Ennek keretében ki kell töltenie a T1011-es nyomtatványt, valamint az ügyintézéshez a nyomtatványon túl szükséges: – személyazonosításra megfelelő igazolvány (személyigazolvány, vagy útlevél, vagy jogosítvány) – lakcímkártya, – adóigazolvány, – TAJ kártya, – ha más személy intézi a járulékfizetést az adóhivatalnál, akkor két tanú aláírásával ellátott meghatalmazás. Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a bejelentkezés időpontjától havonta, a tárgyhót követő hónap 12-ig kell megfizetni. Fontos, hogy a havi 7500 (napi 250) forintot a kötelezett helyett más személy pl: hozzátartozó is fizetheti. A járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával lesz érvényes. Mikortól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Ha a biztosítási jogviszony vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnt és ennek következtében kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, akkor ez esetben az alábbi szabály érvényesül: - 45. naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, amennyiben a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt.
Új szakértőt köszönthetünk a Nők Külföldön oldalon, Dr. Radics Zsuzsanna Gabriella, társadalombiztosítási szakértő személyében. Megkértem, hogy írjon Nektek néhány cikket a legfontosabb társadalombiztosítási kérdésekről, amelyekkel a külföldi élet során szembesülhettek. Az első cikket az egészségügyi szolgáltatási járulékról írta, amivel kapcsolatban nagy kavar van a fejekben. Remélem, hogy a cikk segít tisztázni ezeket a kérdéseket. Fontos! Ha további, speciális kérdéseid vannak TB és külföld témában, akkor NE itt tedd fel a kommentek között, hanem nézd meg Dr. Radics Zsuzsanna weboldalát ITT, vagy egy korábbi cikket a Nők Külföldön oldalon ITT. Sok információt megtalálsz ezeken a helyeken is. Ha pedig túl bonyolult, összetett a problémád, akkor rendelkezésedre áll Dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási tanácsadással. Gyakori kérdés, hogy a külföldön dolgozóknak mikor és miért kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Az alábbiakban ezekre a kérdésekre kaphatnak a T. Olvasók részletes tájékoztatást.
- Ugyancsak a 45. naptól kell fizetni a járulékot, ha a jogosultsági feltétel megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál rövidebb volt ugyan, de ezt megelőző jogosultság – amely 45 napnál hosszabb volt – fennállása között 30 napnál kevesebb nap telt el. Azaz, ha 20 napig volt a munkavállaló munkaviszonyban, amely megszűnt, de ezt megelőzően 1 éven át másik munkaviszonyban dolgozott és a két munkaviszony között nem volt 30 nap, akkor az utóbbi 20 napig fennálló munkaviszony megszűnését követő 45 naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot. - Amennyiben a jogosultsági feltétel fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt pl. 25 nap, akkor a 25. naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Megjegyzés: A biztosítási jogviszony szünetelése esetén már a szünetelés kezdetétől fizetni kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot, azaz szüneteléskor a fenti ún. passzív idő nem érvényesül. Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személy fizetési kötelezettségét és annak megszűnését 15 napon belül köteles bejelenti az illetékes adóhivatalnál.
A 2020. június 30-áig hatályos rendelkezések szerint kiegészítő tevékenységet folytató volt az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytatott, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki betöltötte a nyugdíjkorhatárt. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó egészségügyi járulék fizetésére is kötelezett volt - a társas vállalkozó után a vállalkozás fizette -, emellett a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozónak egyaránt fizetnie kellett a 10 százalékos nyugdíjjárulékot (ennek alapján szerzett a vállalkozó nyugdíjas nyugdíjnövelési jogosultságot). Az új társadalombiztosítási (tb) törvény 2020. július 1-jei hatályba lépésével a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas vállalkozó jövedelme is járulékmentessé vált, így az egészségbiztosítási szolgáltatási járulék fizetésének kötelezettsége is megszűnt - írta a Nyugdíjguru. Az új társadalombiztosítási törvény elrendeli, hogy egészségügyi szolgáltatásra jogosult a nyugdíjbiztosítási ellátásban részesülő személy.
Orvosilag szükséges ellátás magába foglalja a sürgősségi ellátást, de további ellátásokról a kezelőorvos dönt, azaz az orvos mérlegeli, hogy a magyarországi tartózkodás hossza, illetve a beteg állapota indokolja–e az ellátást Magyarországon vagy majd visszautazva a biztosítás helye szerinti országban kapjon a beteg ellátást. Más a helyzet akkor, ha a munkavégzés helye szerinti ország illetékes szerve kiállítja a S1-es igazolást, akkor ezzel a munkavégzés helye szerinti ország vállalja, hogy megtéríti egy másik tagállamban az egészségügyi ellátás költségeit. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy ha magyarországi lakóhellyel rendelkező, de pl: Németországban dolgozó személynek a német hivatal kiadja az S1-es igazolást és ezt az adott személy a magyarországi lakóhelye szerinti illetékes egészségbiztosítási szervhez beviszi, ahol regisztrálják ezt a dokumentumot, akkor ez az igazolás feljogosítja arra, hogy Magyarországon már ne csak az orvosilag szükséges ellátást kapja meg. Ezt követően ez a személy Magyarországon teljes körű természetbeni egészségügyi ellátást kaphat, amelynek a költségét a német társadalombiztosító megtéríti az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak.
