Betűméret módosítás: + - Dr. Papp László (1943 – 2021) Dr. Papp László 1943. március 10-én született Ózdon. Orvosi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte, ahol 1968-ban szerzett oklevelet. 1973-ban belgyógyászatból 1988-ban társadalom-orvostanból tett szakvizsgát. Kutatási területe a vastagbél és hasnyálmirigy betegségei, ebben a témában számos szakmai folyóiratban publikált. Dr. Papp Andrea Háziorvos, Szentes. 1995-ben egészségügyi szakmenedzseri diplomával bővítette tudástárát. Szakmai pályafutása: • 1968-1974 DOTE, II. számú Belklinika, tanársegéd, • 1974-1984 Csenger, városi körzeti orvos, • 1985-1990 Mátészalkai II. Rákóczi Ferenc Kórház, főigazgató-főorvos, • 1991-1993 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, Egészségügyi Főosztály vezetője, Nyíregyháza, • 1993-1995 Észak-pesti Kórház (pestújhelyi volt katonai kórház), igazgató-főorvos • 1995-2010 Fővárosi Önkormányzat, Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, főigazgató-főorvos. 10 évig dolgozott Csengeren, ahol körzeti orvosként egy komplett egészségügyi központot alakított ki.
Papp Z. Egy szülészorvos naplójából. Budapest: Betűvirág Kiadó, 2012. Papp Z. Tudásmorzsák. Tudományos önéletrajz. Budapest: MediArt, Akadémiai Kiadó, 2012-2013. Papp Z. ) A várandósgondozás kézikönyve. Budapest: Medicina, 2016. Papp Z. ) A perinatológia kézikönyve. Budapest: Medicina, 2016, 2018. Papp Z. ) A nőgyógyászat kézikönyve. Dr. Papp László István Belgyógyász, Gasztroenterológus, Dietetikus, Kardiológus, Nefrológus, Onkológus, Tüdőgyógyász, pulmonológus, Diabetológus rendelés és magánrendelés Siófok - Doklist.com. A szülészet-nőgyógyászat tankönyve. Ötödik kiadás. Budapest: Semmelweis Kiadó, 2017. Tóth Z., Tankó A., Papp Z. ) Szülészet-nőgyógyászati ultrahang-diagnosztikai atlasz. Budapest: Golden Book Kiadó, 2019. Források [ szerkesztés] Ki kicsoda 2000: Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon. Budapest: Greger-Biográf. 1999. 1251. o. Hivatalos honlap Táncos László (szerk. ) Egy könyv utóélete. Budapest: Semmelweis Kiadó, 2009. Táncos László: Titoknyitogató. Papp Zoltán. Budapest: Semmelweis Kiadó, 2010. Lipták Judit: 60 éve érdekli a genetika
És akkor hat év után váltott egy szokatlant, elvállalta a határ menti városka, Csenger háziorvosi állását. A szegénység űzte, vagy a változatosság igénye hajtotta? Talán mindkettő. Tíz évig volt háziorvos, de itt se nyugodott, megszervezte a központi háziorvosi ügyeletet, aminek az ország egészségügyi vezetése csodájára járt. Ekkor találkoztunk másodszor, átmeneti minisztériumi feladatom keretében. Majd egy hirtelen váltás, 1985-től a meglehetősen elhanyagolt Mátészalka kórházának főigazgatójaként tűnt fel. Mindjárt elkezdte bombázni a főhatóságokat a fejlesztés szükségleteivel és modernizációs javaslataival. Ezek egyike egybeesett az akkori egészségügyi szakmai vezetés elképzelésével: oldani kell az egészségügyi intézmények gazdálkodásának rettenetes merevségét, a tervezett költségvetésen belüli rovat-tétel gazdálkodást. A lényeg: Laci és a Mátészalkai kórház az "Egységes pénzalap gazdálkodási kísérlet" vezérhajója lett. Ekkor már munkatársak lettünk. Ez a munka volt az egyik megalapozója az 1989. Dr papp lászló orvos clinic. decemberi forráscserének, és máig ható hatása van a kórházak gazdálkodására.
