Fájl Fájltörténet Fájlhasználat Metaadatok Eredeti fájl (2 272 × 1 704 képpont, fájlméret: 961 KB, MIME-típus: image/jpeg) Kattints egy időpontra, hogy a fájl akkori állapotát láthasd. Dátum/idő Bélyegkép Felbontás Feltöltő Megjegyzés aktuális 2017. június 5., 19:46 2 272 × 1 704 (961 KB) Globetrotter19 User created page with UploadWizard Az alábbi lap használja ezt a fájlt: Ez a kép járulékos adatokat tartalmaz, amelyek feltehetően a kép létrehozásához használt digitális fényképezőgép vagy lapolvasó beállításairól adnak tájékoztatást. Ha a képet az eredetihez képest módosították, ezen adatok eltérhetnek a kép tényleges jellemzőitől. Fényképezőgép gyártója NIKON Fényképezőgép típusa COOLPIX L29 Expozíciós idő 1/100 mp. (0, 01) Rekesznyílás f/8 ISO érzékenység értéke 80 EXIF információ létrehozásának dátuma 2017. május 19., 15:06 Fókusztávolság 4, 6 mm Kép címe: Chernel school. - 2 Iskola Street, Agárd, Gárdony, Fejér County, Hungary. }} (magyarul) {{hu|1=: Chernel István Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola.
Chernel István Madárvárta Agárd vélemények - Jártál már itt? Olvass véleményeket, írj értékelést! Élmények első kézből Gasztronómia, utazás, programok... Engedd, hogy inspiráljunk! Utazol mostanában? Válassz az IttJá segítségével! >> >> >> Chernel István Madárvárta Agárd? Még nincs helyezése városi Egyéb látványosság közül Kategória Egyéb látványosság Chernel István Madárvárta Agárd bemutatkozása Az agárdi Madárvártát 1957-'59 között építette Radetzky Jenő, melynek elődje volt a dinnyési Madárvárta. Célja az ifjúság madártani, természetvédelmi nevelése, kutatók bázisa illetve látogatók kalauzolása. A Madárvárta Chernel István nevét 1965-ben vette fel. Tovább olvasom >> A Madárvártán több tudományos eredmény is született: itt fedezték fel a hagymaburok egyetlen hazai lelőhelyét, innen jelezték a kék fa mediterrán madár és a fehér farkú lilebíbic keleti sztyeppmadár első hazai előfordulását. A kutatóállomáson jelenleg is folynak tudományos vizsgálatok. Az agárdi Madárvártán a 2010-es felújítást követően indult be újra az élet.
Lassan kezd visszatérni a köztudatba, hogy létezik a Velencei-tó partján egy parányi csendes öböl, partján egy nádfedeles házikó, és kilátó. Az agárdi Chernel István Madárvártán hosszabb szünet után, a 2010-es felújítást követő átadó ünnepség után, 2011-ben újra indult az élet. Egyre többen keresik fel új és visszajáró vendégek. Szezononként közel kétezer látogató érkezik a tóparti madarászbázisra, közülük sokan külföldiek szerte Európából. Sokan kedvet kaptak, hogy megtekintsék az "új" Madárdal tanösvényt és a helyi természeti értékeket. Idén páratlan gazdag madársokaság lepte meg a Dinnyési Fertőt, ami egész nyáron sok-sok látnivalót nyújt az érdeklődők számára. A Madárvártán nyaranta, a hagyományok alapján szerveződő természetismereti táborokat tartanak, melyeken szinte minden turnus teljes létszámmal indul. Új programok, mint a vízitúra és az éjszakai vadles sok-sok élménnyel és tapasztalattal gazdagította a résztvevő fiatalokat. Az egykor híres kutatóállomáson jelenleg is folynak tudományos vizsgálatok.
A tanulmány megerősíti a radioaktív jód pajzsmirigyrák ot okozó kockázatát, ám a tanulmány szerzői azt is hozzáteszik, hogy a pajzsmirigyrák a legkevésbé halálos daganatos megbetegedések egyike, így ha idejében észlelik és kezelik, a beteg kilátásai nagyon jók. Az, hogy a tanulmány a japán fukusimai erőmű válságának idején jelent meg, csak véletlen. A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei A Japánban történt tsunami, földrengés és az ennek következtében kialakuló robbanás jogosan felveti a kérdést, hogy a milyen veszélynek vannak az ott élők kitéve, illetve, hogy a távolabbi országok lakói veszélyben vannak-e. Katasztrófák nyomában – Csernobil 2. rész | National Geographic. A katasztrófa következményei nemcsak Japánt érintik, hanem a környező területeket, országokat egyaránt. A kikerülő radioaktív anyagok többféle betegséget okozhatnak. A jód 131-es izotópja a pajzsmirigy rosszindulatú elváltozását idézheti elő, a jód normál esetben felhalmozódik a pajzsmirigy ben, telíti a pajzsmirigy et. Tehát a radioaktív jód felhalmozódása megelőzhető előzőleg normál jód adásával, mely, ha telítette a pajzsmirigyet, blokkolja a radioaktív izotóp felvételét.
