Innen egy romantikus, rózsabokrokkal tarkított úton juthattok el az Árpád-kori Szent Katalin-kolostor romjáig, más néven a Margit-romokig, ahol Árpád-házi Szent Margit hat évet töltött el gyerekkorában. A Séd itt U alakban megkerüli a Benedek-hegyet, a kanyarulat után feltűnik a minikalandparknak is beillő Rézsűs játszótér. Ha gyerekekkel vagytok, akkor valószínűleg hosszabb időt fogtok eltölteni itt. Városlátogatással egybeköthető programok, látnivalók Veszprém és környékén.. A következő fontos látnivaló a Szerelem-sziget, ami ma már nem sziget. Régen itt két ágon futott a patak, de a város megnövekedett vízfogyasztása miatt az egyik ág kiszáradt. Itt láthatjátok az Úrkúti malom épületét is, ahonnan Tumler Henrik és György zseniális vízemelő szerkezetének köszönhetően jutott fel a víz a várba, az 1767-ben épült érseki palotába. Az Óváros tértől a Benedek-hegyig 4/5 Ha szívesen összekötnétek a sétát egy kávézással, sütizéssel és egy kis vásárlással, és néhány kiállítás is belefér, akkor ez a ti útvonalatok. Az Óváros téren egy sor régi, patinás épület kapott új funkciót, itt nyílt meg a Füge Fagyiudvar, a Kedvencem Wok & Bar, a kávézó, reggeliző és főleg helyi dizájnereket bemutató közösségi hely, a KUNSZT!, a Pekedli nevű szatócsbolt, ahol helyi termelők portékái közül lehet válogatni, a legújabb üzlet pedig a Wine & Vinyl nevű bor- és lemezbolt.
A bejáratánál emléktábla hirdeti, hogy a több mint 20 méter mély pincerendszerben őrizték a Szent Koronát és a Szent Jobbot 1944. november 4. és december 6. között, de a történelmi feljegyzések szerint az ország 30 tonnás aranykészletét is itt rejtették el. A viadukt alatt átsétálva a Vízvezetéki Gépház 1896-ban átadott épületét nézhetitek meg, ami ma Víziközmű Múzeumként működik. Innen, a Sintér-ároktól indul egy gyalogösvény is enyhén felfelé, ami egy tektonikai törésben vezet végig, és a viadukt hídja alatt ér fel az Endrődi-lakótelepre. A viadukt hídja alatti alagútban – ez a Tethys-halagút – kavicsfogú álteknősöket ábrázoló falfestményekben gyönyörködhettek. Mit csinálj egy nap alatt Veszprémben?. És hogy miért pont ezek a lények kerültek ide? A földtörténeti középidő, a mezozoikum idejében a Tethys-tenger hullámzott itt, Laczkó Dezső geológus, piarista tanár pedig 120 évvel ezelőtt a közelben fedezte fel ezeknek az ősi lényeknek a maradványait. Ez az állat azóta is a város jelképe. Veszprémvölgy csodái 3/5 A Sédet követve a Fricska étteremlakás mellett vezet az út, érdemes betérni ide egy finom ebédre vagy forralt borra, melegebb időben pedig a patakparton élvezni a kilátást és az ízeket.
