Hagyományos ívhegesztéssel hegeszthetők a horganyzott acélcsövek Mint köztudott, nagyon sokféle hegesztési technika ismert az iparágon belül, melyek között alapvető különbségek vannak, és különösen az alapanyag határozza meg, hogy melyiket kell választani közülük. A horganyzott acélcsövek esetében jellemzően a hagyományos ívhegesztés lesz a jó megoldás, vagyis kijelenthető, hogy a mechanikai tulajdonságok tekintetében a galvanizált csövekkel pontosan úgy kell dolgozni a technika terén, mint azokkal, melyek nem kaptak galvanizált bevonatot. Tudni kell, hogy a legtöbb esetben a horganyzott csövek vagy ponthegesztettek, vagy speciális elektródák alkalmazásával ellenállóvá tehetők, ami azt jelenti a gyakorlatban, hogy a hegesztés során a hegesztőanyag nem tapad hozzá a munkadarabhoz, könnyebb vele dolgozni. Emiatt elengedhetetlenül fontos, hogy a legelső lépés a megfelelő hegesztőanyag kiválasztása lesz, ellenkező esetben két munkadarab között nem létesíthető olyan jó kötés, ami képes a megfelelő mechanikai teljesítmény elérésében.
Ugyanakkor nem hevülnek túl, nem üvegeznek, a varrás sima, túlmelegedés jelei nélkül. A vezeték eltávolítása után nehéz észrevenni a nyomát. Így néz ki egy varrat, ha vékony fém fenékhegesztést hegesztenek alul lefektetett hővezető huzallal Egy másik módszer az, hogy rézlemezeket helyezünk az illesztés alá. A réz hővezető képessége nagyon magas - 7-8-szor nagyobb, mint az acélé. A hegesztés helye alá helyezve eltávolítja a hő jelentős részét, megakadályozva a fém túlmelegedését. A vékony fémek hegesztésének ezt a módszerét "hőelnyelésnek" nevezik. A fém pavilon hegesztéséről itt olvashat. Lehet, hogy érdekli, hogyan kell csinálni gázpalackból keményebb vagy fém? A dolog szükséges és alkalmas a hegesztés elsajátításához. Horganyzott hegesztés Horganyzott acél - ugyanaz a vékony lemez, csak cinkréteggel borítva. Ha hegeszteni kell, akkor az acél tisztításához teljesen le kell távolítania ezt a bevonatot az élekről. Számos módja van. Az első a mechanikus eltávolítás: csiszoló kerékkel vagy darálón, csiszolópapírral és fémkefével.
Az egyik kihívás, amikor a hegesztés horganyzott acél, hogy a cink bevonat található horganyzott acélok. Ez az anyag veszélyeztetheti a hegesztést. Mivel van bevonat, megnehezíti a behatolást. Sőt, ez okozhat a hegesztés, hogy zárványok, porozitás. a horganyzott acél sikeres hegesztéséhez szakképzett hegesztő szükséges., Ezenkívül a bevonat problémájának megoldásához a cinkbevonatot el kell távolítani a hegesztési területről. A hegesztési terület cinkbevonatú részén töltőanyag is használható. megfelelő ellátás és karbantartás a horganyzott acél védelme érdekében a galvanizáló acél problémáinak elkerülése vagy minimalizálása érdekében elengedhetetlen a termékek általános gondozása és karbantartása. Íme néhány fontos iránymutatás ehhez. a horganyzott acéltermékeket nem szabad olyan körülményeknek kitenni, ahol a pH 6 és 12 között van., Ez azért van, mert a horganyzott bevonat nagyobb korróziónak lehet kitéve, mint a szokásos. a horganyzott acéltermékeknek nem szabad közvetlen érintkezésbe kerülniük különböző fémekkel, amelyek kifejezetten korrozív környezetben tartalmaznak sárgarézet és rezet.
Kína, víz, város, látványosság Víz alatti város is található Kínában: Kínában a Zhejiang tartománybeli Shi Chenget (egykor Oroszlánváros néven volt ismert) 53 évvel ezelőtt egy gátépítés következtében elárasztotta a víz. A körülbelül 1300 évvel ezelőtt az Öt oroszlán-hegység egyik völgyében alapított város romjai most 26–40 méteres mélységben fekszenek a Qiandao tóban. Hosszú időre teljesen elfeledkeztek a víz alatti városról, ám az utóbbi időben újra felfedezték a hobbibúvárok, akik arról számoltak be, hogy a teljesen érintetlen fagerendák és -lépcsők látványában csak gyönyörködni lehet. Ha kedvet kaptatok egy kis utazáshoz nézzétek meg az eseménynaptárunkat! alfatours 2014. 08. 08. Alfatours
Héraklion, Egyiptom Az egyik leghíresebb víz alatti város, 45 méteres mélységben fekszik – már ami megmarad belőle. Hiszen a hatalmas víztömeg alatt nem csak a feltárás zajlik folyamatosan hosszú évek óta, hanem a természet romboló folyamatai is. Ettől persze nem kell nagyon rettegnünk, hiszen, ha kb. kétezernyolcszáz évet kibírtak a kikötő és hajómaradványok, Ámon templomának romjai, szobrok és még sok más remek lelet, akkor bizonyára van még pár száz évük, míg teljesen eltűnnek. Ráadásul ebből az idő kb. felét víz alatt töltve vészelték át. A romok között ékszerek, szfinxek is előkerültek, Héraklion tehát a kincsvadászok igazi paradicsoma volt a felfedezés első éveiben. Pavlopetri, Görögország A hetvenes évek derekán fedezték fel az egyik legrégebbi víz alá bújt települést, a kilencezer négyzetméteren elterülő kikötővárost. Rengeteg épületmaradvány került víz alá a területen a földrengések, árvizek által, melyek még mindig igazi Kánaánt jelentenek a víz alatt vizsgálódó kutatóknak, régészeknek.
