A film rendezője és figuratervezője Richly Zsolt, animációs rendezője Jankovics Marcell, a forgatókönyvet Marsall László írta, a film zenéjét Kodály Zoltán műveiből Ferencsik János komponálta, producere pedig Budai György volt. A rajzfilmben énekesként Mészöly Katalin, Sólyom-Nagy Sándor és Takács Klára hallhatók, mellettük többek közt Szabó Gyula, Raksányi Gellért, Haumann Péter, Kállay Ilona és Balázs Péter kölcsönzik hangjukat a szereplőknek. Tisztították, retusálták, korrigálták a színeket A Magyar Művészeti Akadémia a 2017-es Kodály-emlékévben pályázott Richly filmjének digitális felújítására, az így nyert 1, 5 millió forintot saját forrással kiegészítve fedezte a munka 6, 6 millió forintos költségét, mely az MTVA és az NKA együttműködésében valósult meg. A felújított verzió először 2017. decemberében volt látható a Pesti Vigadóban. A Háry János 35 milliméteres Color Negativ hordozón állt a restaurátorok rendelkezésre, melyet újraszkenneltek, és az MTVA műhelyében manuális és ultrahangos tisztítási technikával, retusálással és színkorrekcióval digitalizálva újítottak fel.
Az MTVA Archívumában megtalálható szinte mindegyik magyar filmtörténeti remekmű. Ezeknek a kincseknek az értékmentése pedig nem csak abból áll, hogy a filmtekercseket megőrzik az utókor számára, hanem hogy ha lehetőség van rá, akkor elvégzik a restaurálást. A digitális technikai eszközöknek köszönhetően a szakemberek képesek arra, hogy a régi kópiákból nagy felbontású, szép és tisztított képet alkossanak, az így készült felújított változatokat pedig mi is megnézhetjük. Legutóbb a Tüskevár című sorozat került újra képernyőre, most pedig egy rajzfilm, a 36 éve bemutatott Háry Jánost láthatjuk úgy, ahogy eddig még sosem. Jelenet a felújított Háry Jánosból (fotó: MTVA) Richly Zsolt és Jankovics Marcell alkotásának felújított kép- és hangminőségű verziója augusztus 10-én debütál az Háry János alakját Garay János elbeszélő költeménye alapján írt daljátékával Kodály Zoltán tette ismertté és népszerűvé, a magyar kultúra napjainkig élő, szerves alakjává. Kalandjai mesébe illően válószínűtlenek és éppen ezért szórakoztatóak a kicsik és nagyok számára egyaránt.
Befejeződött a Kodály Zoltán Háry János című daljátékához készült, egész estés rajzfilm digitális felújítása a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) együttműködésében. A rajzfilm felújított változatának díszbemutatóját december 11-én tartották a Pesti Vigadóban. A mai felnőttek többségének meghatározó és maradandó élmény volt a Háry János rajzfilmváltozata -mondta el az MTI-nek a díszbemutató előtt az MTVA vezérigazgatója. Vaszily Miklós hozzátette: fontos, hogy a mai kor igényeinek megfelelő, digitálisan felújított változat is a közönség rendelkezésére álljon, és így lehessen megőrizni az utókornak Richly Zsolt és Jankovics Marcell 1983-as animációs filmjét. A vetítés előtt a film rendezője és figuratervezője, Richly Zsolt felidézte: főiskolásként bosszantotta, hogy a rajzfilm szakon nem tanítottak magyar népművészetet, pedig már fiatalon is vonzotta ez a világ, ahogyan Kodály művészete is. Jankovics Marcell, a film animációs rendezője hozzátette: a János vitéz és a Háry János címük alapján összetéveszthető rajzfilmek, de más szempontból egyáltalán nem: a Háry Jánost a Pannonia Filmstúdió egyetlen másik alkotásával sem lehet összekeverni.
Kezdőlap Véletlen lap Bejelentkezés Beállítások Adományok A Wikipédiáról Jogi nyilatkozat Nyelv Lap figyelése Szerkesztés A Wikimédia Commons tartalmaz 1965 filmjei témájú médiaállományokat. Bővebben: 1965 a filmművészetben A(z) "1965 filmjei" kategóriába tartozó lapok A következő 41 lap található a kategóriában, összesen 41 lapból. A Agónia és extázis Akasztottak erdeje (film) Álmodozások kora Alphaville (film) B Belphegor, avagy a Louvre fantomja Boeing Boeing Bohóciskola Butaságom története Cs A csendőr New Yorkban D A dohányzásról Doktor Zsivágó (film, 1965) A domb (film) E Az elrabolt expresszvonat Az első tanító Ez nálunk lehetetlen F Fantomas visszatér A fehér asszony Felettünk az ég Folytassa, cowboy! Folytassa, ha már otthagyta! Funny Things Happen Down Under Gy Gyerekbetegségek H A halál ötven órája Háry János (film, 1965) Help! (film) Homo Faber (rajzfilm) Húsz óra (film) I Incubus (film) Az inkák kincse J Júlia és a szellemek M Mi, húszévesek (film) O Az olajherceg Oxidia P Pár dollárral többért R Rőtszakállú Sz Szegénylegények Szerelmes biciklisták T A tizedes meg a többiek Tűzgolyó Ü Az ügyefogyott Üzlet a korzón A lap eredeti címe: " ria:1965_filmjei&oldid=23617685 "
Ugyancsak a film meghatározó eszköze a zenéhez igazított mozgások sora, s ez nemcsak a rendszeresen látható táncjelenetekre értendő (amelyekhez úgynevezett rotoszkópos animációt használtak az alkotók: valódi táncosok mozgását rajzolták át kockáról-kockára), hanem a táncszerűen megkoreografált eseményekre is. Utóbbiak közé tartozik Lucifer betörésének fergeteges jelenetsora, vagy a bécsi udvari közeget bemutató montázs, melynek során óraszerkezet automatáiként vonulnak fel a szereplők. Nem véletlen, hogy máskor is játékfigurának vagy mechanikus bábunak tűnnek a karakterek: a Háry János groteszk, megmosolyogtató alakok gazdag panorámáját kínálja a lilás ruhát öltő, olykor lepkeként szálldosó Ebelasztin bárótól a barázdált arcú Krucifix generálison át a tömzsi Napóleonig. Főhősei azonban nem a bizarr teremtmények galériájába illenek, ők idealizált figurák, s nagyon is parázsló feszültségek halmozódnak a női szívek számára ellenállhatatlan Háry, a nagyabonyi menyasszony, Örzse és a királyi házból származó Mária Lujza szerelmi háromszögében.
