A törvény alapján a kar egyetemi jogi végzettséggel, jogi szakvizsgával rendelkező végrehajtó tagja elnökké megválasztható, kivéve, ha kari tisztségtől való megfosztás, vagy pénzbírság fegyelmi büntetés hatálya alatt áll – tette hozzá Répássy. Schadl Györgyöt 2021 novemberében gyanúsították meg azzal, hogy lefizette az Igazsgáügyi Minisztérium korábbi államtitkárát, Varga Judit tárcavezető akkori helyettesét, Völner Pált. Völner ügyvédje június 23-án Varga Judit igazságügyi miniszter kihallgatását indítványozta, mert úgy véli, hogy a korrupcióval gyanúsított egykori államtitkár olyan kérdéseket kapott az ügyészségtől, amelyekre csak volt főnöke tudna válaszolni. A Schadl-Völner ügynek jelenleg tizenhat gyanúsítottja van, letartóztatásban ketten vannak, egyikük Schadl György. Völner Pál továbbra is szabadlábon védekezik. Magyar Bírósági Végrehajtói Kar - Céginfo.hu. Újabb gyanúsítottja van a Völner-Schadl-ügynek Tizenhatra nőtt az igazságügyi tárca volt miniszterhelyettesét és a Magyar Végrehajtói Kar elnökét érintő, csaknem 900 millió forintos korrupciós ügy gyanúsítottjainak száma - tudta meg a A letartóztatásban lévő két ember egyike Schadl György, míg Völner Pál szabadlábon védekezik.
A hírportálnak az NVSZ belső működését ismerő forrásai kételkednek abban, hogy Pintérnek, mint belügyminiszternek ne lett volna tudomása Völner érintettségéről a nyár folyamán, ugyanis az Igazságügyi Minisztérium eleve nemzetbiztonsági védelem alatt áll, ezért ha a tárca egyik legmagasabb pozícióban lévő munkatársa egy korrupciógyanús ügyben képbe kerül, akkor az elhárításnak egyszerűen jeleznie kell ezt a legmagasabb szinten. Ugyancsak életszerűtlennek tartják, hogy Varga Judit miniszter ne tudott volna arról, mibe keveredett a jobbkeze – ez magyarázná azt is, hogy október 1-től miért került át az önálló bírósági végrehajtói kar működésének felügyelete Völnertől a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához – olvasható a cikkben. Az iratokból az nem derült ki, hogy ki lehetett az a személy, akit Schadl "a gazdájának" nevezett és akivel külföldön is találkozott, de a az ügyet jól ismerő bennfentesekre hivatkozva azt írja, hogy egy olyan, Völnernél jóval befolyásosabb kormányzati politikusról lehet szó, akiről házon belül azt beszélik, hogy nem ápol túl jó viszonyt Pintér Sándor belügyminiszterrel.
Rekordprofitot értek a Schadl–Völner-ügyben vesztegetéssel gyanúsított bírósági végrehajtók irodái 2021-ben, írja a az irodák frissen megjelent pénzügyi beszámolója alapján. A lap összesítése szerint a hét végrehajtó iroda együtt összesen 954 millió forint profitot termelt, amiből 763 millió forintot fel is vettek osztalékként a végrehajtók. Az elért profit több, mint amennyit a kinevezésükért cserébe fizettek Schadl Györgynek. A gyanú szerint a hét végrehajtó összesen 884 millió forint kenőpénzt fizetett a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnökének. Ebből a pénzből részesült Völner Pál egykori igazságügyi államtitkár, fideszes országgyűlési képviselő. M. Eszter irodája például 148 millió forintot termelt 2021-ben. Magyar biróság végrehajtói kar. Az összegből 52 milliót vett fel a végrehajtó, 95 milliót pedig a társaság eredménytartalékába helyezett el. Eszter 2018 és 2021 között összesen 254 milliót fizetett Schadlnak, a legtöbbet a meggyanúsított végrehajtók közük, miközben irodája ez idő alatt 429 milliós nyereséget hozott össze.
F. Miklós esetében is pozitív a mérleg: ő 197 millió forinttal fizette le Schadlt, irodája viszont 2019 óta több 434 millió forint nyereséget hozott össze. A letartóztatásban lévő Schadl György irodája is nyereséges volt 2021-ben, 300 millió forint bevétel mellett 102 milliós profitot termelt. A pénzt nem vette fel osztalékként MBVK-elnök, az az eredménytartalékba került. Magyar végrehajtói kamara árverés. A feleségével közös cége még ennél is jobb eredményt produkált tavaly, 258 milliós rekordprofitot termelt. A Schadl–Völner-ügy december 7-én robbant ki, amikor a Legfőbb Ügyészség közölte, hogy a fideszes parlamenti képviselő, akkori igazságügyi államtitkár Völner Pál a megalapozott gyanú szerint rendszeresen, alkalmanként 2–5 millió forintot kapott a Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől, Schadl Györgytől. A hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsított Völner így összesen több mint 80 millió forint kenőpénzt vett át Schadltól, aki az ügyészség szerint összesen több mint 880 millió forint illegális jövedelemre tett így szert.
