A haláltudat korai szorongató megjelenésétől a lázadó harag ítélkező szigoráig merész ívet rajzoltak meg. Közel hét év egymást váltó félelmét és reményét fejezte ki a nyolc költemény, számot adva TOVÁBB → Az egyik legnagyobb magyar költő 1909-ben született Budapesten. Radnóti Miklós: TÖREDÉK. Édesanyja belehalt a szülésbe, édesapja Miklós 11 korában hunyt el. Az árvát nagybátyja nevelte és taníttatta. Kereskedelmi szakiskolai végzettséggel beállt nevelője vállalatához, de igazán csak a költészet érdekelte. 1930-tól a szegedi egyetem TOVÁBB → Zelk Zoltán, a régi barát prózában rajzolta meg a nő alakját, aki tizennégy éves kora óta Radnóti Miklós párja, támasza, vigasztalója és kilenc évig a hitvese volt: "Vele csak úgy lehetett beszélgetni, ha Miklós is az asztalnál ül. Nem szerénység TOVÁBB → Dobogj, dobogj csak, versem, mindhalálig s halál után is nőj a föld alatt, a férgeknek utálatos falat a hexameter, s dúsan lakomázik a kínzott testből valahány, időtlen időkig megmarad a keserű irónnal írt, ehetetlen betű, míg édes húsunk szétmállik a TOVÁBB → Radnóti válogatott versei
A halálérzés különben egyik alapmotívuma Radnóti újabb költészetének, melyben csodálatos harmóniában egyesül valóság és vízió. Végtelen érzékenységgel reagál a társadalomból, a történelmi helyzetből kiáradó halálveszélyre, - azután visszavetíti e hangulatot a konkrét világra, a konkrét történelmi helyzetre, mely az erőszakos, korai halál szimbólumává válik strófáiban. Az adott világ ijeszti és meggyötri - az ijedtség és gyötrelem megtestesülését látja tehát az adott világban. Ez a költő bosszúja, - erkölcsi bosszú, szigorú és tehetetlen, mint a kisgyermeké. De Radnóti nem marad meg e lírai bosszú álláspontjánál: fölébe nő, fenkölt elszántsággal hirdeti a megnemalkuvó munkát, a szellemi ember és a társadalomkritikus rendíthetetlen kitartását a veszéllyel és a halállal szemben. "Ágyúdörej közt? Üszkösödő romok, árva falvak közt? Radnóti Miklós versei - 1940. augusztus - Huszadik Század - Sajtócikkek a múlt századból. Írok azért, s úgy élek e kerge világ közepén mint ott az a tölgy él; tudja, kivágják, s rajta fehérlik bár a kereszt, mely jelzi, hogy arra fog irtani holnap már a favágó, - várja, de addig is új levelet hajt. "
Most viszontlátom azoknak a verseinek egy részét az új kötetben. Abban az időben sokan írtak kellemesebb és korszerűbb verseket. Radnóti lírája akkor nem hatott feltűnően, de nekem az első pillanattól kezdve gyanús volt: éreztem, hogy túl fogja élni és túl fogja fejlődni legtöbb ifjú kortársát. Azóta hét kötete jelent meg és mindegyik egyre meggyőzőbben igazolta gyanúmat. Jött egy korszaka - második és harmadik verskötete idejében -, melyet nem helyeseltem mindenben. A nyelvi felfogás korszaka volt ez, az ifjú Radnóti lázasan kísérletezett és megoldásait nem tartottam mindig szerencséseknek. Kissé túlságosan sűrű, bonyolult volt a nyelve: furcsa népies-archaizáló expresszionizmus. Radnóti miklós versek. És mégis értékesek voltak azok a versek, erő volt bennük, kultúra, megnemalkuvó, önkínzó lelkiismeretesség, tisztaság. Ma már Radnóti régen túl van a nyelvi Sturm und Drang-on: hangja kristályosan harmónikus, nemesen higgadt, latinosan mértéktartó. És ami a legfontosabb: senkire sem emlékeztet a modern magyar lírában, sem a kortársakra, sem a régebbi nemzedék nagyjaira.