–1947. dec. 8. ), ügyvezető alelnöke (1947. –1948. máj. 11. ), elnöke (1948. 11-étől). Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (Nagydorog, 1945. jún. –nov. ) majd az FKgP nemzetgyűlési képviselője (Baranya és Tolna vármegyék, Pécs törvényhatósági jogú várossal, 1945–1947). A Tolna vm. -i törvényhatósági bizottság tagja (1945–1946). A Rákosi-rendszerben kétszer bebörtönözték (1949- ben hat, 1950-ben négy hónapot kapott), kuláklistára került (1950). Az 1956. évi forradalom után rövid időre, fiával együtt letartóztatták (1957. márc. ; a paksi börtönbe szállították), kiszabadulása után több helyi kisgazda vezetővel együtt rendőri felügyelet alá helyezték. Nyugdíjazásáig a nagydorogi tsz tagja (1960–1970). Irodalom Irod. : Vida István–Vörös Vince: A Független Kisgazdapárt képviselői. 1944–1949. (Bp., 1991) V. I. –V. V. Az ötvenhatosok csendesen mennek el! – Az Öreg. : B. (Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja. Bp., 1994) V. (Az 1947. évi Nemzetgyűlés almanachja. Bp., 1999). Szerző: Kozák Péter Műfaj: Pályakép Megjelent:, 2013
Akkor az ő szövetségesük a Szovjetunió volt, a mostani hazaárulók szövetségese Brüsszel, Soros és a pénzügyi háttérhatalmak. Akkor a hősök nem Nagy Imre és társai, a reformkommunisták, voltak az igazi hősök, hanem a nép fiai: a munkások, az egyetemisták, a pesti és budai srácok, az önfeláldozó parasztság és a magyar értelmiség. Ők, akik a vérüket áldozták, ők voltak, akik fegyvert fogtak, akik szembe szálltak a Mennydörgés, a Forgószél hadműveletekkel, melyeknek során több mint százezer szovjet katona harckocsikkal, tankokkal, önálló lövegekkel, a légierővel megtámogatva lerohanta a fővárost és egész Magyarországot. A több hetes hősies fegyveres ellenállás után a világ legnagyobb szárazföldi hadserege vérbe fojtotta az 1956-os forradalmat és szabadságharcot. Ők, a forradalmárok haltak hősi halált, álltak az akasztófa alá, szenvedték el az évtizedekig tartó börtön büntetést vagy a társadalomból való kirekesztést. Mai harcunk is erről szól. A szuverenitásunk, a függetlenségünk, a szabadságunk megvédéséről, nemzeti önvédelmünkről, aminek lényege a keresztény kultúránk, ősi hagyományaink, a magyar nyelvünk ápolása, művelése.
Gyárfás Tamás és Mátsik György vérügyész 2015-ben Mátsik Györgyné temetésén; Forrás: Magyar Úszó Szövetség Facebook-oldala Kiemelt nyugdíjat kap a Mansfeld Pétert kivégeztető vérügyész – Tizenhét emberre kért halált! Az 1956-os szabadságharc egyik ikonikus alakjának, Mansfeld Péternek a meggyilkoltatása szárad a lelkén Mátsik György vérügyésznek, aki a kommunista megtorlás egyik leglelkesebb végrehajtója volt. Ezt jelzi: összesen tizenhét emberre kért halálbüntetést! Később, a puhuló Kádár-diktatúrában a MÉH vezérigazgatója, majd az úszószövetség alelnöke lett. Mátsik ma is él, kiemelt nyugdíját élvezi a budai Naphegyen, és soha senki sem vonta felelősségre rémtetteiért – derül ki Békés Márton történész cikksorozatának negyedik részéből. Az ötrészesre tervezett sorozat olyan, ma is élő vérbírákat és vérügyészeket mutat be, akik az 1956 utáni megtorlások során mindösszesen 25 szabadságharcost küldtek a halálba. Az 1925-ben, Szombathelyen született Mátsik György eredetileg műszerész végzettséget szerzett, és mindenki jobban járt volna, ha marad is eredeti szakmájánál.