Az emírségek nagyvárosában egy 60 méter mély medence terül el, szokatlan kialakítással: az egész egy víz alatti világra emlékeztet. Aki merül, pár óráig nem mászhat magasra. Dubaj ezúttal nem a magassággal, hanem a mélységgel hívta fel magára a figyelmet, ugyanis itt alakították azt a nagyon mély medencét, amelyben egészen 60 méterig lehet merülni. A Deep Dive Dubai néven indult attrakció azonban más okból is a szokatlanabb fajta: a 14 millió literes medence valójában egy víz alatti világ, parkoló autóval, lámpákkal és lakásokkal, hogy a búvároknak legyen mit nézniük, miközben lefelé haladnak. A Futurism szerint a Deep Dive ezek után nem is nevezhető holmi medencének, és ugyanerre hivatkozik az újdonság ötletgazdája is. A merüléshez ettől függetlenül szigorú szabályokat kell betartani, és persze csakis búvárruhában lehetséges a "lubickolás". A víz egyébként kifejezetten kellemes, mintegy 30 Celsius-fok körüli. © Deep Dive Dubai A kissé ijesztő körülmények miatt a látványosság körül és benne kamerákat helyeztek működésbe, összesen 56-ot.
A régi romoknak, lakatlan helyeknek különleges hangulata van. A titokzatos atmoszféra magához vonzza az embereket, a falak pedig sejtelmes történetekről mesélnek. Atlantiszról, az elsüllyedt civilizációról legendák mesélnek, a várost azonban sosem találták meg. Léteznek viszont olyan valós, egykor virágzó települések világszerte, amiknek emlékeit ma már csak tengerek mélye őrzi. Íme, hat város, amiket valamilyen szerencsétlenség folytán örökre elnyelt a víz. Jonaguni Jima A janagun-i emlékmű a japán Atlantisz, aminek eltűnését a mai napig rejtély övezi. Jonaguni egyike a Jaejama-szigeteknek és Japán legnyugatibb lakott pontja, aminek partjainál furcsa épületek találhatók a víz alatt. A tudósok szerint ezek a különös építmények – piramis alakú szerkezet, a boltívek, a lépcsőházak – egy 10 ezer évvel ezelőtt eltűnt civilizáció emlékei. Oroszlánváros Shi Cheng, más néven Oroszlánváros egy ősi kínai város Zhejiang tartományban, amelyet a Han-dinasztia alapított több mint 2000 évvel ezelőtt.
A partvonaltól 2 kilométerre kialakított települést 1899-ben érte el a Déli-, 1903-ban pedig a Nyugati Vasút Társaság gőzösei. Mivel a tó termikus gyógyhatását lassan egész Argentínában már mindenki ismerte a szájról szájra történő kommunikációnak köszönhetően-, így 1909-ben a Közmunkák Minisztériuma a radioaktív iszap gyógyászati előnyei kihasználva először egy szappangyárat és két sóbányát, majd négy hotelt is kizsaluztatott a városban. 1911-ben a brit tulajdonú Buenos Aires Midland Vasút (BAM) is kiépítette szárnyvonalát az 520 kilométerrel keletebbre fellelhető fővárostól idáig. A leglátványosabb urbanisztikai beruházásokat az I. világháború után valósították meg: Arturo Vatteone üzletember ugyanis ekkor döntötte el, hogy egy apró üdülővárost építtet fel a saját költségén a tó és Epecuén Carhué település közé. Az 1921. január 21-én felavatott "magánváros" valóságos Mekkája lett a dél-amerikai egészségturizmusnak. Mivel a víz és a nedves só orvosilag igazoltan is hatásosan gyógyította az ízületi gyulladásokat, a reumát, a pikkelysömört, a depressziót, a különböző bőrbetegségeket, a vérszegénységet, a cukorbetegséget és még vagy további 82 kórságot-, így egy tucat világszínvonalú hotelt húztak fel pár év alatt a tó partja mentén.
Számos oka lehet annak, hogy egy város vagy falu víz alá kerül örökre. Akár a természetes földmozgások, akár árvizek, de még politikai döntések is vezethetnek hozzá, az eredmény pedig amellett, hogy olykor tragikus, látványra mégis lenyűgöző. Vannak világhírű és kevésbé ismert elöntött települések. Egyszer egy ilyen helyet mindenkinek látni érdemes – mert különleges és gyönyörű. Bözödújfalu, Románia Az ezerkilencszáznyolcvanas években indult meg a bözödújfalusi-víztározó tervezése, ekkor a később elöntött falu még közel 130 lakossal rendelkezett. A romániai, maros megyei falu lakossága nagyrészt magyarokból állt, akik a terület mesterséges elöntése miatt 1994-ben költözni kényszerültek. A falu elöntésére azért volt szükség, hogy a környék vízgazdálkodását szabályozni tudják, ám ehhez a két templommal rendelkező falut el kellett árasztani. Generációk emlékét őrző otthonok, vallási kegyhelyek és például első világháborús emlékmű került így a vízfelszín alá. Utóbbit két évvel később kiemelték, a falu fölötti tavon pedig nyáron csónakázhatunk a háztetők fölött - egy időben még a templomba is beevezhetett az arra látogató.