2. Leányvállalat: az a gazdasági társaság, amelyre az 1. pont szerinti anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni. 3. Közös vezetésű vállalkozás: az a gazdasági társaság, ahol egyrészt az anyavállalat (az anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalata), másrészt egy (vagy több) másik vállalkozás az 1. pont szerinti jogosultságokkal paritásos alapon – legalább 33 százalékos szavazati aránnyal – rendelkezik. A közös vezetésű vállalkozást a tulajdonostársak közösen irányítják. Nem tekinthető az Szt. alapján tehát két vállalkozás kapcsolt vállalkozásnak, ha ugyanaz a magánszemély a többségi tulajdonosuk. OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudj, hogyan kell értelmezni a kapcsolt vállalkozás a társasági adóról szóló törvény alapján, továbbá mit jelent a kapcsolódó vállalkozás fogalma! A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra. A folytatáshoz előfizetés szükséges. A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el!
Nézzünk néhány bonyolultabb, de többször is előforduló esetet erre a témakörre. Például, ha az említett két társaság mindegyikét a testvérpár tagjai 50-50% arányban tulajdonolják. Látszólag egyik fél részéről sem valósul meg többségi befolyásgyakorlás egyik vállalkozásban sem, azonban a közeli hozzátartozók részesedésének összeszámítását előíró rendelkezés alapján a társaságokat kapcsolt vállalkozásnak kell tekinteni. Abban az esetben azonban, ha a társaságok egyikének tulajdonosa továbbra is a testvérpár egyik tagja, a másik társaság tulajdonosa a testvérpár másik tagjának házastársa, akkor a két vállalkozás jogilag nem minősül kapcsolt vállalkozásnak, hiszen a Ptk. alapján a testvér házastársa ugyan hozzátartozó, azonban nem minősül közeli hozzátartozónak. Ugyanezen szabály alapján nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak a társaságok abban az esetben sem, ha a vállalkozások mindegyikét a testvérpár egyik tagja, illetve a másik testvér házastársa 50-50% arányban tulajdonolja, és befolyás gyakorlás is ilyen arányban valósul meg.
2017. szeptember 14. Transzferár – a szó hallatán a legtöbb cégvezető, pénzügyi szakember a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletekhez kapcsolódó dokumentációkészítési kötelezettségre, ennek nehézségeire, valamint elmulasztása esetén kiszabható kiemelkedő mértékű bírságra gondol először. Pedig a probléma forrása sokszor ott kezdődik, hogy meghatározzuk, mi is minősül kapcsolt vállalkozásnak. A társasági adóról szóló törvény (Tao tv. ) meglehetősen széles körben határozza meg a kapcsolt vállalkozások fogalmát, az élet mégis hozhat fejtörést annak megítélésében, hogy adott társaságok kapcsoltnak tekinthetők-e vagy sem. A legegyszerűbb helyzet, amikor két vállalkozás között többségi befolyás gyakorlás (50%-ot meghaladó mértékű) valósul meg, akár közvetlenül, akár közvetetten. Fontos azonban megjegyezni, hogy a többségi befolyás nem feltétlenül egyezik meg a tulajdoni aránnyal. A Tao. tv. a Ptk. rendelkezéseire utal vissza, amely alapján többségi befolyás akkor valósul meg, ha természetes személy vagy jogi személy egy jogi személyben a szavazatok több mint felével, vagy meghatározó befolyással rendelkezik.
A jogi személy más tagjai, részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkező n keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek. A többségi befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az (1)-(2) bekezdés szerinti jogosultságok közvetett befolyás útján biztosítottak. A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani. A kapcsolt vállalati jogviszony fennállhat-e közvetett módon? Igen. Egy vállalkozásnak van egy 100% leányvállalata és annak is van egy 100%-os leányvállalata. Mindhárom cég egymás kapcsolt vállalkozása. A kapcsolt vállalati jogviszony fennállhat-e magánszemély tulajdonosokon keresztül? Igen. Például, ha egy magánszemélynek két cégben többségi tulajdona van, akkor ez a két cég egymás kapcsolt vállalkozása. Minden esetben be kell-e jelenteni a kapcsolt vállalkozási jogviszonyt?
