Az ásványvíz nagy gyógyerejének híre gyorsan elterjedt, és a fürdő fokozatosan az ország egyik legtekintélyesebb gyógyhelyévé vált. Mindez tehát elsősorban a gyógyforrásoknak volt köszönhető, melyek feltörési helyeit – mint a fürdő legfontosabb alkotórészét – nagy becsben tartották. Gróf Marczibányi István 1806-ban a helyreállított épületet az Irgalmasrendnek adományozta. A bejárathoz egy kőtáblát helyeztek el a következő felirattal: "Az ápolatlan betegeknek szenteltetett 1806". Alig telt el 36 év, s a Császárfürdő épületei lebontásra kerültek. Hild József nagyszabású tervei alapján a Veli bej fürdő köré csodálatos építészeti egység épült. A Veli bej fürdő a Császárfürdő épületegyüttesének legrégebbi megmaradt egysége, és az 1840-es évek elején a déli homlokzatára és sarokkupoláira rátelepedő Hild-udvarral együtt annak utolsó hírmondója. A törökkori építészet és fürdőkultúra nagyszerűsége ellenére a Császárfürdő a klasszicizmus és a romantika idején élte a virágkorát. Sajnálatos módon azonban az 1970-es években, azért, hogy helyet adjanak egy új kórházépületnek, a fent említett két épület kivételével mindent lebontottak, a gótizáló romantikus török fürdőket, a fedett faszerkezetes női uszodát, a vasbeton szerkezetű férfi uszodát (1927-ben itt rendezték meg az első Európa-bajnokságot).
Címke: Buda, budai törökfürdők, Budapest, Császár Fürdő, Irgalmasrend, Irgalmasrendi Kórház, Veli bég, Veli bej, Veli bej Fürdő, Veli bej Fürdője, Virág Csaba építész Az 1600-as években a legszebb budai fürdőként emlegették. Itt található a régió legnagyobb törökfürdő medencéje. Nem klórozzák a vizét. A Veli bej Fürdője Budapest egyik leghangulatosabb termálfürdője, ami 400 évvel ezelőtt épült. Sokáig a Császár Fürdő része volt, négy évvel ezelőtt pedig teljesen felújították. Nyolc érdekesség a fürdőről: 1. Bár a fürdő Veli bej (régiesen bég) nevét viseli, valójában Szokollu Musztafa pasa építtette 1574-ben. Edward Brown, a XVII. század híres angol orvosa egy utazása során (1673-ban) Budára is eljutott és feljegyzésében erről a fürdőről is megemlékezett: "Budán elsőrangú jeles fürdőket találni, én nyolcat számoltam meg, és néhányban meg is fürödtem. Valamennyi között a legszebb a Veli bej Fürdője, amelynek csinosítására Szolimán rendkívül sokat költött. " 2. A Veli bej – a Császár Fürdő részeként – 1806-ban Marczibányi István tulajdonába került, aki az épületet a budai irgalmas rendháznak adományozta azzal a feltétellel, hogy a fürdő tiszta jövedelmét vagyontalan betegek ingyenes ápolására fordítsák.
Utolsó verseit tartalmazó noteszát, a Bori noteszt exhumálásakor kabátjának zsebében találták meg. ÖRKÉNY ISTVÁN: ABDA Négy órakor kezdődött az ünnepség, ötkor hullott le a fekete lepel a kultúrház falába vakolt emléktábláról. Néhány perccel négy óra után, miközben odabent még folyt az ünnepi szónoklat, elindultam az abdai Fő utcán, kifelé a községből, arrafelé, ahol tíz esztendeje agyonlőtték Radnóti Miklóst. Abda szellős, levegős falu, néhány kilométerre Győrtől, a Bécs felé vezető betonúton. Örkény istván elite auto. Vasárnap délután van, hideg, tiszta idő, s az az áttetsző, téli derengés, melyben már ágyat vet magának az este. Minden lépésem közelebb visz a sötétedéshez, s ahogy ritkulnak az út menti házak, csendesednek, majd elhallgatnak a zümmögő rádiók. Már csak a csend kísér a fák között. Itt, ezen az úton menetelt a század. Ez a kórókerítés kísérte, ezek a kopár fák maradoztak el mellette. Nem tudom, hol volt megállásuk, hol dördült a sortűz, s hol a helye a tömegsírnak; de egy helyütt, négy zörgő ágú fa alatt, ahol fordul az út, megállok.
