Az évtized Top10 sorozata - YouTube
2010. szept 17. 0:09 #Pachmann Péter #Ambrus Marcsi #Hajdu Petra #viszony 30858_melrose-place-sl-d0001EA7E138a29c9c069 Allisont és Billyt a sors is egymásnak teremtette, de szegényeknek időről időre meg kellett küzdeniük egy-egy hullámvölggyel a nézettség kedvéért. Utólag visszagondolva a legjobb fejek természetesen mégis Amanda és Michael voltak, akik mindig pezsgést vittek a bérház lakóinak életébe. Galéria A Gilmore lányok körül mindig történik valami! Ehhez pedig többnyire Luke-nak is köze van... Ha máshogy nem, hát a napi kávéadagjuk biztosításával. Hét évadon keresztül izgulhattunk, vajon mikor jön össze Lorelai és Luke, miközben végigszenvedtük Rori tépelődését a jobbnál jobb pasik oldalán. Lehetett volna folytatás is, ha Lauren Graham nem un rá annyira. "Ha túl könnyű a préda, az rögtön gyanús. Csak akkor vesszük komolyan, ha kellően komplikált? Top 10 sorozat 2019. " Nem kell bemutatni, valószínűleg nincs a világon olyan hely, ahol ne ismernék. És bár a rajongók körében ez nyilván szentségtörésnek hangzik, azért idővel a történet igencsak erőltetettre sikerült (hát még a mozi).
Ez a cikk egy gyors felsorolása azoknak a sorozatoknak, amiket unalmas óráitokban bármikor elővehettek és garantáltan a legtöbb az itt szereplők közül egy trend útmutató és a ruhák, cipők nagy hangsúlyt kapnak, de lássuk be nekünk nőknek erre is szükségünk van néhanapján. 1. Narancsvidék Régi nagy kedvencem, mondhatnám, hogy egy csajos klasszikus. Gimnáziumos sorozatok legjobbika, bár már mai szemmel kicsit ódivatú ruhákkal, de maximálisan a divattal a középpontban. California napos oldalát mutatja be, persze mindenki szép és gazdag, pár kakukktojást leszámitva az izgalom kedvéért. Ha még nem láttad, ne habozz, azonnal keress rá és nézd meg. Top 10 anime sorozat. 2. Gossip Girl Személyes kedvencem, főleg Blair Waldorf stílusa miatt és a szerethető karakterek ármánykodása se utolsó. Chack Bass pedig már-már kultikus férfiideállá nőtte ki magát a sorozat miatt. Persze ez is tini, iskolás civakodás, remek designer darabokban és bűn gazdag emberekkel. Nagyon kedvenc idézetem a sorozatból: "Akiket egymásnak teremtettek, visszatalálnak egymáshoz. "
A Gears 5 ezen játékok egyik legnagyobb múltú darabja, annak a szériának az új fejezete, mely oly sokat tett az Xbox konzolok népszerűségéért egykoron. A sorozatot a Gears of War 4-gyel a The Coalition csapata vette át az Epic Games-től, akik mindvégig hűek maradtak a széria gyökereihez, így a J. D. Fenix főszereplésével készült 2016-os felvonás is azokon a stabil alapokon nyugodott, amit anno még Cliffy B fektetett le. Az előző epizód ennek ellenére nekem csalódás volt: már akkor hiányoltam belőle a bátorságot, és zavart, hogy a változtatni vágyás szikráját se éreztem. Jómagam 2004-ben láttam először Locust lényeket egy Unreal 3 motor előzetes során, és durva belegondolni, hogy most ezeknek a lényeknek a származására is kapok visszatekintő magyarázatokat. (Te jó ég, ha 2004-ben már ilyen kiforrott demó volt, vajh mikor kezdték az első GoW játékot konceptelni? ) Ha Te rajongó vagy, egész egyszerűen látnod-hallanod kell a forgatókönyvet, ami olyan fordulópontokat hoz, amit ugyan sejtettél már évek óta, de most lesz kimondva sok minden, amiről eddig csak spekuláltál.