Details Laczkó Dezső Múzeum Veszprém, Erzsébet sétány 1. A Laczkó Dezső Múzeum Veszprém és Veszprém megye legjelentősebb múzeuma. A mintegy 260 ezer műtárgyat, 250 ezer dokumentumot és f... Details Nyilvántartó szoftver egyesületek és más társadalmi szervezetek részére Bővebb információ » Boldog Gizella kápolna Veszprém, Vár u. Veszprém egyik műemlék-gyöngyszeme, a legkorábbi magyar püspöki vagy királyi magánkápolna 13. századi freskói Magyarországon a le... Details Nemesvámos Sóly
Érdemes felkeresni a gazdag forrásanyaggal bíró múzeumokat és az ország egyik legszebb színházát is a megyeszékhelyen. Látnivalók Veszprém és környéke Tűztorony Veszprém A város egyik jelképe, a Tűztorony épülete. Veszprémi Állatkert A neves Afrika-kutató, vadász és vadászati szakíró, Kittenberger Kálmán nevét viselő Növény- és Vadaspark a Fejes-völgy festői környezetében talált otthonra. Dubniczay Palota Az 1751-ben barokk stílusban épült emeletes ház az építtetőjéről, Dubniczay kanonokról kapta nevét. További látnivalók Veszprém és környéke programok Balatoncsicsói Geotúra Balatoncsicsó án Geotúra: 5 km Túra időtartam: 4 óra felnőtt: 1500 Ftfő, gyerek: 800 Ftfő Őszi Túra A Tiszafásba Bánd Gyalogos túra: 6. 5 km Időtartam: 3 óra szintkülönbség: 570 m térítésmentes További programok
Kovács-Gombos Gábor, festőművész 1955-ben született Győrben. Diplomái: Pécsi Tanárképző Főiskola (1978), Magyar Iparmûvészeti Egyetem (2001). A Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógia Főiskolai Kara Vizuális Tanszékének vezetője. Tagja a Magyar Képzőmûvészek és Iparmûvészek Szövetségének, a Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületének, és a Soproni Képes Céhnek. Alapítása, 1995 óta tagja a VÁRhely címû mûvészeti-irodalmi folyóirat szerkesztőbizottságának. "Különös vállalkozás (sőt: vállalás), ha egy festő ma, a harmadik évezred elejének sokszor profán világában oltárképeket fest. Márpedig Kovács-Gombos Gábor az elmúlt években saját "mûfaji definíciója" szerint már szinte csakis azokat fest. IX. Szakrális Művészetek Hete – „Szelídségnek tükre” – Kovács-Gombos Gábor festőművész kiállításaObuda.hu. Persze nem a hagyományos értelemben vett oltárképeket, szentekkel, bibliai jelenetekkel, ám az ő képei és a régi, "hagyományos" oltárképek között van egy nagyon fontos hasonlatosság. Régi – főleg barokk – oltárképeken láthatni ugyanis sokszor, amint az égből vakító fénysugarak vetülnek a kép szereplőire.
Külön öröm számomra, hogy ezeken a falakon fiam, Kovács-Gombos Dávid festőművész műveiről készült fotók is láthatóak. ". – Már fényképezésre és szállításra várnak a Magyarországi Német Írók és Művészek Szövetsége Székházában azok a festményeim, melyek januártól németországi tárlatok szereplői lesznek – tette hozzá. – Közben készülök a jövőre Manfred Karsch és Hajdú László művészkollégáimmal közösen az Érdi Galériában rendezendő kiállításra is. A jelzőoszlopok fénye - Soproni Téma. Erről egy könyv is megjelenik majd. S végezetül ejtsünk szót egy másik soproni vonatkozásról is: – Szeptembertől Gergácz Berta (a művész fájdalmasan korán elhunyt felesége – a szerk. ) műveit tartós letétként bocsátottam a Benedek Elek pedagógiai kar rendelkezésére, és örömmel rendeztem meg belőlük az állandó kamaratárlatot – zárta Kovács-Gombos Gábor.
