sokkal kevésbé erőszakosak, ellenben továbbgondolásra késztetik a nézőt. Azon túl ugyanis, hogy a megváltás szükségszerűségét Mária Magdolna (Rooney Mara) alakján keresztül hirdeti, Davis filmje néhány újszerű megállapítást is tesz.
Számokban Fotó: Universal Pictures IMDb: 5, 9 Rotten Tomatoes: 45% Metacritic: 45 Index: 7/10 12 Galéria: Mária Magdolna Fotó: Universal Pictures Szerencsére Garth Davis filmje nem lett egy a sok egyforma Jézus történet közül. Talált egy izgalmas (bár korábban már többször feldolgozott) megközelítést, és adott neki egy szép, lírai formát, sok érdekes karakterrel. Joaquin Phoenix Jézusa, bármennyire is bizarrnak tűnik eleinte, működik. Nem emlékszem ennyire öreg (a színész 44 évesen játszotta el a harmincas évei elején járó Jézust), elgyötört, fáradt, sokszor erőtlen Jézusra. Phoenix alakítása hiába modoros és furcsa helyenként, mégis ihletett, emlékezetes, szép. Rooney Mara soha nem harsány játékával tűnt ki, itt talán még a szokásosnál is visszafogottabb. Sokszor csak a tekintetével játszik, nem tolja magát előtérbe, de nem lehet kétségünk, hogy ő az igazi főszereplő. És izgalmas Júdás (Tahar Rahim) alakja is, aki ebben az olvasatban egy súlyosan traumatizált, a fájdalomba már-már beleőrült áldozat.
Az egyoldalú férfiszemlélet az mindig is sikk volt feministáék körében, árulkodó Müller Péter egyik könyvének a címe is: "Férfiélet, női sors". Értjük, művész úr: a férfinak élete van, tele élvezettel, és önző örömmel, míg a nők élete az sors, kötelességekkel, terhekkel és korlátozó szabályokkal. Nemrég tartottam Kőszegen egy kiállást a Fő téren a két nem együttműködéséről. Ott is elhangzott a vélemény: a férfiak szívesen dolgoznak sokat a munkahelyükön, előléptetésért, utaztatásért, élményekért, pénzért. Nem, nem a családjukért, hogy legyen ajándék a karácsonyfa alatt, legyen közös nyaralás, legyen új mosogatógép. Személyes előnyökért kifejezetten. Gratulálok művész úr, terjed a propaganda, lehet egyre jobban gyűlölni a férfiakat. Feminista klisé három: a nők erkölcsileg felsőbbrendűek a férfiaknál. Egy nő megbízható, míg egy férfi legalábbis veszélyes. Itt csak Mária érti meg Jézus tanításának lényegét, Péter elutasítása után az elnyomott zsidó nőkhöz megy igét hirdetni, ő megkönyörül a haldoklókon, míg Péter magára hagyná őket, és Jézus kivételezettként bánik vele: többször kifejezi csodálatát felé, hogy mennyire helyes módon közelít a tanításához, külön küldetést bíz rá, stb.
Akadálymentesített előadás 2018 január 18. csütörtök, 15:48 A Békéscsabai Jókai Színház az újesztendőben is folytatja a kommunikációsan akadálymentes előadások sorát. Január 11-én a Diótörő és Egérkirály című családi musicalt Komáromi Anett színművész narrálta a vak és gyengén látó közönség számára. Az előadást megelőző kulisszajárás alkalmával, a színpadtér mélységével, hangsúlyos és hangsúlytalan pontjaival ismerkedhettek a meghívottak. Az érdeklődők megtapinthatták a jelmezeket és néhány kelléket. Fotó: Ignácz Bence A függöny felgördülte előtt hallgatták meg a bevezető narrációt, amely ismertette a darab cselekményét, valamint a szereposztásra, a jelmezek leírására és a karakterek bemutatására is kitért. Diótörő és egérkirály – CsabaInfo. Az előadás alatt a dialógusok közötti szünetekben a pillanatnyi vizuális színpadi történések voltak hallhatók. "A látássérültek számára narrációval akadálymentesített előadásoknak az a célja, hogy az érintettek számára szavakkal kifejezzük és leírjuk a láthatatlant. Ennek során a látók számára egyértelmű, nem verbális momentumokat fülmonitoron keresztül mondom el az érintetteknek, segítve ezzel az előadás megértését, s egy teljesebb színházi élmény elérését.
