2020. 05. 19. Nagyot nő jövőre a cigaretta ára: ennyibe fog kerülni egy doboz. 07:15 A NAV hivatalos oldalán () folyamatosan nyomon követhetjük a cigaretta és a vágott dohány árak aktuális, hivatalos árait, hiszen az adóhatóság az a szerv, amely folyamatosan közli, hogy melyik dohányterméknek aktuálisan mennyi az ára, azaz mennyiért kapható az adott termék egy Nemzeti Dohányboltban. május 18-án számos cigaretta és vágott dohány ára változott, melyet most cikkünkben is nyomon követhet.
2017. április 1-jétől kizárólag zárjeggyel ellátott dohánygyártmány bocsátható szabadforgalomba, amelyről a kiskereskedelmi eladási áron túl lekerül a kiszerelés és az adómérték kód is. Előfordulhat tehát a kiskereskedelmi forgalomban egyidejűleg 2017. Nem változik gyakrabban a cigaretta ára. január 1-jétől kiskereskedelmi eladási árat tartalmazó adójeggyel, kiskereskedelmi eladási árat nem tartalmazó adójeggyel és 2017. április 1-jétől zárjeggyel ellátott dohánygyártmány is, akár ugyanazon választékból. A kiskereskedelmi eladási árat tartalmazó adójeggyel ellátott dohánygyártmány kizárólag az adójegyen feltüntetett áron, míg a kiskereskedelmi eladási árat nem tartalmazó adójeggyel vagy zárjeggyel ellátott dohánygyártmány kizárólag a NAV honlapján közzétett, adott napon hatályos kiskereskedelmi eladási áron értékesíthetők. A teljes tájékoztató letölthető innen.
A közszféra szakszervezetei 2018. január 1-től a minimálbér idei összegének további 13, 7 százalékos, a szakmunkás bérminimum ehhez mért 30 százalékos emelését javasolják, harmadik lépcsőként pedig az ennél szintén 30 százalékkal magasabb diplomás minimálbér bevezetését szeretnék elérni. Fehér József, az OKÉT ügyvivője a konferencián arra is rámutatott, hogy 2010 után a kormány döntései jelentősen korlátozták a közszféra érdekegyeztetési lehetőségeit, hiszen a bértarifákról a gazdasági tárca csak a versenyszféra szakszervezeteivel és munkaadói szervezeteivel állapodik meg. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) által szervezett találkozón a Független Szakszervezetek Európai Szövetségét (CESI) vezető Romain Wolff fogalmazta meg, hogy csak egy jól működő közszolgálati rendszer képes támogatni a gazdaságot. Később több felszólaló csatlakozott a gondolathoz, hogy csak jól fizetett és motivált, megbecsült emberek tudnak magas színvonalú munkát végezni. Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke hangsúlyozta, hogy akár az állam, akár az önkormányzatok szervezik a közszolgáltatásokat – az iskolák, az egészségügy vagy a szociális ellátás, a biztonság, a kultúra, a társadalombiztosítás rendszerének működését -, a jobb minőség eléréséhez több pénzt kell szánni rájuk az eddiginél.
"Kész tárgyalni a diplomás minimálbér bevezetéséről a nemzetgazdasági tárca, de az önkormányzati dolgozók az idén megint kimaradhatnak. A kormány nem vitatja, hogy szükség lenne a diplomás minimálbér bevezetésére, a mértékről és a kezdés időpontjáról kész tárgyalni az országos érdekegyeztető fórumokon – jelentette ki a Népszavának a nemzetgazdasági tárca munkaerő-piacért felelős helyettes államtitkára a minőségi közszolgálatért a "Tisztes munka világnapján" rendezett szombati konferencia szünetében. Akár már a versenyszféra most csütörtökre összehívott egyeztetésén szóba kerülhet a kérdés, ha az idei béremelések értékelésekor vagy a 2018-as bértárgyalások keretében valamelyik partner felveti azt – tette hozzá Simon Attila István, miután kézhez kapta az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) munkavállalói oldalának javaslatát a minimálbérek rendszerének kiegészítésére. A diplomások magasabb minimálbéréről szóló kezdeményezést a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) indította el néhány napja, majd pontos számítások is készültek, nemcsak az új kategória mértékéről, hanem a tavaly őszi bérmegállapodásban szereplő 2018-as minimálbér és szakmunkás bérminimum összegének további emeléséről is.
