Nagyon szeretem a sós rágcsálni valókat, de bizony nem éppen diétás étel. Teljesen azért nem mondtam le róla, ezért elkészítettem a szénhidrát mentesebb, egészségesebb változatát. Diétás Túrós Sajtos Rúd. Vendégeim is megkóstolták és nagyon dicsérték. Igaz, hogy kevesebb kalória tartalmú, de azért nem szabad belőle mód nélkül falni. Kalória értéke megtalálható a Kalóriabá oldalon. Hozzávalók: 30 dkg Dia-Wellness lisztkeverék (50%-kal csökkentett ch) 1 sütőpor vagy 1 kk szódabikarbóna 15 dkg kókuszzsír 15 dkg reszelt sajt (+ 5 dkg a tetejére) 2 kk parádi vagy himalája só 1 tojás (+ 1 tojássárgája a tetejére) 3 ek tejföl (tehetünk kicsivel többet is, ha úgy kívánja) szezámmag, lenmag, egész köménymag (opcionális) Elkészítése: A lisztet elkeverem a sütőporral, elmorzsolom vagy hozzákeverem a kókuszzsírt, hozzáadom a tojást, sót, reszelt sajtot és végül a tejfölt, jól összegyúrom és egy órára vagy akár egy éjszakára hűtőbe teszem. Lisztezett deszkán fél cm-es vastagságúra kinyújtom, megkenem tojássárgával, megszórom reszelt sajttal, szezámmaggal.
Beküldve: 2014. 03. 01. Látták: 102687 Nehézségi szint: Kezdőknek Elkészítési idő: 120 perc Mennyiség: 4 fő részére Mennyibe kerül? Kicsit drágább Hozzávalók: 25 dkg túró 25 dkg margarin 25 dkg liszt 1 kk só Tetejére: 1 FUCHS SZABADTARTÁSOS TOJÁS sajt Elkészítése: A lisztet a sóval és puha vajjal elmorzsoljuk, majd beletesszük a túrót és jól átgyúrjuk. 1 órát hűtőben pihentetjük, majd fél cm vékonyra nyújtjuk és megkenjük a tetejét a felvert tojással. Végül sajtot reszelünk rá. Csíkokra vágjuk és 190 fokon 20-25 percig sütjük. Diétás túrós sajtos rúd leveles tésztából. Képfeltöltés A vitás esetek kiküszöbölése érdekében, kérjük csak saját készítésű fotót tölts fel! Kérünk, csak olyan fotót küldj amelynek a fő témája az adott étel. Jelentés Észrevételed van a recept forrásával kapcsolatban? Kérlek írd le a problémád és kivizsgáljuk az ügyet! Hozzáadom a receptfüzethez Válassz nyomtatási módot! Őket is nézd meg! Szólj hozzá
Kb. 1x8 cm-es csíkokra vágom sütőpapíros gáztepsibe rakom és előmelegített sütőben 180 fokon 15-20 perc alatt aranysárgára sütöm. Most az egyik felét sajttal, a másik felét szezámmaggal szórtam, de lehet mindkettővel egyszerre. Eredeti recept:
Ha vendégeink diétát folytatnak, hálásak lesznek ezekért az éhségűző, ropogós falatkákért. Ráadásul a barna rizslisztben rengeteg vitamin és ásványi anyag található, úgymint B-vitaminok, folsav, vas, magnézium, ű mangán és szelén. Magasabb rosttartalma miatt fokozza a jóllakottságérzést, gluténmentes, ezért remekül beilleszthető a gluténérzékenyek étrendjébe is. Túrós-sajtos rúd recept. A magas rosttartalom nem csupán az emésztést serkenti, jótékonyan hat az érrendszerre, a koleszterinszintre és a vércukorszintet is segíthet kordában tartani. Jó étvágyat kívánunk! Hozzávalók: 35 dkg rizsliszt 2 dkg élesztő 25 dkg margarin 15 dkg sajt 2 db tojássárgája só szezámmag Elkészítés: Az élesztőt belemorzsoljuk a lisztbe, majd hozzákeverjük a többi hozzávalót és jó alaposan összegyúrjuk. A tésztát legalább egy órán keresztül pihentetjük, de ha lehetséges, egy egész éjszakára hűtőbe tesszük. Majd kinyújtjuk, a tetejét megszórjuk a sajttal vagy szezámmaggal, hosszúkás rudakra vágjuk egy éles kés segítségével, majd sütőben 200 fokon 10 perc alatt készre sütjük.
