Teszteltünk! Kipróbáltuk, hogy hogyan is működik a két rendszer, vagyis a oldalon a közhiteles civil szervezetek nyilvántartása és a Civil Információs Portál. Mindkét helyen a keresőbe beírtuk egy létező, bejegyzett civil szervezet nevét. A rendszer mindkét helyen meg is találta a keresett szervezetet. A közhiteles nyilvántartásból láthattuk a nyilvántartási számot, nevet és székhelyet, míg a Civil Információs Portálon a szervezet nevét, címét és adószámát dobta ki a rendszer. Ezután rákattintottunk a kiadott találati listában a szervezetre, hogy további adatokat is láthassunk. A bíróság által vezetett civil szervezetek nyilvántartása jól vizsgázott. Nagyon sok adatot ismerhettünk meg a keresett szervezettel kapcsolatban. A Civil Információs Portált azonban egy vizsgán bizony "visszatapsolták" volna. A képernyőn az volt olvasható, hogy "Tiltott. Nincs jogosultságod a kért erőforráshoz. Alapítvány Keresése Adószám Alapján. " Ezek szerint mégsem ismerhettük meg ezen az oldalon az egyébként nyilvános, és a közhiteles nyilvántartásban elérhető adatokat.
Ezt a cikket több mint egy éve publikáltuk. Mindent megteszünk, hogy naprakész információt szolgáltassunk oldalunkon, de előfordulhatnak elavult információk korábbi bejegyzéseinkben. Ha érdekli egy civil szervezet és szeretne részletesen utánanézni, hogy mivel foglalkozik; ha adományozni szeretne egy jó ügy érdekében vagy felajánlaná adója 1 százalékát, keressen az Adjukö -n található civil szervezeti adatbázisban (korábbi nevén Adhat Adatbázis vagy Nonprofit Önarckép). Alapítvány és egyesület kereső - AdjukÖssze Adatbázis. A civil szervezeti adatbázis a legnagyobb és legrészletesebb hazai alapítvány és egyesület kereső. Egyesített formában tartalmazza az OBH által vezetett Civil szervezetek névjegyzékében szereplő hivatalos adatokat és a szervezetek által önkéntesen megadott, kiegészítő információkat. Így közel 70 000 szervezet hivatalos adata kereshető, kiegészítve több, mint 13 000 szervezet kiegészítő adatával. Alapítvány és egyesület keresőnkben mindig a legújabb vagy legfrissebb adatlappal rendelkező szervezetek jelennek meg először.
Milyen adatokat tartalmaz a civil szervezetek nyilvántartása? A nyilvántartás a jogszabály alapján nyilvános, fennálló, illetve törölt adatokat is tartalmazza. Ezek az adatok az interneten keresztül azonosítás nélkül megtekinthetők, vagyis bárki számára elérhetők. A civil szervezetekkel kapcsolatos legtöbb adat nyilvános. Van néhány olyan, mely azonban nem tartozik ebbe a körbe. Ezeket jogszabály állapítja meg. Nem nyilvános például az egyesület tagjairól készült nyilvántartás, vagy az alakuló ülés jelenléti íve. A nyilvántartásba történő adatok bejegyzésére jogszabály vagy bírósági, hatósági határozat alapján kerülhet sor. Alapítvány keresése adószám alapján tulajdonos. A bíróság a szervezetre vonatkozó adatot úgy törli a nyilvántartásból, hogy az adat a törlésre történő utalás mellett a nyilvántartásban továbbra is látható maradjon, és a nyilvántartásból az adat törlésének oka és időpontja is megállapítható legyen. A nyilvántartás valamennyi szervezet esetében tartalmazza többek között: a szervezet nyilvántartási számát, a szervezet nyilvántartásba vételéről vagy változásbejegyzéséről szóló határozat számát, jogerőre emelkedésének napját, a létesítő okirat keltét, a szervezet nevét, a szervezet székhelyét, a képviselőjének nevét, lakóhelyét, a képviselet terjedelmét és módját, a szervezet típusát, és még további, jogszabályban előírt adatokat.
Végelszámolás esetén szükséges okiratok 3. A szerződésmintával történő cégalapításhoz szükséges okiratok I. A cégbejegyzéshez szükséges, a bejegyzési kérelemhez csatolandó okiratok II. Ha a bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel szükséges, egyéb, a jogi képviselő által megvizsgálásra kerülő okiratok A Ctv. 4.
Jogeset száma: BDT 2021. 4357 Szerző: Bodzási Balázs
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A képviselet, a más helyett, más nevében való eljárás, jognyilatkozat-tétel lehetősége alapvető fontosságú az üzleti forgalomban. Az új Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk. ) a kötelmek közös szabályainál (6. könyv, 1. rész) tárgyalja a képviselet jogintézményét, abból kiindulva, hogy a képviselet alapvetően a jognyilatkozatokhoz kapcsolódó fogalom. Maga a törvény definiálja a képviselet fogalmát, miszerint: "Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. A meghatalmazás alapvető szabályai: Lehet-e általános meghatalmazást adni? - Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda - Megbízható Ügyvédi Iroda - Jogi tanácsadás, jogi képviselet, ügyvéd, ügyvédi iroda. A képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi. " A képviseletet keletkeztető jogi tény alapján megkülönböztetjük a törvényes (törvényen vagy bírósági, hatósági határozaton, létesítő okiraton alapuló), valamint az ügyleti (meghatalmazáson alapuló) képviseletet. A létesítő okiraton, szervezeti szabályzatokon alapuló képviseletet szervezeti képviseletnek nevezik, a képviseleti jog alapja azonban itt is a jogszabály (alapvetően a Ptk. )
A taggyűlés hatáskörébe tartoznak a következők: Határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza Alapításkor kijelöli a vezető tisztségviselőket, felügyelő bizottságot, könyvvizsgálót Módosítja a társasági szerződést Minden egyéb, hatáskörébe tartozó kérdésben dönt Gazdasági tevékenységek köre, korlátai Különlegesen a jogszabály nemigen határoz meg társasági formákhoz kötött tevékenységet. A leginkább ismert, tevékenységi formához kötött tevékenység a pénzintézeti tevékenység, amit a törvény részvénytársasági vagy szövetkezeti formához köt. A gazdasági társaságokról szóló törvény jogalkotói szándékot tekintve diszpozitív szabályozást valósít meg a legtöbb esetben. Ez a jogszabály szövegéből kiragadva úgy szól, hogy "ha a jogszabály másképp nem rendelkezik. Meghatalmazás – Jogi Fórum. ", akkor ezt és ezt kell tenni. A kógens szabályozási elv nem enged eltérni a szabályozás szövegezésétől, csakis aszerint és nem másképpen lehet cselekedni. Ez pl. részvénytársaságok esetében jellemző. A diszpozitív és kógens szabályozási elvek lényege, hogy minél nagyobb felelősségek, kötelezettségek és vagyon kezelésének a lehetősége merül fel egy adott társaság esetében, ennek megfelelően a jogszabályozási környezet is egyre inkább halad a diszpozitívtól a kógens felé.