A fenti iskolák diákjai pedig a kor irodalmáról és történelméről szerzett tudásukat is összemérték a Verseghy Ferenc Gimnázium dísztermében megtartott vetélkedőn. 1997. szeptember 18-án a gimnázium irodalmi színpada, a Verseghy és kora elnevezésű emlékünnepséghez kapcsolódva idézte meg Verseghy Ferenc szellemét az iskola könyvtárában rögtönzött színpadon. " Valkó Mihály összeállítása színdarabszerűen szólt a korról, Verseghy művei alapján, s mutatta be kihallgatását. Szemléletes módon járult így hozzá a Verseghy-kép kiteljesítéséhez, árnyalásához. A közönség tetszéssel fogadta a produkciót, s a vendéglátás nyomán (teát, süteményt, gyümölcsöt szolgáltak föl) maga is mintegy szereplőjévé vált a gróf kastélyában rendezett összejövetelnek. " – számolt be az előadásról Bistey András az Új Néplap hasábjain. Kósa Károly felvétele Az iskola 2004 tavaszán, a névadó születésnapjának tiszteletére az 1962-ben állított márványtábla fölé elhelyezte Verseghy Ferenc domborművét. A majdnem egész alakos bronz relief Pogány Gábor Benő, szolnoki szobrászművész alkotása.
1940- 1945 -ben Kolozsvárott tanított, majd 1945- 1946 -ban ismét Szegeden. 1946-tól 1951 -ig, nyugdíjazásáig a Pécsi Egyetem jogi karának volt a tanára. Pécsett 1947 és 1949 között a dékáni tisztséget is vitte. Munkássága Már hallgató korában jelentős jogtörténeti tanulmányokat írt. Elsősorban a közjog, ezen belül a magyar történeti alkotmány jogi kérdéseivel foglalkozott. De jelentős kutatói munkát fejtett ki az észt - finn - magyar történelmi, kulturális és jogi-jogrendszerbeli kapcsolatok kutatásában, sőt foglalkozott Liszt Ferenc magyarságának kérdésével, lengyel irodalommal, idősebb korában pedig Baranya megye helytörténetével is. Említést érdemel a magyar-orosz jogászkapcsolatok kutatásának területén kifejtett munkássága is (Balugyánszky Mihály). Több észt kitüntetéssel ismerték el munkáját: Észt Vöröskereszt I. oszt. második fokozat (1932), a csillaggal (1936), Észt Fehércsillag-rend II. a csillaggal (1938). Számos nemzetközi és hazai jogi, irodalmi és külügyi társaságnak volt a tagja, amelyekben vezetői feladatokat is ellátott.
Összefoglaló A minimálbér emelkedésének következtében 2022-ben is nőtt a rehabilitációs hozzájárulás összege, amely a 25 fő feletti munkaadókat ösztönzi a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására. 2022. január 10. 2022-ben, a minimálbér 20%-os emelkedésének következtében több, mint 300. 000 Ft-tal, 1. 800. 000 Ft-ra nőtt a rehabilitációs hozzájárulás egy főre jutó összege. A rehabilitációs hozzájárulás egy több, mint 20 éve létező, közvetett foglalkoztatást segítő adó, amely a 25 fő feletti munkavállalói létszámmal rendelkező munkaadók legfontosabb pénzügyi ösztönzője a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása során. Ugyanis, ha a foglalkoztatottak tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszáma egy szervezet esetében a 25 főt meghaladja, és ha ebből a megváltozott munkaképességű munkavállalók száma nem éri el a létszám 5%-át (kötelező foglalkoztatási szint), akkor a minimálbér összegének kilencszeresével megegyező rehabilitációs hozzájárulást kell fizetnie a munkaadónak.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Közeledik október 20-a, a harmadik negyedévre vonatkozó rehabilitációs hozzájárulás bevallási és befizetési határideje, mely – felkészülés hiányában – a munkaerő kölcsönzésben érintett vállalkozásokat érzékenyen érintheti. Rehab dióhéjban A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rehabilitációjának elősegítése érdekében a munkaadók rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelesek, ha az általuk foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja és az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint). A rehabilitáció hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám és 964 500 Ft szorzata. A munkaadó a rehabilitációs hozzájárulást a NAV felé köteles megállapítani, illetve bevallani és megfizetni. A rehabilitációs hozzájárulás kapcsán év közben az első, a második és a harmadik negyedévre vonatkozóan előleget kell bevallani és fizetni.
Rehabilitációs hozzájárulás fogalma A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rehabilitációjának elősegítése érdekében a munkaadók rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelesek, ha az általuk foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, de az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint). Rehabilitációs hozzájárulás számítása A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese személyenként, évente. A rehabilitációs hozzájárulás összege 2022. január 1-jén az alapbér kötelező legkisebb összege, havibér alkalmazása esetén 200 000 forint. A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám és a rehabilitációs hozzájárulás szorzata. A rehabilitációs hozzájárulás bevallása A rehabilitációs hozzájárulást a munkaadó köteles megállapítani, illetve bevallani és megfizetni a NAV felé.
Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség 25 százaléka. Megváltozik a kötelezett személye! Munkaerő kölcsönzés esetén eddig, azonosan a Központi Statisztikai Hivatal által az átlagos állományi létszám meghatározására közzétett útmutatóval, a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében is a kölcsönbe adónál kellett a kölcsönzött munkavállalókat figyelembe venni. Mindez azt eredményezte, hogy az esetleges rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettségüket a munkaerő kölcsönzők fokozatosan beépítették a kölcsönzési díjukba. Munkajogi kiskönyvtár sorozat A munka díjazása – 2. átdolgozott kiadás – dr. Kártyás Gábor Külföldiek magyarországi foglalkoztatása – dr. Ács Vera Judit Munkajogi kárfelelősség a gyakorlatban – dr. Hanyu Henrietta A hatályos szabályozás e tekintetben – átmeneti rendelkezések és érdemi figyelemfelhívás nélkül – idén július 19-től jelentősen átalakult. A törvénymódosítás következtében munkaerő-kölcsönzés esetén ezen időponttól a kölcsönzött munkavállalót a kikölcsönzés tartama alatt a kölcsönvevőnél, – a kölcsönbeadónak a kölcsönvevő felé tett erre irányuló nyilatkozata esetén a kölcsönbeadónál – kell a rehabilitációs hozzájárulás alapjául szolgáló statisztikai létszám számítása során figyelembe venni.
csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült, és kérte a felülvizsgálatát 2012. március 31-ig, méghozzá a felülvizsgálat alapján hozott jogerős döntést követő harmadik hónap első napjáig. Ugyanakkor, ha a kereseti korlát átlépésére tekintettel az érintett ellátását megszüntetik, akkor felülvizsgálatra […]