Hozzávalók: ▪︎25 dkg túró ▪︎30 dkg Dia-Wellness sütőliszt ▪︎15 dkg vaj ▪︎1 tojás ▪︎fèl csomag instant èlesztő ▪︎1 dkg só ▪︎1-2 kanál tejföl (nem biztos, hogy kell) + 1 tojás a kenèshez, sajt a szóráshoz Elkészítés: A hozzávalókat összegyúrtam, 1 órát hűtőben pihentettem, kb 1 centi vastagra nyújtottam, szaggatam, felvert tojással lekentem ès megszórtam reszelt sajttal. 180 fokra előmelegített sütőben világos barnára sütöttem. -Tóth Judit Vivien receptje
Ezek rendszerint néhány életrajzi adatot is rögzítettek, megnevezték a halál körülményeit valamint a túlélőket. A XVIII. században díszesebben faragott barokk stílusú kövek jöttek divatba, majd a XIX. században neogótikus és eklektikus mintájú köveket faragtak, míg a század végén elterjedtek a háromrészes – többnyire márvány vagy gránit – obeliszkek. Az 1960-as évektől a beton típussírok sokat rontottak a temető összképén. A XIX. század közepétől a módos, főúri családok (Bethlen, Mikó, Jósika, Béldi) rangos építészektől tervezett kriptákat emeltettek. A temetőt művészi szempontból is értékes műalkotások sora díszítette. A kőből faragott szobrok egy része napjainkig látható, a fémből lévőket sajnos az utóbbi évtizedben ellopták. A temető mint dús növényzetű park is figyelemre méltó. Házsongárdi temető térkép - Idea könyvtér - erdélyi magyar könyvek. Igazi hírnevét azonban panteon-jellegének, nagy halottjainak köszönheti. Évszázadokon át Kolozsvár Erdély első városa, tudományos központja, egy ideig fővárosa is lévén, itt számos kimagasló személyiség élt, s tért nyugovóra a Házsongárdba.
A középkori településeken, így Kolozsvárt is, eleinte a templomok köré, a cinterembe temetkeztek, az egyházi személyek, fontosabb tisztségviselők pedig a templom földjébe, kriptájába. A főtéri Szent Mihály templom körül alakult ki Kolozsvár első, a XVI. század végéig használt temetője. Közben a város védőfalai mentén is kisebb sírkertek létesültek. Az 1585-ben kitört nagy pestisjárvány idején már nem volt hely a régebbi sírkertekben, úgyhogy a városi tanács május 11-én határozatot hozott: "a Torda utcai kisajtón kívül való földben, ahol mostan az dinnyét vetették, egy jó és tágas darab helyt szakasszanak temetőhelynek, ahova mind szegény és gazdag személy válogatás nélkül temetkeznék, mely helyt jó örökös sövénnyel befogjanak". Kolozsvár házsongárdi temető térképe nagyban. Még abban az évben elkezdtek temetkezni a kijelölt, várostól délre fekvő helyen. A sírkert rendre terjeszkedett felfele a domboldalon, s az 1830-as évekre érte el azt a déli határt, ameddig a régi, történelmi sírkert terjed. Mivel a domboldalt a kolozsváriak Házsongárdként emlegetik, a XX.
Itt nyugszik a zsoltárfordító Szenczi Molnár Albert (1575–1634), a tudós-pedagógus Apáczai Csere János (1625–1659), a betűmetsző művész-nyomdász Tótfalusi Kis Miklós (1650–1702), az orvos-nyelvész Gyarmathy Sámuel (1751–1830), az észak-amerikai utazó Bölöni Farkas Sándor (1795–1842), a magyar regény atyjának tekintett báró Jósika Miklós (1794–1865), a folklórgyűjtő püspök, Kriza János (1811–1875), a múzeumalapító, Erdély Széchenyijének nevezett gróf Mikó Imre (1805–1876) s az utolsó erdélyi polihisztorként ismert Brassai Sámuel (1800–1897). Az első világháborút követően a kisebbségi helyzetbe jutott magyarság nagy halottjai közül is számosan kerültek a Házsongárdba: a költő Reményik Sándor (1890–1941) és Dsida Jenő (1907–1938), az író-politikus gróf Bánffy Miklós (1874–1950) és az építész-író Kós Károly (1883–1977), a színművész Szentgyörgyi István (1842–1931) valamint a színigazgató Janovics Jenő (1872–1945), a grafikusművész Gy. Szabó Béla (1905–1985), a festőművész Mohi Sándor (1902–2001), a történész Kelemen Lajos (1877–1963) és a nyelvtudós Szabó T Attila (1906–1987).
[Diavetítés indítása] Fotó: Tóth Szergej A Házsongárdi temető nevezetes halottainak listája