Egyik leghíresebb filmjével idézi meg Latinovits Zoltán halhatatlan emlékét a közmédia. Születésének 90. évfordulóján, szeptember 8-án az Örkény István: Tóték című kisregénye alapján készült, Isten hozta, őrnagy úr! című filmet tekinthetik meg a Duna Televízió nézői. Idén 45 éve, hogy már nincs közöttünk, és 90 éve, hogy megszületett. Latinovits Zoltán emléke mégis élénken él a színházlátogatók és a filmnézők emlékezetében egyaránt. Született őstehetség volt, akit méltán emlegetett úgy a szakma és a közönség, mint "Színészkirály". Habár rövid élete volt - mindössze 44 évet élt -, pályája alatt több nagyszabású produkcióban szerepelt. Örkény istván életrajz. Ő maga a színházi színészetet sokkal előbbre sorolta, azonban tagadhatatlanul a magyar filmművészet óriásává vált. Forrás: Fortepan / Szalay Zoltán A színművész előtt születésének 90. évfordulóján az 1969-ben bemutatott, Isten hozta, őrnagy úr! című filmjével tiszteleg a közmédia, amelyben Latinovits a címszerepben tűnik fel. Fábri Zoltán klasszikusát szeptember 8-án, szerdán 20:40-től tűzi műsorára a Duna Televízió.
"Amikor egy embert megölnek: eggyel több lesz a földön a gyilkosok száma, s eggyel több az áldozatoké. De amikor egy költőt ölnek meg, elnémul egy hang is, az emberiség összhangjából kihagy egy szólam, kevesebb lesz a fény, egy vonásnyival hidegebb a tél, s mélyebb, öblösebb, reménytelenebb a csönd. " Örkény István gyönyörű írásával emlékszünk a 77 éve meggyilkolt Radnóti Miklósra. Radnóti Miklós életműve mindenki számára örökké élő példaként szolgál. A költő olyan örökséget hagyott hátra az abdai tömegsírból előkerült, zsebébe rejtett Bori noteszben, mely páratlan kincsként emlékeztet a jövőben is a líra erejére. Radnóti a legkiszolgáltatottabb helyzetben, amibe ember kerülhet, mikor mások kezébe került élete, úgy szólt mindnyájunkhoz, úgy közvetítette sorsát, hogy költészetével szilárdan őrizte és sugározta hitét, szeretetét és belső harmóniáját. Radnóti Miklós költő, műfordító, a 20. Örkény istván élete tétel. századi magyar líra egyik meghatározó alakja 1909. május 5-én szültetett Budapesten, s 1944. november 9-én halt meg.
A költőt zsidó származása miatt többször (1940-ben, majd 1943-ban és 1944-ben) behívták munkaszolgálatra, szolgált Szamosveresmarton, Margittán, Királyhágón, Élesden, közben hosszabb-rövidebb időt otthon tölthetett. Ez idő alatt József Attila hátrahagyott verseit rendezte sajtó alá, válogatott verseinek kiadásán és műfordításokon dolgozott, s bekapcsolódott az antifasiszta ellenállási mozgalom tevékenységébe. Örkény István, a groteszk irodalom mestere 43 évvel ezelőtt hunyt el. Versekben búcsúztatta barátait, a nélkülözésekbe belepusztult Dési Huber István festőművészt (Nem bírta hát), a munkaszolgálatban meghalt Bálint György újságírót (Ötödik ecloga) és fogadott mesterét, Babits Mihályt (Csak csont és bor és fájdalom). Utoljára 1944 májusában vonult be munkaszolgálatra, a szerbiai Bor melletti lágerbe került, innen indították utolsó útjára 1944 szeptemberében. Társaival együtt gyalogmenetben hajtották nyugat felé. Abda község határa az a hely, ahol a munkaszolgálat embertelen körülményei, a gyenge koszt és a megerőltető fizikai munka által végsőkig elgyötört Radnóti Miklóst és huszonegy társát 1944. november 9-én meggyilkolták a keretlegények.