De valóban minden eszközzel? A dagadt Egérkirály és gonosz anyja, valamint Pirella, a vad denevérlány szerint: IGEN! Meg is tesznek mindent a szeretetért, de nem mindig a leghelyesebb módon. Marika viszont egyszerűen csak szerelmes lesz Diótörőbe, ezáltal átváltoztatja és visszaváltoztatja, megmenti és megmenekül általa. Pedig nem varázsló, csak egy kislány. Egy kislány, aki álmodik. Aki még mer álmodni. Narrált előadás a Békéscsabai Jókai Színházban. A "Diótörő és Egérkirály" című családi musical egy mesebeli zenés történet MINDENKINEK, aki szereti a szép történeteket, szereti a csodákat, és szeret szeretni!
Európai Uniós pályázaton nyert támogatást az Egyensúly AE Egyesület egy tudásintegráló projekt létrehozására. A projekthez a békéscsabai egyesületen kívül további négy ország civil szervezetei is csatlakoztak, érkeztek vendégek Horvátországból, Bulgáriából, Bosznia-Hercegovinából és Szlovéniából is. A Transznacionális együttműködések pályázat ( EFOP-5. 2. Diótörő és Egérkirály látássérülteknek Békéscsabán. 2-17-2017-00088) nyitókonferenciáját a Csabagyöngye Kulturális Központban 2018. január 16-án tartották meg. A projekt szakmai vezetője Réger Wanda, aki tavaly végzett a Jókai Színház Színitanházában. A közel 3 órás konferencia után a résztvevők ellátogattak a Munkácsy Emlékházba, utána kulisszajáráson vettek részt a Békéscsabai Jókai Színházban, majd megnézték a Diótörő és Egérkirály című előadást is. Bár a vendégek a szöveget nem értették, a történetet ők is jól ismerték, a dalokat, a táncokat és a látványt nagyon élvezték. Békéscsabán évek óta a Jókai Színház visszatérő vendége Vastag Tamás, aki legutóbb a Diótörő és Egérkirály című mesejátékban játszotta az egyik címszereplőt, nevezetesen a Diótörőt.
mesejáték, 2 felvonás, magyar, 2016. Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Értékelés: 2 szavazatból Bemutató időpontja: Stáblista: Szereplők Búgócsiga, Londiner, Ludwig Pocakos, Konrád, Kalóz, Orvos Lámpagyújtó, Kapunyitási miniszter Joseph, Dobos, Alabárdos
(Hol vannak már a régi, magyar ifjúsági filmek? ) Csudás képek, karakterek, miliők, színek, fények egyszóval varázslat. No, igen: a varázs! Az utóbbi években ezt a Jókaiban viszont megkapom. (A szkeptikusoknak üzenem: irány a színház – hiszed, ha látod! ) A Légy jó-ban a koris jelenetben, ahogy kinyílnak a fények; vagy a Diótörőben már a legelején Berta J. színrelépésével elkezdődik a buborékmese. Mert igenis kell a buborék (azonkívül a Légy jó-ban Dorogi Saca is a bubifújással csapta agyon az idő nevű metafizikai állapotot); kell a burok. Egy gyereknek igenis kell a burok: a Mikulás, amelyik igenis létezik, és az élő Jézuska is (aki a 7. 5 éves Moo fiam szerint leány, mert akkor mi a csudáért ragozzuk a nevét? ). Alkotások és díjazottak ( galéria) Tehát csütörtök délután az egy hete lecsengett (pihenő? ) darab utóérzései keringtek a színház aulájában. : Várnai Ilona volt jaminai lakos életének 87. évében elhunyt. június 26-án 12 órakor lesz a békéscsabai Vasúti temetőben. A gyászoló család "Küzdöttél, de már nem lehet, a csend ölel át és a szeretet. "
A zenét Szomor György szerezte. fotó: Ignácz Bence A mesében a karácsonyfa alatt életre kelnek a játékok, s a fából faragott, szép színes Diótörő vezetésével harcba indulnak az őket megtámadó egerek ellen, akik már elveszítették az emberek szeretetét. Marika azonban újra emberré változtatja Diótörőt, és ezzel bebizonyítja, hogy a varázslat, az álom, a szeretet, a szerelem csodákra képes. Az előadás ajánlott mindenkinek, aki szeret álmodni, szereti a szép meséket, hisz a csodákban, és főleg a szeretet erejében.
Arra kérték a vállalkozó kedvűeket, hogy készítsék el kedvenc szereplőjük mását dióból, dióhéjból. A legügyesebbeket díjazzák. A musical egy előadás alkalmáig Budapesten is látható lesz. Részletek itt!