RAZGLEDNICÁK Bulgáriából vastag, vad ágyuszó gurul, a hegygerincre dobban, majd tétováz s lehull; torlódik ember, állat, szekér és gondolat, az út nyerítve hőköl, sörényes ég szalad. Te állandó vagy bennem e mozgó zürzavarban, tudatom mélyén fénylesz örökre mozdulatlan s némán, akár az angyal, ha pusztulást csodál, vagy korhadt fának odván temetkező bogár. 1944. augusztus 30. A hegyek közt Kilenc kilométerre innen égnek a kazlak és a házak, s a rétek szélein megülve némán riadt pórok pipáznak. Itt még vizet fodroz a tóra lépő apró pásztorleány s felhőt iszik a vízre ráhajolva a fodros birkanyáj. Cservenka, 1944. október 6. Az ökrök száján véres nyál csorog, az emberek mind véreset vizelnek, a század bűzös, vad csomókban áll. Fölöttünk fú a förtelmes halál. Mohács, 1944. október 24. Mellézuhantam, átfordult a teste s feszes volt már, mint húr, ha pattan. Radnóti miklós verseskötetei. Tarkólövés. - Így végzed hát te is, - súgtam magamnak, - csak feküdj nyugodtan. Halált virágzik most a türelem. - Der springt noch auf, - hangzott fölöttem.
De a jövőbe is zuhanhatsz ha magadba nézel. És ez sokkalta félelmesebb kaland. Finom rajzú apró nyüzsgések, zizegő árnyalatok, rezzenetek. Mennyi világ, amely eggyé lett: Radnóti világa, mely övé volt már akkor is, amikor már első verseit írta. S ha új versei hibátlanabbul kerekülnek képpé és tökéletesebben zenélnek, úgy mi meglepetés nélkül csodálkozunk, mint azon a magától értetődő és elvár varázslaton, amely minden bimbó virággá-festésekor lejátszódik. Csak illik, hogy a költő, aki 1935-ben ezeket a bájos hímzésre emlékeztető sorokat írta: Minden göndör lesz és arany, lomb s a lomb közt a zöld dió, szundi madárka tolla; s jó hogy nemsokára este van.... máma már a kínai költők fölényes egyszerűségével szólal meg: Fejem fölött a vén tetőben szú gondolkodik, majd rágni kezd. Radnóti miklós verseilles. S finom fehér fapor pereg a versre, melyhez ép egy-egy szállongó sort vetek. Ebben a kis versben a "szú" már nem díszítő elem többé, de cselekvő része a költő lelkének. A külvilág és a belső élet találkoztak, a határ leomlott.
Készülj. Egyedül, egyedül esel át a halálon. Legszebb versében, az Októberi erdőben, őszi enyészet támad a nyári örömben:... mindent elönt a rémület, ijedt mókus sivít feléd, elejti apró ételét, ugrik, - s a törzsön felszalad; tanulj hát tőle, védd magad, a téli rend téged se véd, arkangyalok sem védenek, az égen gyöngyszín fény remeg meghalnak sorra híveid. Radnóti Miklós - Radnóti Miklós - vers.hu. Íme: hősköltemény és erkölcsi törvény, mely azt betetőzi mókushéjban. Radnóti minden szava az emberre vág vissza. Mert a költő nem lehet óvatos duhaj, aki csak ott keveri az értelem varázsitalát, ahol a kellő távlat megóvja a túlságosan veszélyes megrendüléstől. Az "örök természet" nyüzsgése sem fátyolozza el előle sem az ember szenvedését, sem a mai napnak egyedül való erkölcsi súlyát. A költő lelkében, akárcsak ébredező asszonyának "szelíd szemén, az éber ételem illan megint álmára gondol s készül a vadnál vadabb világba... " Rémek fenyegetik emberiségünket érezzük őket akkor is, ha némán húzódnak meg a vers sorai mögött. Radnóti embersége nem szakad el mégsem az örök természettől.
Alszik a tábor, látod-e drága, suhognak az álmok, horkan a felriadó, megfordul a szűk helyen és már ujra elalszik s fénylik az arca. Csak én ülök ébren, féligszítt cigarettát érzek a számban a csókod íze helyett és nem jön az álom, az enyhetadó, mert nem tudok én meghalni se, élni se nélküled immár. 1944. július TÖREDÉK Oly korban éltem én e földön, mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra, s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg, befonták életét vad kényszerképzetek. mikor besúgni érdem volt s a gyilkos, az áruló, a rabló volt a hős, - s ki néma volt netán s csak lelkesedni rest, már azt is gyűlölték, akár a pestisest. mikor ki szót emelt, az bujhatott, s rághatta szégyenében ökleit, - az ország megvadult s egy rémes végzeten vigyorgott vértől és mocsoktól részegen. mikor gyermeknek átok volt az anyja, s az asszony boldog volt, ha elvetélt, az élő írigylé a férges síri holtat, míg habzott asztalán a sűrű méregoldat............................................................. mikor a költő is csak hallgatott, és várta, hogy talán megszólal ujra - mert méltó átkot itt úgysem mondhatna más, - a rettentő szavak tudósa, Ésaiás............................... május 19.