A Gears 5 nem sokkal az előző, a történetben új irányt és fejezetet nyitó negyedik epizód után folytatódik, és ezúttal Kait Diazt, J. Fenix és Del társát helyezi a középpontba, de a csapat segítségére lesz Jack, a robot is. A váll fölötti kameranézetet alkalmazó lövölde alapmechanizmusai ugyanazok, mint eddig, így futunk, fedezékbe vonulunk, egyszerre négyféle fegyvert (egy stukkert, egyfajta gránátot és kétféle karabélyt) tudunk magunkkal vinni és használni. Fedezékből tudunk vaktában lövöldözni vagy bombát kidobni, de ugyanezeket bármikor célzottan is megtehetjük. Tovább is van, tessék az oldalválasztóra kattintani a folytatásért! A közlekedést is járművek alkalmazásával oldhatjuk meg, ami újabb üde színt visz a játékba. Romos, azúrkék tengerrel övezett szigetek, virágzó és romokba dőlő nagyvárosok, kisebb települések, havas erdők, befagyott tavak, elhagyott bázisok járatai, régi horrorisztikus emberkísérletek elhagyott folyosói szerepelnek többek között a repertoárban. Azt viszont nehezen tudom felfogni (biztos a vastag koponyám az oka), hogy miért maradtak még benne a játékban olyan bakik, amelyek évek óta kísértik a sorozatot.
Ezek miatt az "apróságok" miatt a Gears 5 harcrendszere sokkal jobb, élvezetesebb és mélyebb lett. A láthatatlanságnak köszönhetően lopakodhatunk, így a minibossok legyűrése előtt levadászhatjuk az azok körül portyázó őrséget, majd csapdát telepítve nagyobb eséllyel ugorhatunk neki a behemót legyőzésének. Mindezt játszi könnyedséggel néhány gomb megnyomásával tehetjük meg, így az új lehetőségek könnyedén simulnak bele a játékmenetbe. A harcrendszer tehát mélyebb lett, a tér pedig sokkal tágabb. Az E3-mas bemutatók alkalmával már említették, hogy a Gears 5 világa nagyobb és szabadabb lett és ez részben igaz is. A második fejezetben megnyíló havas világ egy méretes és nyitott terület, amelyen vitorlás szánkónkkal járhatunk be és hajthatjuk végre az itt található fő- és mellékküldetéseket. Az egyetlen gond, hogy maga a világ üres és így ellenféllel csak a küldetések teljesítése alatt találkozhatunk. Sehol egy random event, vagy hirtelen az életünkre törő horda, és bármennyire látványos is, voltaképpen csak utazunk A-ból B-be.
A Gears 5 esetében azonban már más a helyzet, és ezt már a cím bátor rövidítése is jelzi. Azt nem mondom, hogy a széria megújult, és olyan utat járt be, mint a legújabb God of War vagy a legutóbbi Zelda-epizód, de tény, hogy a Coalition végre hozzá mert nyúlni a bevált formulához és ez igen jót tett a Gears 5-nak. Az alapfelállás persze semmit sem változott. Az ellenség és a harcmodor a régi, a fedezékrendszeres harc még mindig sokkal jobban működik, mint bármelyik konkurensénél, a képi világ néha álleejtő, néha simán csak szép, a képfrissítés alap Xbox One S-sen a szokásos stabil 30 FPS, Xbox One X tulajok azonban először a kampányban 60 FPS-sel vehetik fel a küzdelmet az ellenfél hordáival szemben. Azt nem mondom, hogy a 60 FPS stabil, a nagyobb küzdelmek alatt néha le-leesik a framerate, de ettől függetlenül bátran kijelenthetjük, hogy ennyire fluid kampánnyal még nem találkozhattunk a sorozat történelmében. Mint ahogy sokrétűbb fejlesztésekkel, nyitottabb világgal és "élőbb" környezettel sem.