Tartalom Weboldal Partnerek Személyes Kapcsolat Állampolgárság Fejlesztőt keresünk Itt-ott baráti közösség Bejelentkezés Segítség Magyar filmek Hibajelentés Sapientia Hungariae Alapítvány Regisztráció Szerződési feltételek Magyar történelem Fejlesztések blogja Magyar Táltos honlap Lakóhely beállítása Adatvédelmi nyilatkozat Szerkesztők Béta-tesztelés Alapítvány Rádió © 2010-2022
Tudatosan választja ki modelljeit, amelyek már önmagukban is gazdag szimbolikával bírnak. Sorozatainak visszatérő motívumai közé tartoznak a nap és a szél, az ágyak, az alma és körte, a tulipán, és a madarak. Természetes modelljei közé emel és újra feldolgoz olyan évezredek óta csiszolt képeket is mint az életfa. Már ez a rövid felsorolás is sejteti, hogy motívum-és szimbólumválasztásában a nőiség és anyaság misztériumai – köztük a születés – erősen foglalkoztatják. A motívumok feldolgozása, képpé formálása viszont már nem a teoretikust, hanem a vérbeli festőt mutatja, akinek legfőbb kifejezőereje és egyben legfőbb boldogságforrása is a szín. A művésznő intenzíven dolgozik, festményei erős szabadságvágyról és erős érzelmi viharokról árulkodnak. Clausura - Kovács-Gombos Gábor festőművész kiállítása - artportal.hu. Nagyméretű vásznain érezzük a rokonságot az absztrakt expresszionizmus és az informel szellemiségével, miközben Friedrich Nietzsche gondolatai jutnak eszünkbe, aki a legabsztraktabb művészet, a zene kapcsán utalt arra a titkos forrásra, amely talán Lehoczky Krisztina piktúrájának is táplálója: "(…) a német zenét a német lélek dionüszoszi nagyságának kifejeződéseként értékeltem: benne véltem hallani azt a földrengést, amellyel végre felszínre tör valami régóta duzzadó őserő (…). "
Diplomái: Pécsi Tanárképző Főiskola (1978), Magyar Iparmûvészeti Egyetem (2001). A Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógia Főiskolai Kara Vizuális Tanszékének vezetője. Tagja a Magyar Képzőmûvészek és Iparmûvészek Szövetségének, a Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületének, és a Soproni Képes Céhnek. Alapítása, 1995 óta tagja a VÁRhely címû mûvészeti-irodalmi folyóirat szerkesztőbizottságának. "Különös vállalkozás (sőt: vállalás), ha egy festő ma, a harmadik évezred elejének sokszor profán világában oltárképeket fest. Márpedig Kovács-Gombos Gábor az elmúlt években saját "mûfaji definíciója" szerint már szinte csakis azokat fest. Persze nem a hagyományos értelemben vett oltárképeket, szentekkel, bibliai jelenetekkel, ám az ő képei és a régi, "hagyományos" oltárképek között van egy nagyon fontos hasonlatosság. Régi – főleg barokk – oltárképeken láthatni ugyanis sokszor, amint az égből vakító fénysugarak vetülnek a kép szereplőire. A Nyugat–magyarországi Egyetem Benedek Pedagógiai Kar egyetemi docense.
Menetközben eltűnt az alma a képről. Bizonyára Lehoczky Krisztina is ismeri ezeket a játékokat és alkotói metódusokat. Ő azonban nem bűvész, akinek a szemfényvesztés, az alma eltüntetése lenne a célja. Törekvése éppen ellentétes, és megegyezik azzal, amire minden nagy művész törekszik: a dolgok lényegének, szellemi esszenciájának felmutatása. Lehoczky Krisztinánál a látványtól való elvonatkoztatás a sűrítés eszköze. Modelljei, ezek a végsőkig lecsupaszított élőlények vagy tárgyak (növények, gyümölcsök, állatok, bútorok) töményen hordozzák eredendő jelentéstartalmukat. A festőnő megfosztja őket felszínes részletgazdagságuktól, hogy cserébe a jelszerűség gazdagságával ajándékozza meg őket. A jel pedig az emberi szellem olyan csodálatos alkotása, amely egyszerre kép és írás, amely átjárást biztosít a fogalmi és a képi gondolkodás között. A jel tehát a teljességet hordozza. Lehoczky Krisztina jelei esztétikusak, ismétlődéseikben felidézik a bizánci mozaikok repetitív ritmusképleteit, a kis változtatásokra épülő ismétlődést, - amely összességében szemlélve már új tartalom hordozója.