random Háry János daljáték új alakban jelenik meg a televíziónézők számára a jól ismert alapfigurák megszületése óta. A bemutatásra kerülő rajzfilm jól példázza az animáció azon képességeit, hogy egy korábban kitalált mesét és hőseit hogyan lehet a mába újraálmodni. Közreműködik: Nagy Ferenc karigazgató; a Magyar Állami Operaház Ének és Zenekara; a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara; a Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusa; Vezényel: Csányi László Eredeti cím: Háry János Megjelenés: 1984 Epizódhossz: 62 Perc Epizódok száma: 1 IMDb: Kategóriák: Mese Befejezett
A budapesti Képzõmûvészeti Fõiskolán tanult 1907 – 1912. között, mestere Edvi Illés Aladár, Hegedüs László, Zempléni Tivadar volt. 1908-ban már kiállított a Mûcsarnokban, 1913-ban pedig a Mûcsarnok téli tárlatán a "Tükör elõtt" címû képével elnyerte a Halmos Izidor pályadíjat. 1918-ban "Fekvõ akt" címû képéért Rudits-díjat kapott. A Tanácsköztársaság idején – mint ahogy Kós Lajos: A Tanácsköztársaság képzómûvészeti kultúrája címû mûvében (Budapest, 1959) írja, – a gödöllõi volt királyi kastély mûvésztelep céljaira való átengedését Czencz János is kérte. 1920-ban "Marcella" címû képéért megszavazták részére a Képzõmûvészeti Társulat nagydíját, 1921-ben Benkõ díjat kapott. Az 1928-ban Fiuméban rendezett nemzetközi kiállításon a közönség szavazata alapján elnyerte a Medaglia Commemorativa bronz érmet, 1934-ben pedig Balló Ede díjjal jutalmazták. 1935-ben zsûrimentességet kapott. A sok, országos kiállításon való szereplése mellett sor került egyéni kiállításaira is Pécsett (1925, 1959), Szombathelyen (1927), Budapesten (1929, 1935, 1936), Szekszárdon (1955, 1968, 1986), hogy csak néhányat említsünk.
Műveit számos bel- és külföldi magángyűjtemény mellett múzeumok őrzik, például a Magyar Nemzeti Galériában tizenegy műve van; képei megtalálhatók a szekszárdi megyei könyvtárban, a Béri Balogh Ádám Múzeumban, a soproni Liszt Ferenc Múzeumban, és más közintézményekben. (Részletek Kratochwill Mimi bevezetőjéből a szekszárdi Művészetek Háza 1986-os, Czencz János emlékkiállítás a festő születésének századik évfordulója alkalmából rendezett kiállítás meghívójából). A kiállítás helyszíne: Budapest, Magyar Kultúra Alapítvány Kiállítóterme – Budapest, I. Szentháromság tér 6. A kiállítás megtekinthető: 2004. november 22. – december 22., naponta 10-18 óráig. Kép: Czencz János? Dáliák 1940, 100*121 cm, olaj-vászon, magántulajdon
A Magyar Tudományos Akadémia Mûvészettörténeti Kutató Csoportjának archívumában óriási cikk-anyag gyûlt össze Czencz János neve mellett. 1885. szeptember 2-án született a Vas megyei Ostffyasszonyfán. Műveit számos bel- és külföldi magángyűjtemény mellett múzeumok őrzik, például a Magyar Nemzeti Galériában tizenegy műve van; képei megtalálhatók a szekszárdi megyei könyvtárban, a Béri Balogh Ádám Múzeumban, a soproni Liszt Ferenc Múzeumban, és más közintézményekben. Sajnálatos, hogy elveszett a "Nő kutyával", "Bárkák Anconánál" címû olajfestménye a Szépművészeti Múzeumból (A Szépművészeti Múzeum háborús veszteségeinek jegyzéke, Budapest, 1952), a Fővárosi Képtárból három mûve: "Alvó nő", "Fekvő nő", "A régi józsefvárosi gázgyár részlete" (a Fővárosi Képtár háborús veszteségeinek jegyzéke, Budapest, 1952) és az Egyéb, köztulajdonból elveszett műtárgyak jegyzéke, ugyancsak 1952-ben Budapesten megjelent könyv tanúsága szerint "Akt" című műve. (Részletek Kratochwill Mimi bevezetőjéből a szekszárdi Művészetek Háza 1986-os, Czencz János emlékkiállítás a festő születésének századik évfordulója alkalmából rendezett kiállítás meghívójából) "Czencz János nívós, egyéni művészetének Európa számos országa is tanuja lehetett.