A felsőoktatási intézmények többsége jelenleg megelégszik a középszintű vizsgával is, de már van arra igény, hogy a rektori konferencia szakbizottságai a felsőoktatásba kerülés feltételeként tegyék kötelezővé az emelt szintű vizsgát legalább egy tárgyból - nyilatkozta Manherz Károly, az oktatási tárca szakállamtitkára a Népszavának. Kötelező egy emelt szintű érettségi 017 majus. A kétszintű érettségi bevezetése óta, 2005-től 14, 4 százalékról 6, 1 százalékra csökkent azon diákok aránya, aki emelt szinten adott számot tudásáról; a diákok úgy vélik, nem éri meg a befektetett munka, hisz az elérhető pontok szempontjából nem nyernek vele többet, mint amennyivel nehezebb a vizsga - írja keddi számában a Népszava. A jövőben egyes szakemberek a felsőoktatásba igyekvők számára kötelezővé tennék az egy emelt szintű érettségi vizsgát. Nem bukott meg a kétszintű érettségi, de bevezetésekor nem volt elég következetes a tárca, nem tette ugyanis kötelezővé, hogy a felsőoktatásba csak azok juthassanak be, akik legalább egy tárgyból emelt szintű vizsgát tesznek - mondta a Népszavának Manherz Károly.
Két feltétel van. Legalább 45 százalékos eredményt kell elérni az emelt szintű érettségin ahhoz, hogy megkapjátok az 50 többletpontot. A másik feltétel, hogy olyan tárgyból kell emelt szinten érettségiznetek, amely az adott szakon kötelező/választható, vagyis érettségi pontot számolnak belőle. Oktatási Hivatal. Íme egy példa: hiába tesztek biológiából emelt szintű érettségit, ha a kiválasztott szakon csak a matek, a történelem és az angol a választható érettségi tárgy. További részleteket a felvételi tájékoztatóban, a Felvin találtok. Forrás
Milyen feltételekkel és mennyi többletpontot kaphattok a felvételin az emelt szintű érettségiért? Fontos kérdésre válaszolunk. Talán az már senkinek sem újdonság, hogy ha szeretnétek felsőfokú tanulmányokat folytatni, ahhoz legalább egy tárgyból emelt szinten kell érettségiznetek. Jó hír azonban, hogy ezért is ugyanúgy járhat többletpont. Jogszabály alapján ugyanis kötelező pluszpontot adni az emelt szintű érettségi vizsgaeredményért, ha teljesítitek feltételeket. De mégis mik ezek a feltételek? Emelt szintű érettségit. Az emelt szinten teljesített legalább 45%-os eredményű érettségi vizsgáért többletpont jár, abban az esetben, ha az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják. Az adott alapképzési szakon, osztatlan mesterképzési szakon és felsőoktatási szakképzésen emelt szintű érettségi vizsgáért vizsgatárgyanként 50 többletpont, összesen pedig 100 pont kapható. Arról, hogy 2021-ben az adott szakra milyen tárgyból várnak emelt szintű vizsgát az egyetemek, itt írtunk korábban.
A megkérdezettek 23 százaléka mondta azt, hogy ismeri a rendszert. 64 százalékuknak saját bevallásuk szerint is vannak hiányosságai, 11 százalékuknak ráadásul sok is, egy százalékuk pedig egyáltalán nem is ismeri a kétszintű érettségi rendszerét. Olyan alapvető dolgokkal, hogy csak azért az emelt szintű érettségiért jár pluszpont, amely tárgyból a felvételi eredményt (szerzett pontok) számítják, vagy hogy, ha egy vizsgatárgy alapján számítják a szerzett pontokat, az abból a tárgyból tett emelt szintű érettségiért nem hét, hanem 14 többletpont jár, a pedagógusoknak csak a 65, illetve a 34 százaléka van tisztában. Kötelező egy emelt szintű érettségi tsegi feladatok. Persze a pedagógusoknak nemcsak az új, kétszintű érettségi rendszerével kellett az elmúlt időszakban megismerkedniük, hanem a szeptembertől minden egyetemen és főiskolán elinduló bolognai folyamattal is. A következő tanévtől a felsőoktatási intézmények – néhány kivételtől eltekintve – már nem indíthatnak hagyományos egyetemi és főiskolai szakokat: minden diáknak előbb az úgynevezett bachelorképzésre kell felvételiznie, majd utána léphet tovább (de csak a 35 százalékuk) a következő, masterszintre, majd a doktori fokozatra.