Wolfner József a Művészet című folyóirat kiadója és emellett mecénás volt. Ösztöndíjakat fizetett egyes művészeknek, akik közül a legismertebb Mednyánszky László és Nagy István volt, cserébe igényt tartott a járadék folyósítása alatti időszakban született művekre. Ennek köszönhető, hogy az ország legnagyobb Mednyánszky-gyűjteménye a Kecskeméti Képtárban látható. A Farkas–Glücks anyagnak van egy másik része, amelyben – egyebek mellett – Anna Margit, Ámos Imre, Barcsay Jenő és Egry József festményei is megtalálhatók. A harmadik és egyben legnagyobb gyűjteménye a Képtárnak a miskei Tóth Menyhért (1904–1980) életműve, amely 2000 festményből és 8000 grafikából áll. Cifra palota kecskemet . 2002 -től Itt rendezik meg a Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennále című országos képző- és iparművészeti kiállítást. A tárlatokon bemutatott alkotásokból a kiállító művészek ajándékozása által és vásárlás útján rendszeresen bővül a múzeum gyűjteménye. A kiállítások kurátora ifj. Gyergyádesz László. 2005 -ben a Cifrapalotában állították ki a kunbábonyi aranyleletet, valamint Muraközy János hagyatékából berendezték a Muraközy János-emlékszobát.
A kecskeméti Cifrapalota A kecskeméti Cifrapalota A kecskeméti Cifrapalota A kecskeméti Cifrapalota A kecskeméti Cifrapalota A kecskeméti Cifrapalota Ha egy helyi bank nem adott volna a városnak nagyon gáláns ajánlatot az új sugárút, a Rákóczi út és a Fő tér (ma Szabadság tér) torkolatánál fekvő telekre, soha nem épült volna meg Kecskemét jelképe, a Cifrapalota. A városatyák ugyanis ekkor döbbentek rá, ha a banknak megéri bérpalotát építtetni, akkor a városnak is. Ezért elhatározták, hogy a telket nem adják el, hanem megépítik első a város első bérpalotáját. A földszinten 19 üzlet volt, ma a bejáratokat hatalmas ablakok helyettesítik. Cifra Palota | Malom Központ, Kecskemét. A felső szinten három elegáns bérelhető lakás, az első emeleten pedig egy ovális díszterem, volt ahová külön, díszes lépcsőház vezet fel. A díszterem mennyezete alatt színes pávák ülnek, és egykor valószínűleg tükrökkel tágították az egyébként is impozáns teret. Az első emeletet a Kereskedelmi Kaszinó bérelte, ahol a díszterem mellett könyvtár, étterem, játékterem, telefon szoba, konyha, éléskamra, és még öltöző is volt.
A Rákóczi út és a Szabadság tér (Főtér) találkozásánál lévő házat 1902-ben Márkus Géza tervezte szecessziós stílusban. Márkus a lechneri felfogású nemzeti formálást követte. Egykor üzletek, lakások, kereskedelmi kaszinó működött benne, ma a Kecskeméti Képtár található itt. Cifra palota kecskemet kiállítás. Az épület legfőbb jellemzői: a homlokzati falsík színes majolika díszítése, melynél a népművészeti motívumkincs dominál, a kétemeletes homlokzatnak a hullámvonalú lezárása, a díszes kiképzésű, magas tető. A mázas homlokzatdíszeket és a tetőcserepeket itt is – mint a Városházánál is – a Zsolnay porcelángyár készítette. A Cifrapalota 1983 óta ad helyet a Kecskeméti Képtárnak. F: Cím Kecskemét Rákóczi út 1 Magyarország
A Régi Magyarországi Nyomtatványok első kötete hosszas munkálatok után 1971-ben került nyomdába. Az új sorozat kiadása máig tart, eddig az 1670-ig tartó rész készült el 4 vaskos kötetben, az utolsó 2012-ben látott napvilágot. (Azaz az 1670 és 1711 közötti részre még mindig Szabó Károly műve az irányadó. Régi Magyar Könyvtár. ) Az adalékkötetek [ szerkesztés] Oldalszám Adalékok a magyarországi nyomtatványok bibliográfiájához nincs Budapest, 1912 Dézsi Lajos 27 [1] [kiegészítések kefelevonatban] Budapest, 1910-es évek Adalékok Szabó Károly munkájának I–II. kötetéhez. Pótlások és igazítások ( litográfia) Sztripszky Hiador 712 [2] Fakszimile kiadások [ szerkesztés] Az 1960-as években fakszimile kiadásban ismét megjelentek a Régi magyar könyvtár kötetei Petrik Géza Magyar Könyvészet ével (1885–1928) együtt. Újabb ilyen jellegű kiadásra került sor 1990-ben [3] és 2005-ben (Országos Széchenyi Könyvtár). [4] 1967-ben Sztripszky Hiador műve is megjelent kiegészítve Dézsi Lajos kiadatlan adataival az RMNy munkacsoport jóvoltából.
Hasonló műtárgyak Gyöngyös, Hanisz tér, Gyógyszertár, Hotel Hungária szálloda, fodrász üzlet, kerékpár Az egri vár híradója 24-25. szám. Szerk. : Fodor László. Eger, 1992-1993, Eger Vára Baráti Köre. Kiadói papírkötés. Benne: Sugár István: Az egri török vilájet várai első és második közleményével. 1926 Nagybánhegyes, Községháza. photo Orsova, Tabula Traiana / monument Venezia, Venice; Lido, Terrazza del Grande Stabilimento Bagni / restaurant terrace at the beach. Szabó Károly (történész) – Wikipédia. Edit. Fratelli Garbisa (Rb) Szent István országa. Nagyság és béke. Kiadja az Ereklyés Országzászló Nagybizottsága / Hungarian irredenta propaganda, Trianon (EK)