Köszönöm a lehetőséget! 28 hetes kismama vagyok. A második terhességem ez, amelyben 12 hetesen enyhe barnázgatást követően derült ki, hogy placenta praevia marginalis a diagnózis. Vérzés azóta sem fordul elő, szerencsére. Későbbi UH-on (18. hét) már tejesen fedni látták a méhszájat a placenta által. Átlógott mindkét oldalra. 23 hetesen 9-10 m-re fedte, ami a 28. hétre sem változott. Ráadásul mellső fali a lepény, ha mindez nem lenne elég. Hüvelyi UH-ot a 32. hétre terveznek a pontosabb helyzetmegítélés érdekében. Nagyon szeretném megúszni a műtétet, egyes (számomra érthetetlen) nőkkel ellentétben soha eszembe sem jutna vágyni rá. Ön szerint mennyi erre az esély? Milyen távolság elérésekor mernek belevágni az orvosok a spontán szülésbe? Ez a 10 mm hányad része a méhszáj szélességének? Mellső fali méhlepény. Hány cm-t kell még mozdulnia?! Ez a rendellenesség eredhet a korábbi szülés során végzett lepényleválasztásból? Még fél év múlva is voltak csillámló foltok a méh falán. Szóval folytatom: császár lett és baromira nem könnyebb módja a szülésnek... Az egy nagy hasi műtét, sokkal több komplikációval, mint egy sima szülésnél.
Van-e valakinek tapasztalata ezen a téren? A méhlepény érinti a méhszájat Méhlepény a belső méhszájat eléri. 14 hetes vagyok Méhlepény fedi a méhszájat
A válasz nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot, diagnózist és terápiát. A kérdésben megfogalmazottakért portálunk nem vállal felelősséget. Kérdés: 2009. november 11., 17:44; Megválaszolva: 2009. november 11., 17:44 Kérdések és válaszok: Terhesség, gyermekágy Méhlepény a korábbi... Tisztelt Doktor úr/nő! Két évvel ezelőtt egy fertőzésnek köszönhetően volt egy 24 hetes extrém koraszülésem, ami miatt a méhemen corporalis... mélyen tapad Kedves webbeteg! 24 hetes terhes vagyok, 34 éves, a második babánkat várjuk. a tegnapi ultrahang vizsgálaton kiderült, hogy a lepény a hátsó falon... Ez normális? 37 hetes kismama vagyok! Pár napja voltam Ultrahangon ahol megállapították, hogy a méhlepény érettsége G I-es. Csodálkoztam rajta mivel a... méhlepény 32hetes kismama vagyok, és 32éves. 2100-2200kg becsült súlya babámnak. Még a 28héten derült ki 4d uh-n hogy a hátsó falon tapad a méhlepény, de... Méhlepényben vacuolum 16 a nőgyógyászom észrevette, hogy a méhlepényben van egy 29x24 mm-es vacuolum.
Én utólag néztem meg erről videót (jobb is). Most 21 hónappal az első kislányom után újra szülök, és mindenképpen megpróbálom természetesen (persze sokkal jobban odafigyelnek, többször megvizsgálnak, néznek hegvastagságot, stb... ), de akkor is azt mondom, hogy megpróbálom természetesen megszülni. Aki mellettem simán megszült, 3 nap után ment haza, jött-ment, pakolt én meg ott szenvedtem, mert a zuhanytálcába is alig tudtam beszállni... Nem tudom milyen veszéllyel jár, ha belevág, ezt talán egy szakembertől kellene megkérdezni. Szerintem ne gondolkozz a császáron, próbáld meg természetesen! Én 17, 5 órát vajúdtam, mindent megpróbáltunk, annyira meg akartam szülni, aztán láttuk, hogy nincs remény a természetes szülésre (2 ujjnyit tágultam ennyi idő alatt), végül császár lett. Nem tudom, csaszaros e leszek, de ha valamilyen okból igen (meg amúgy is foglalkoztat a kérdés) akkor miért kell az orvosnak figyelnie, nehogy belevágjon a lepénybe? A fórum indítónak pedig könnyű szülést! 😊 Nem is szerettem vna csaszart.