3. Csoportos társasági adó és csoportos áfa alanyiság A cikksorozat 3. részében a vállalatcsoportok számára rendelkezésre álló két kiemelt előnyös lehetőséget mutatok be, a csoportos társasági adó alanyiságot és a csoportos áfa (általános forgalmi adó) alanyiságot. 2022. 03. 22-i ONLINE előadásomra még lehet jelentkezni! Részletek ide kattintva érhetőek el!
törvény rendelkezései szerint kell megállapítani. Mekkora mértékű mulasztási bírsággal járhat a transzferár nyilvántartás hiánya? Ha nem készül el határidőre, akkor 2 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírság szabható ki. Ez annyiszor szabható ki, ahány ellenőrzött ügyletre nem készült el határidőben a nyilvántartás.
Eltérő-e a jogi procedúra ebben a két esetben, vagy mindkettőnél úgy kell végezni az engedélyeztetést, mintha webáruház lenne? A webáruház nyitással egyéb "procedúrák" is járnak, mint egy egyszerű bemutatkozó weboldallal? Tevékenységi kör szempontjából nincs különbség a webáruház és egy egyszerű bemutatkozó oldal között, ahol meg is lehet rendelni 1-1 terméket esetleg. Mindkettőt ugyanazon fentebb már említett tevékenységi kör alá sorolják. Tehát ha csak egyetlen e-book-ot árulunk az oldalunkon, már az is netes kereskedelemnek minősül. Ezen tevékenység nem engedélyköteles, de be kell jelentenünk a székhely szerinti jegyzőnél. A webáruházra természetesen egyéb "procedúrák" is vonatkoznak, pl. ÁNTSZ, fogyasztóvédelem stb., amik már meghaladják az én hatáskörömet is, és sokszor jogi szakember segítségét kívánják. Így adóznak az adventi vásározók. Olga, azt gondolom, aki meg szeretne élni a kézművességből, annak pontosan ismernie kell az aktuális adózási viszonyokat ahhoz, hogy az üzleti terve megvalósítható legyen. Nagy örömmel ajánlom ezért a kimondottan kézműveseknek szóló kiscsoportos tréningedet, ahol – téged ismerve – nagyon érthetően és precízen fogod átadni a vállalkozóvá válás pontos lépéseit, valamint adminisztratív teendőit.
A vállalkozónak, mint kifizetőnek felmerülhet valamilyen adófizetési kötelezettsége a kézművesek jövedelme kapcsán? Előre is köszönöm a válaszukat! A folytatáshoz előfizetés szükséges. Szakértőnk válaszát előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között feliratkozhatnak mások által feltett kérdésekre, és elolvashatják a cikkek teljes szövegét is. Kézműves terméket készítő adózása - Adózóna.hu. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! PODCAST / VIDEÓ
Kalkuláld ki, hogy mennyibe került a termék előállítása, beleszámolva az alapanyagok költségét és a ráfordított munkaórát. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) vagy egy könyvelőnél érdeklődj az árusítás során felmerülő kötelezettségeidről, mivel a Meska oldalain a hatályos magyar jogszabályok szerint lehet árusítani. Regisztrálj a Meska honlapján, majd töltsd fel az alkotásod! Formáld saját stílusodra a boltodat, hallgass a megérzéseidre, és légy büszke a termékeidre! Minél szebbek és színesebbek a termékeidről készült fotók, a vásárlók annál szívesebben nézegetik és vásárolják meg azokat. Keress rá, hogy melyek a legkelendőbb dolgok, vagy melyik az a termelő, akinek a termékeit a leginkább megvásárolják, és lesd el, hogy abból mit tudnál kamatoztatni saját magad részére (pl. marketingfogások). Rengeteg módon hirdetheted magadat, kiemelheted a termékeidet az oldalon (pl. szemezgető, interjú stb. ), ezekről mindenképp olvasd el a tájékoztatókat a honlapon. Kreativitás Szorgalom Adókártya Bankszámlaszám Jó marketing, hogy könnyen eladhasd termékeidet Amennyiben egy magánszemély saját maga által készített termékeket értékesít, a NAV álláspontja a következő: ez a tevékenysége minden esetben önálló tevékenységnek minősül, így az adókötelezettségét is az erre vonatkozó szabályok szerint kell teljesítenie.