Íme, az ujjdagadás (dactylitis)... Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
Igaz, ezek csak számítások, nincsenek dokumentált, hatóságilag hiteles mérésekkel alátámasztva. A Greenpeace által is felkarolt tanulmány négy csoportot különít el az érintetteken belül. Elsőként számolnak a mentésben résztvevő munkásokkal, azaz likvidátorokkal, akiket helyreállítási munkálatokra és a reaktort beborító szarkofág felépítésére vezényeltek a helyszínre. Index - Tudomány - Mázlija volt Magyarországnak Csernobil sugárzó felhőivel. Majd a súlyosan sugárszennyezett területekről (az erőmű 30 kilométeres körzetében) kitelepítettekkel, illetve a kevésbé (de még így is súlyosan) sugárszennyezett területek lakosaival, és végül az első három csoportba tartozó családokba született gyermekekkel. A kutatók hangsúlyozzák, ma már egyértelmű, hogy a csernobili balesetből származó radioaktív sugárzás következtében valóban megugrott a rákos megbetegedések száma. A három leginkább érintett, ex-szovjet országban drámaian megnőtt a pajzsmirigyrák előfordulási gyakorisága, a kiszabadult radioaktív jód nagy mennyisége miatt. (A pajzsmirigyráknak hosszú a lappangási ideje, így még további megbetegedésekkel is számolni kell. )
Amennyiben a sugárzás olyan nagy dózis volt, hogy a gyógyszerek nem segítenek, elkerülhetetlen a kórházi kezelés, az izoláció, a vérátömlesztés, valamint végső esetben a csontvelő-transzplantáció. A sugárzó cézium az igazi probléma A radioaktív jódizotóp felezési ideje nyolc nap, azaz kisebb dózis esetén akár két hónap alatt távozhat a szervezetből. Nem így a radioaktív cézium, amely sokkal tovább megmarad - Csernobilban például jelenleg ez az egyik fő veszélyforrás, sőt, még évtizedekig ez lesz. A Csernobil környéki erdők gombái, bogyói, állatai a mai napig fertőzöttek céziummal, és még utódaik jó néhány generációja is az lesz. Az édesvízi élőlények ugyancsak fertőződnek sugárszennyezéskor. Plázs: Hány embert betegített meg Csernobil? | hvg.hu. Japán viszont ebből a szempontból szerencsés, mert az óceánban a szennyezőanyagok sokkal könnyebben és gyorsabban felhígulnak, mint az édesvízi tavakban. Mekkora a sugárzás itthon? A magyar katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a Japánban bekövetkezett katasztrófa csak nagyon kis valószínűséggel hathat a magyarországi sugárzási viszonyokra, mégis kiemelten ellenőrzik az ország környezeti sugárzását.
Akár emmerichi vonalat is követhetett volna Az amerikai katasztrófafilmektől már megszokhattuk a dramaturgiát, miszerint a magányos, kissé őrült tudós rájön a veszély közeledtére, azonban a világ vezetői közül senki sem hallgat rá, csak amikor már (félig) megtörtént a baj. Csernobil robbanás idee.com. Ha az RMBK-reaktorok hibáját 1970-ben felfedező (a sorozatban csak említés szintjén szereplő) Volkov és a katasztrófa valódi mértékét elsőként felismerős atomfizikus Valerij Legaszov (Jared Harris) karakterét összevonjuk, akkor ez eddig tulajdonképpen Csernobil kapcsán is így zajlik. Csakhogy míg Emmerichnél ezek után az amerikai elnök a büszkeségét félretéve átadja a terepet hőseinknek (és még esetleg a gonosz védelmi minisztert is felpofozza), a késői reakció miatti járulékos veszteséggel pedig legfeljebb egy összeomló felhőkarcoló szintjén foglalkozunk, itt egészen más irányt vesznek az események. Viktor Brjuhanovot, Anatolij Gyatlovot és Nyikolaj Fomint nevezte meg a Szovjetunió vezetése a katasztrófa fő felelőseiként.
Mert valójában még csak nem is a hibás technológia és az emberi mulasztás eredményezte a tragédiát: mindkettő előfordulhat más körülmények között is, ahogyan történtek is Csernobil előtt és után is atomerőmű-balesetek. A sajátos elegy ebben az esetben az volt, hogy az előbbit az állam a lehetséges következményeket figyelmen kívül hagyva eltitkolta-elhazudta, az utóbbi pedig kontrollálhatatlanul tombolhatott hála az előreléptetésre vágyó és saját hatalmukból jottányit sem engedő vezetőknek hála. Csernobil öröksége a szó szoros értelmében velünk él, de Craig Mazin sorozata arra figyelmeztet minket, hogy ez alatt ne csak a plutónium- és cézium-izotópokat és a megannyi időközben elhunyt vagy meg sem született ember életét értsük, hanem azokat a hatalmi struktúrákat is, ahol a nagyság látszatának fenntartása, a mindenható és mindentudó vezetőkbe vetett vakhit előbbre való az igazságnál. Mert ennek a szennyezésnek is elég hosszú a felezési ideje. Ti hogy vélekedtek a Csernobilról? Számotokra mi volt a sorozat legkiemelkedőbb, legmegrázóbb pillanata?