Sajnos fel kell azonban készülni arra, hogy idővel, a beteg állapotának a romlásával a gyógyszeres terápia hatékonysága is csökkenhet, illetve a gyógyszerekre adott válaszreakciók is változhatnak, vagyis, előfordulhat, hogy a korábban megfelelő dózis kevésnek bizonyul. A dopaminra ható gyógyszereknek emellett kellemetlen mellékhatásai is lehetnek, a hányingertől a hasi fájdalmakon keresztül a kötőhártya-gyulladásig. Gyógyszeres kezelés A gyógyszeres kezelést beszéd-, mozgás- és okkupációs terápiával egészíthetik ki. A beszédterápiára azért lehet szükség, mert az idegrendszert érintő zavarok következménye a beszéd érthetetlenné, "kásássá" válása lehet, és a mimika, a testbeszéd is megváltozhat. A beszédterápia a nyelési nehézségéket is enyhítheti, hiszen pont azokat az izmokat erősíti, melyek a nyelésben is szerepet játszanak. Az okkupációs terápia pedig segíthet a Parkinson-kóros betegnek, hogy a mindennapi életvitelhez szükséges tevékenységeket, feladatokat "újratanulja", vagy az állapotának megfelelő módon begyakorolja.
A Parkinson-kór világszinten a második leggyakrabban előforduló degeneratív idegrendszeri betegség. A 60 év felettiek 1%-át érinti. Az agy mély struktúrájának működési zavara okozza a betegséget, a dopamin ingerületátvivő anyag hiánya következtében. A betegség genetikai és környezeti tényezők kombinációjának eredménye és azzal jár, hogy a dopamint termelő idegsejtek mintegy 70-80%-a károsodik vagy elvész. Amikor súlyos betegségekről olvasunk és egy-egy tünet gyanakvást kelt, riadtan böngésszük tovább a jellemzőket. A felismerés bizonyára nagyon fontos, de a gyanút legjobb, ha inkább orvossal osztjuk meg. Jó tudni, hogy ebben a betegségben leginkább azok lehetnek érintettek, akiknél a családban előfordul a halmozódás, esetleg a szülei is Parkinson-kórban szenvedtek. Emellett a környezeti tényezők is meghatározóak lehetnek. Azok az emberek vannak kitéve nagyobb veszélynek, akik bizonyos ipari vegyszerekkel, gyom-és rágcsálóirtóval dolgoznak. Minél korábban történik meg a felismerés, annál tovább lehet fenntartani a megfelelő életminőséget.
3. A szaglás képességének elvesztése Ha azt vetted észre, hogy bizonyos ételek, italok illatát már nem érzed – például a banánét, a medvecukorét, az ecetes uborkáét – mindenképpen kérdezd meg az orvosod a Parkinson-kórról. Mikor normális? Megfázás esetén a szaglásod átmenetileg "szünetelhet", ha azonban meggyógyulsz, újra a régi leszel. 4. Probléma a járással, mozgással Akinek elkezdenek merevvé válni az ízületei, a végtagjai, az még ne ijedjen meg, de gyanakodjon. Akkor van baj, ha a merevnek érzed a vállaid és a csípőd, illetve ha fájdalomra is panaszkodsz. Azok, akiknél Parkinson-kórt diagnosztizáltak, azt mesélték, hogy a betegség elején azt érezték, mintha a lábuk a földhöz lenne ragasztva. Mikor normális? Akkor, ha megsérült a karod vagy a vállad, és addig, amíg meg nem gyógyul, nem tudod rendesen használni. Az arthritis egyik tünete is lehet a merevség. Fotó:
A mozgás segít A rendszeres mozgás segíthet megőrizni a mozgékonyságot, a hajlékonyságot, az egyensúlyérzéket – emellett a lelki egészségre is nagyon jó hatással van –, ráadásul a gyógyszerek mellékhatásaként jelentkező székrekedés ellen is jót tesz. A torna javíthatja a Parkinson-kórosok mozgásának sebességét is. Alternatív terápiák Az alternatív, kiegészítő terápiák közül mindenképpen érdemes megemlíteni a zeneterápiát, illetve, ezzel összefüggésben a tánc- és énekterápiát is. A tapasztalatok szerint a Parkinson-kóros betegeknek nagy könnyebbség lehet a mozgásban, járásban, ha azt ritmusosan, a zene ütemére tehetik. A táncterápia esetén egyszerre tapasztalhatják meg az érintettek a zene ritmusossága, az egész testre ható mozgás előnyeit, emellett a mozgáskoordinációjukon, az egyensúlyukon is javíthatnak. Az éneklés (akár magányosan, akár kórusban) nagyszerű hatással van a beszédképzésre, a hangerőre, a légzéshez és a nyeléshez szükséges izmokat is erősítheti. Azt sem szabad kihagyni a felsorolásból, hogy az éneklés, a tánc és a zenehallgatás igazi közösségi esemény lehet, lehetőséget teremt a szocializációra, így a beteg kevésbé érzi magát elszigeteltnek, magányosnak.