Igazából már a garantált bérminimum esetében is felvethető szerinte ez a kérdés. Szerinte a piac feladata eldönteni, melyik munkakörben melyik alkalmazottnak mennyit kell fizetni. A mostani helyzet azért sem jó, mert a munkaadó kénytelen a magasabb minimálbért fizetni olyan esetekben is, amikor a szakképzettséggel rendelkező alkalmazott által elvégzett munka ezt nem indokolná. A diplomás minimálbér azért sem lenne szerencsés, mert jelentősen megnövelhetné a diplomás munkanélküliek számát. Hiszen hiába akarna elhelyezkedni egy diplomás végzettésű olyan poszton, amelyhez elegendő az érettségi - tipikusan a szakmáján kívül -, nem fogják felvenni, hiszen sokkal több fizetést kellene neki így adni.
Ha a diplomás minimálbér bevezetését elfogadnák az Európai Unióban, akkor elkerülhető lenne az a megalázó magyarországi helyzet, hogy a pályakezdő pedagógusok bérét ki kell egészíteni a garantált bérminimumra, ami Magyarországon 2022-től bruttó 260 ezer forint. Vagyis a bértábla szerint egy fiatal pedagógus kiegészítés nélkül annyit sem keresne, mint egy szakmunkás, miközben hosszú éveket tölt tanulással. Totyik Tamás szerint szükség van arra is, hogy a pedagógusok fizetése értékálló legyen, ne kelljen évről évre az infláció miatt korrigálni. Az anyagi kiszámíthatóság a PSZ szerint jelentősen növelné a szakma presztízsét. A konferencián – amelyen Magyarország mellett Románia, Szlovénia, Szerbia, Bosznai-Hercegovina, Montenegró, Albánia, Bulgária és Olaszország képviselői vesznek részt – elhangzott: sok országban állandó stressznek vannak kitéve a pedagógusok és az oktatásban dolgozók. Ennek megelőzésére uniós forrásokat kell biztosítani, a munkaterheket pedig csökkenteni kell.
A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2015. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 122 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 28 080 forint, napibér alkalmazása esetén 5620 forint, órabér alkalmazása esetén 702 forint. A garantált bérminimumra kizárólag akkor jogosult, ha a munkakör a legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget ténylegesen igényli. Ez természetesen szakirányú végzettséget jelent. A szükséges képzettséget, végzettséget jogszabály vagy a munkáltató határozza meg. Utóbbi leggyakrabban a munkaköri leírásban jelenik meg.
A már idézett helyettes államtitkár azonban épp a költségvetés korlátaira hivatkozva kért további türelmet a közszférától. Simon Attila István kijelentette, hogy a kormány a 2013-ban elindított életpályamodellek értékelésére készül, és a további lépéseket a tapasztalatok összegzése után tartja elképzelhetőnek. Az önkormányzati hivatalokban dolgozók béremelésére sem tett határozott ígéretet, csak az erről szóló sztrájktárgyalás folytatását jelölte meg célként, hozzátéve, hogy szerinte az idén nem zárul le az egyeztetés. A kormány ott emel bért, ahol nagy a lázadás kockázata, de ahol nem számít erre, ott halasztja a rendezést – ismerte el a helyettes államtitkár, amikor a központi közigazgatás váratlanul 2019-re halasztott béremelése került szóba. Simon azt sem titkolta el, hogy – bár teljesen átalakították az állami és önkormányzati terület intézményi és fenntartási szerkezetét – nem csökkent, hanem nőtt a hivatalos létszám a közalkalmazotti és köztisztviselői körben. Míg 2010-ben 686 ezer fővel számoltak, addig 2017-ben 696 ezerrel.