Ugyanakkor éppen emiatt, a mindkettejüket fenyegető veszély miatt sokszorosan felértékelődik az összetartozás, a kölcsönös szerelem is, hiszen segíteni tudják egymást a bajban. Ugyanakkor az is tudatosodik a szerelmespárban, hogy boldogságuk milyen törékeny, mennyi veszély fenyegeti. Ez az oka annak, hogy a vers zárlata olyan kérdő értelmű mondatot foglal magában, amely a beszélő szorongását fejezi ki. A lírai én nem tudja, hogy meddig fog még élni, meddig lehet kedvese mellett. A bizonytalanságnak egyrészt személyes oka van, az öregség érzése, másrészt van egy történelmi oka is, a világháború kitörése. Tehát van egy belső és egy külső oka is a lírai én szorongásának. Őrizem a szemed vers la page. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4
Szép úri nép, didergő itt a fény, Szükség van itt vidám harangozóra… Lecsúszott vén napunk az ég ívén: Szép úri nép, hisz ez farsangi óra, Édes, pogány, vidám farsangi óra… Szép úri nép, néhányan itt vagyunk, A lelkünk vers, a lelkünk csupa ének, A lelkünk, hej, régibb, mint mink magunk, Nagy Pán sípjában ez vala az élet S azóta él a vers és száll az ének… Szép úri nép, kegyes szívvel fogadd Az élet ez örök farsangolóit, Ha tapsra készt', nincs nálunk boldogabb, Akár borús, akár tréfás bohó itt, Családjuk egy s még mindig egyre hódít. Vers - A.E.: Őrizem A Szemed; R.M.: Nem Tudhatom... (8.a All Stars) Hétvezérségek podcast. Szép úri nép, hej, fordult a világ! … Kihuny a gáz… Ős Hellász napja éget, Amerre nézek, fény, dal és virág, Olimpiának síkja, színes élet, Virágeső hull s mámort zeng az ének… Szép úri nép, a vér csodás, nagy úr, A vérből az életnek titka árad, Hiába nyit virág s az ég azúr, Hideg a fény, a vérünk hogyha bágyadt: A vérből az életnek titka árad… Szép úri nép, hallatszik a zene! Szaturnusz hív ünnepre deli népet, Egy mennyország minden asszony szeme, Milyen vágyó, milyen erős legények, Éljen a vér, a kedv, a mámor, ének!
Szerettünk volna egy olyan oldalt, ahol a humor nőknek (is) szól. Ahol ez a humor időnként átmehet szarkasztikusba, de alpáriba soha. Ahol bátran meg lehet nyitni az írásokat, mert sem döbbenetes, sem borzasztó, sem dühítő cikkbe nem botlik bele az ember akaratlanul. Olyan oldalt, ahol minden nap megnyugvást, mosolyt, vidámságot találhat a látogató. Végül ez lett a Carrie. A név nem véletlen, hisz mi is nők vagyunk és írunk, nektek írunk… És kár is lenne tagadni: kicsit magunknak is. Köszönjük, hogy ilyen sokan követtek, hogy olvastok, hogy aktívak vagytok, velünk nevettek! Ady Endre: Őrizem a szemed - Divatikon.hu. Csodásak vagytok, örülünk, hogy velünk vagytok! A szerkesztők
Könyveink E-könyveink Blog Kapcsolat Ügyfélszolgálat Magnólia Vásárlási feltételek Szállítási tudnivalók Hűségprogram regisztráció elfelejtett jelszó Az 1984-es születésű Robert Jackson Bennett korunk egyik legtehetségesebb feltörekvő fantasy írója: négy regény után már két Shirley Jackson-, egy Sydney J. Bounds- és egy Philip K. Dick-díjjal büszkélkedhet, művei pedig egyre szélesebb közönséget érnek el. A legutóbbi munkája, az Isteni városok-trilógia ⎼ Lépcsők városa, Pengék városa, Csodák városa ⎼ merész fantasy egy miéville-i világ halott isteneiről és elfeledett történelméről. Bennett feleségével és fiával a texas-i Austinban él. Szűrő Csodák városa Bosszú. Egyike azon dolgoknak, amiben Sigrud je Harkvaldsson nagyon-nagyon jó. Talán nincs is más, amihez ennyire ért. Úgyhogy amikor megtudja, hogy legrégebbi barátját és szövetségesét, a korábbi miniszterelnököt, Shara Komaydot meggyilkolták, csak egyetlen dolgot tehet. Semmilyen halandó erő nem akadályozhatja meg Shara gyilkosainak szenvedéssel teli, rettenetes végzetét.
A könyv megvásárlása után járó jóváírás virtuális számláján:: 28 Ft
Az átlagos kontinenslakó szívből gyűlöli is a korábbi szolgáikból úrrá avanzsált szajpúriakat, és hol a passzív rezisztencia, hol a nyílt ellenszegülés eszközével küzd az időközben a hatalmi pozícióba igencsak beleszokott salóták ellen, és persze álmodozik az istenek visszatértéről. Ebben a régóta feszült politikai helyzetben gyilkolják meg a szajpúriak egyik kiváló, az istenekkel kapcsolatos kutatásra specializálódott történészét, Bulikovban, a Kontinens hat istenének régi székvárosában. Ennek a halálesetnek a kinyomozására érkezik a városba egy spoiler női mesterkém, a segítőjével, és kezdetét veszi egy csavaros(nak szánt) nyomozás és kémjátszma, amely során számtalan fordulaton kellene meglepődnie az olvasónak. Na, ez a meglepődés nekem nem nagyon ment. Egyrészt a nyomozás maga elég valószerűtlen bakugrásokkal halad, gyakran teljesen logikátlan fordulatokkal és motívumokkal terhelve a cselekményt. Másrészt a felderített, a messzi múltba gyökerező és legmagasabb a szintekig vezető cselszövés ugyan megmagyarázott néhány kulcsfontosságú – bennem a könyv elejétől kezdve tamáskodva szemlélt – eseményt** és szépen megágyazott a történet végi nagy csavarnak, de azért nem csak a finom részletek, hanem a komplett mellékszálak indoklása maradt el, vagy késztetett erős szemöldökráncolásra.
Amerika egyik legfiatalabb és legtehetségesebb fantasy írójának új regénye halott istenekről, eltemetett múltról és egy rejtélyes, lenyűgöző városról. Az ember jobb, ha óvatos, amikor olyan városban kell egy titokzatos gyilkos nyomába erednie, mint Bulikov. Mert itt a világ teljesen más szabályok szerint működik. Amikor a város isteneit elpusztították, uralmukat megdöntötték, imádatukat betiltották, a valóság szövete darabokra hasadt Bulikovban. A lépcsők azóta a semmibe vezetnek, a sikátorok a múltba nyíló átjárókká váltak, az utcákon a bűnözők nyomtalanul eltűnnek. Shara Thivanit hivatalosan diplomataként küldte ide az elnyomó birodalom. Valójában viszont országa egyik legjobb kéme, akinek most egy gyilkost kell kézre kerítenie. Ahogy a nyomozás egyre súlyosabb titkokat tár fel, úgy rajzolódnak ki fokozatosan Shara előtt egy sötét összeesküvés körvonalai. A nő hamarosan gyanakodni kezd, hogy a szörnyű város uralkodói talán nem is haltak meg – és Bulikov kegyetlen uralma könnyen visszatérhet.