Az általános lassulás következtében a beszéd is lassabbá, akadozottá válhat. Ezek a tünetek általában fokozatosan és nem egyszerre jelentkeznek, és idővel súlyosbodnak. 6. További tünetek lehetnek az alvászavarok, a depresszió, a szorongás, a kimerültség. A betegség későbbi fázisában nyelési nehézségek és memóriazavar is felléphetnek. 7. Nem gyógyítható, csak kezelhető. Gyógyszerekkel enyhíthetők a kellemetlen tünetek.
A 74 centiméter magas kínai He Ping-ping halálát valószínűleg szívroham okozta, mindössze 21 éves volt. Két héttel ezelőtt mellkasi panaszok miatt került kórházba, erős dohányos volt. Meghalt a világ legkisebb embere, mindössze 21 éves volt. A 74 centiméter magas kínai He Ping-ping nagy valószínűséggel szívrohamba halt bele. Rómában érte a vég egy tévészereplése után a hét végén. Halálhírét hétfő éjjel jelentette be a Guinness Rekordok Szerkesztősége. A világ legalacsonyabb embere igen erős dohányos volt, két héttel ezelőtt kórházba került mellkasi panaszok miatt. A Belső-Mongóliában született férfi 2008 óta volt Guinness-rekorder. Halálát követően feltehetően a világ nem hivatalosan legkisebb embere, az 56 centi magas, nepáli Khagendra Thapa Magar veszi át He Ping-ping helyét a rekordok könyvében. Magar csak tavaly októberben töltötte be 18. életévét; a Guinness Rekorodok Szerkesztősége azért vonakodott neki ítélni a rekordot, mert úgy vélték, még nőhet. He Ping-ping idén januárban találkozott a világ legmagasabb emberével, a török Sultan Kosennel is.
Troyer meglepő őszinteséggel vall mindennapi küzdelmeiről és gyermekkorának nehézségeiről a NatGeo műsorán látható Kis nagy emberek című sorozatban, amelyben többek között a kolumbiai törpe matadorokat, a világ legkisebb kamionsofőrjét és az 58 centiméter magas Jyoti Amage -t is megismerhetik, aki a Guinness Rekordok Könyve szerint is a legapróbb termetű nő a Földön. A nyolc részes, megható sorozat lerombolja az előítéleteket a kisnövésű emberekkel kapcsolatban, hiszen olyan rendkívüli életet élő, rendkívüli célokat maguk elé tűző kisemberek életébe enged bepillantást, akiknek életmódja és kitartása sokak számára példaértékű lehet. A tévéstáb Ugandától Nagy-Britanniáig, a Fülöp-szigetektől Brazíliáig bejárta a földet, hogy megmutassa, miként élnek a törpenövésűek a világban, és hogyan tudnak apró termetükkel megbirkózva autót vezetni, horgászni, gazdálkodni, tüzet oltani és sikeres, boldog életet élni. Kis nagy emberek a National Geographic Channel műsorán, január 9-től minden csütörtökön!
Elméletileg van rá gyógymód, és már rengeteg gyógyszert is kapott, de változást eddig még semmi nem hozott" - mesélték a szülők. Féléves kora óta egy centit sem nőtt, ráadásul már a lábait sem mozgatja Forrás: NORTHFOTO/Rare Shot / Barcroft Media/Rare Shot / Barcroft Images A kisfiú nem tud sem járni, sem beszélni, a lábait pedig már 3 éves kora óta nem mozgatja - írta meg a The Sun. 64 évesen szült gyereket ez a nő Mesterséges megtermékenyítéssel teherbe esett, majd egészséges fiút szült egy 64 éves kínai nő, miután meghalt egyetlen gyermeke. Így néz ki a csecsemő.
Ellentéte, a nanismus, mikor az illető szervei, testrészei apró méretűek maradnak. Ezzel a rendellenességgel bírók testmagassága jóval 140 centiméter alatt marad, arcvonásaik öregesek, másodlagos nemi jellegeik nem fejlődnek ki, ám mindezek ellenére nem szenvednek mentális zavaroktól. A törpeség nem betegség, csupán egy igen erős hormonzavar. Jellemzően a férfiak körében elterjedtebb a rendellenesség, ők sokkal alacsonyabbra képesek nőni, mint női sorstársaik. Chandra hormonzavarának eredete ismeretlen, az orvosok csak találgatnak. Elmondásuk szerint az anyaméhben keresendő a válasz, ám a férfi nem emlékszik a családjára, így mi sem tudjuk, hogy örökölte-e a törpeséget, vagy talán valamiféle külső behatás eredménye, hogy ilyen alacsonyra nőtt. Ezt a fajta rendellenességet számtalan dolog okozhatja, így nagyon sok fajtája van. A leggyakoribb okai lehetnek veleszületettek és szerzettek. Az első csoporthoz tartozik az agyalapi mirigy hibás működése és az agy különböző fejlődési rendellenességei.