Esztétikai és Gyógypedikűr szolgáltatások.
Hidratáljuk megfelelően a bőrt, lehetőleg bőrgyógyász által ajánlott mosakodókkal és testápolókkal. Már az első napsugaraknál és a téli napsütésben is használjunk napvédő termékeket minden fedetlen testrészünkön. Válasszunk természetes anyagú, nedvszívó ruhadarabokat, amelyekben a lehető legjobban elkerülhető a tartós izzadás. Forrás: Dermatica Forrás: EgészségKalauz
Kb. háromszáz – egymástól független – kísérletet hajtottunk végre együtt. Egy kivételével mind az északi féltekén készült. (Bár lehet, hogy az az egy Melbourne a floridai és nem az ausztrál Melbourne-t jelöli, mindenesetre kivettem a statisztikából. ) Még mielőtt az eredményekre térek, leginkább az lepett meg, hogy az összes kísérleti helyszínből mindössze 25 volt budapesti. (Hogy ennek mi az oka, nem tudom. Lehet, hogy a budapestiek kevesebbet fürdenek? =)) További kb. 30 válasz a határon túlról érkezett: Londontól Sepsiszentgyörgyig, Trondheimtól Barcelonáig elég nagy területet fedünk le. A kísérleti helyszínek nagy része persze Magyarországon volt – jóllehet, az olyan településneveknél, mint Itt, Kádban és Ghzhhhhhhhhhhh, egy kicsit elbizonytalanodtam. Merre Forog A Föld. No de térjünk a lényegre: ahogy az alábbi tortadiagram mutatja, jobb, ha nem az örvény forgásirányára hagyatkozunk, ha meg akarjuk határozni, melyik féltekén vagyunk. No igen. A kádban, csapban lecsordogáló víz az eseteteknek hajszálpontosan a felében csurrant szembe az óramutató járásával.
Megmondható-e a lefolyónál kialakuló örvényből, hogy melyik féltekén vagyunk? Nem? Vagy mégis? Na hogy is van ez? Ha már sikerült eljutnom olyan helyre, ahol fejjel lefelé járkálnak az emberek, lefelé másznak fel a fára a koalák, és az ég felé szökdelnek alá a kenguruk, gondoltam, előveszem a jó öreg Coriolis-erő témát. Ez a fránya látszaterő lépten-nyomon tetten érhető a ciklonok forgásirányában, az észak-déli irányú sínpárok aszimmetrikus kopásában vagy abban, hogy a lassú – vagy még inkább nagy – víz hogyan mos partot kanyarban. No de akkor mi a helyzet a lefolyóval? Másfelé forog-e az örvény Budapesten, Miskolcon, Mátészalkán és Debrecenben, mint mondjuk Sydneyben, Melbourne-ben, Koomában vagy Thredboban? Shapiro és munkatársai a DNS szerkezének leírásáért* járó Nobel-díj évében kísérletileg igazolták, hogy a Coriolis-erő bizony hatással van a lefolyónál a vízörvény forgási irányára. (Persze már jó száz évvel azelőtt is voltak hasonló kísérletek. ) Akkor nincs miről beszélni. Vagy mégis?
Miközben maga az egész Világegyetem tágult, az erős tömegkoncentrációk környezete ezzel ellentétes irányban működött. Naprendszerünk 4, 5-5 milliárd évvel ezelőtt kb. 1-2 fényév méretű gázfelhő volt. Ennek a belső összehúzódása feltehetően valamilyen külső tényező hatására, pl. egy közeli szupernóva-robbanás lökéshullámát követően indult el. A mag összehúzódása elindította a gravitációs összeomlást, aminek eredményeként kialakult a Nap, körülötte pedig a bolygók. Ezek mindegyike nagy kiterjedésű por- és gázcsomók összehúzódásával jött létre – azaz lehetett nekik szinte tetszőleges kicsi forgásuk, az összehúzódás következtében ez a forgási sebesség óhatatlanul több nagyságrendnyit felgyorsult. Eredeti forgásuk pedig valószínűleg annak volt eredménye, hogy nem ideális gömbszimmetrikus felhőkből, hanem szabálytalan alakú, torz tömegeloszlású csomókból álltak, melyek a hasonló csomókkal kölcsönhatva keringő/forgó mozgást végeztek. Hét élet