Az ügynek jelenleg 15 gyanúsítottja van. Arról, hogy továbbra is milliókat keres naponta Schadl György és környezete, ebben a cikkben írtunk bővebben. A Völner-ügyet pedig ebben a cikkünkben foglaltuk össze. Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Magyar végrehajtói karen. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek. Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat! Támogatom
A törvénymódosítás a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2013/34/EU irányelv (a továbbiakban: irányelv) hazai jogrendbe történő átültetése miatt következett be. A törvénymódosításban szereplő új előírásokat a 2016. évben induló üzleti évről készített éves beszámolóra, összevont (konszolidált) éves beszámolóra kell először alkalmazni, a 2015. naptári évben induló üzleti évről készített beszámolóra az új előírások még nem alkalmazhatóak. A törvénymódosítás lényeges tartalmi változásai az alábbiakban foglalhatók össze. Mérlegsémában bekövetkezett változások A mérleg változatlanul elkészíthető a számviteli törvény szer... A cikk olvasásához be kell jelentkeznie az oldalra Ha még nincs Saldo tagsága, nézze meg, hogyan válhat taggá, hogy olvashassa cikkeinket
Fontos lesz tudni azt is, hogy az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék csak akkor fizethető ki osztalékként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. Új fogalom: jelentős tulajdoni részesedés A számviteli törvényben új fogalomként kerül bevezetésre a jelentős tulajdoni részesedés, amely más vállalkozások tőkéjében való, értékpapírban megtestesülő vagy meg nem testesülő jogot jelent, amelynek célja az említett vállalkozással való tartós kapcsolat kialakítása révén hozzájárulás annak a vállalkozásnak a tevékenységéhez. Egy másik vállalkozás tőkéjének egy részével való rendelkezés abban az esetben tekinthető jelentős tulajdoni részesedésnek, ha a részesedés mértéke meghaladja a 20 százalékot. A jelentős tulajdoni részesedéseket új soron kell majd megjeleníteni a befektetett pénzügyi eszközök között. Csökkennek az adminisztrációs terhek Az uniós irányelvekkel összhangban a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése a cél, ennek jegyében pedig megemelték az értékhatárokat, amelyek éves beszámoló készítésére köteleznek.
Új fogalom: jelentős tulajdoni részesedés A számviteli törvényben új fogalomként kerül bevezetésre a jelentős tulajdoni részesedés, amely más vállalkozások tőkéjében való, értékpapírban megtestesülő vagy meg nem testesülő jogot jelent, amelynek célja az említett vállalkozással való tartós kapcsolat kialakítása révén hozzájárulás annak a vállalkozásnak a tevékenységéhez. Egy másik vállalkozás tőkéjének egy részével való rendelkezés abban az esetben tekinthető jelentős tulajdoni részesedésnek, ha a részesedés mértéke meghaladja a 20 százalékot. A jelentős tulajdoni részesedéseket új soron kell majd megjeleníteni a befektetett pénzügyi eszközök között. Csökkennek az adminisztrációs terhek Az uniós irányelvekkel összhangban a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése a cél, ennek jegyében pedig megemelték az értékhatárokat, amelyek éves beszámoló készítésére köteleznek. Az idén még egymilliárd forintos árbevétel felett kellett áttérni az egyszerűsített éves beszámolóról, 2016-tól viszont már csak 2, 4 milliárd forint felett, míg a mérlegfőösszeg kritériuma 500 millió forintról 1, 2 milliárd forintra emelkedett.
A nem teljesített vagyoni hozzájárulásra osztalék nem fizethető, ezért az adózott nyereség megosztásakor a taggyűlési határozat rögzítik, hogy a vagyoni hozzájárulást nem teljesítő tagra jutó nyereségnek megfelelő összeggel a jegyzett tőkét töltik fel. Ez alapján a számviteli törvény előírja, hogy a jegyzett tőke ilyen jellegű feltöltését az eredménytartalék terhére a jegyzett, de be még nem fizetett tőke számlával szemben kell elszámolni. Üzleti vagy cégérték Részesedés vásárláshoz kapcsolódóan üzleti vagy cégértéket már nem lehet felvenni a könyvekbe, csak üzletág, telephely és üzlethálózat vásárlása esetén van lehetőség üzleti vagy cégérték kimutatására. Ellenőrzés megállapítása Szerződésmódosítás, a számviteli bizonylatok módosítása következtében a könyvviteli nyilvántartásokban történő, beszámolóval lezárt üzleti évet érintő utólagos módosítások nem minősülnek hibának, de azokat a számviteli elszámolás és bemutatás szempontjából a hibával azonos módon kell kezelni. Kiegészítő melléklet adattartalmának módosítása A számviteli törvény 2016-os módosítása előírta, hogy a kiegészítő mellékletben állománycsoportonként kell bemutatni a bérjárulékokat.
2016. január 1-től új fogalom a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó fogalma. Ezekre a vállalkozásokra részletesebb közzétételi szabályok vonatkoznak, és nem alkalmazhatják az egyszerűsítési lehetőségeket sem a beszámolás, sem a könyvvizsgálat terén, vagyis 2016. január 1-től ezek a gazdálkodók értékhatártól függetlenül könyvvizsgálatra kötelezettek. Azt, hogy mely gazdálkodó minősül közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak, külön törvény nevesíti (2007. évi LXXV. törvény 2. §-ának 19. pontja) 2016. január 1-től megváltozik a mérlegben a Befektetett pénzügyi eszközök, a Követelések, az Értékpapírok és a Kötelezettségek részletezése. Új tételek kerültek bevezetésre: jelentős tulajdonosi részesedések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban levő vállalkozással szembeni követelések jelentős tulajdonosi részesedési viszonyban levő vállalkozással szembeni kötelezettségek 2016. január 1-től nem alkalmazható a "B" típusú eredménykimutatás. Az eredménykimutatásból kikerültek a rendkívüli tételek, valamint a fizetendő osztalékra vonatkozó sorok.
által készített reprezentatív felmérés, amely a hazai kis- és középvállalkozások (kkv), és egyéni vállalkozók számlázási szokásait vizsgálta a Számlá megbízásából.