A Microsoft, illetve az Xbox Game Studios szárnyai alatt életre kelt játékok ebben a generációban sajnos nem lettek túl acélosak. Egy-két kivételtől és a Forza-szériától eltekintve a közepes színvonalat sem érték el sokszor. A PS4 és a Switch szárnyalása egyre nagyobb nyomást gyakorol a redmondi vállalatra, akik ugyan lélekben már a következő generációra készülnek, ám ennek ellenére, ha nem is futószalagon, de még erre a generációra is szállítják az "exkluzív" címeiket. A Gears 5 ezen játékok egyik legnagyobb múltú darabja, annak a szériának az új fejezete, mely oly sokat tett az Xbox konzolok népszerűségéért egykoron. A sorozatot a Gears of War 4-gyel a The Coalition csapata vette át az Epic Games-től, akik mindvégig hűek maradtak a széria gyökereihez, így a J. D. Fenix főszereplésével készült 2016-os felvonás is azokon a stabil alapokon nyugodott, amit anno még Cliffy B fektetett le. Az előző epizód ennek ellenére nekem csalódás volt: már akkor hiányoltam belőle a bátorságot, és zavart, hogy a változtatni vágyás szikráját se éreztem.
Időről időre bossok is jönnek, ha őket is sikerül legyakni, akkor nehezednek a "sima" támadási hullámok is. A harmadik mód pedig az Escape: itt többszáz méteres menekülésben indulhatunk, mint valami állig felfegyverzett hormonzavaros felszteroidozott Ben Johnson. A lényeg: elérni a kijáratot Bármi Áron (ő vajon kicsoda? ), mielőtt lejár az idő, vagy valami rusnyaság el nem fogyaszt uzsonnára. Itt a túlerő mellett a másik gondunk a lőszer lesz, így nem egyszer muszáj volt kockáztatnom közelharcot, hogy mint valami berserk módban tomboló kunyeráló hajléktalan az aluljáróban szert tegyek némi lőszerre és/vagy fegyverre. A csapat tagjai eltérő képességekkel indulnak, ezt akár fejleszteni is lehet – és persze ide is kell némi taktika. Egy dolog biztos: ha végeztünk a kampánnyal, unatkozni nem fogunk. Az pedig szerintem külön jó pont, hogy a teljes cross-platform átjárhatóság nem csak a mentéseink és eredményeink viehtőek át oda-vissza, hanem bizony ablakos és dobozos barátok, testvérek együttes erővel irthatják a gaz ellent.
Ők azok a bakák, akik seregünk gerincét alkotják, ennek ellenére egészen aprólékosan testreszabhatjuk őket, kötődhetünk hozzájuk, de elvesztésük mondhatni természetes része a játéknak a hősökhöz képest. Ezzel szemben, ha valaki végleg elhasalna a Gabe-Sid-Mikayla trióból, kalandunk azonnal véget ér: a legutóbbi checkpoint, vagy a teljes pálya újrakezdése marad csupán a lehetőségeink között. A Gears Tactics tehát pörgős, vértől csatakos, és akad permanens halál is (ne hordjatok sisakot – vagy legalább rejtsétek el! ), de nézzünk az Emergence Hole mélyére, és tekintsük át a mögöttes rendszert. Minden katonánk az öt elérhető karakterosztály valamelyikének szakértője, és minden osztályon belül négy irányba specializálhatjuk embereinket. Ezek nem zárják ki egymást, így egy-egy harcost gyengébb, de többfajta skillel is felvértezhetünk, ha éppen ezt szeretnénk. Minden irányban találunk egy hangsúlyos skillt, melynek egyre erősebb változatát nyithatjuk meg, és pár kiegészítőt, amelyek tökéletesen támogatják annak használatát.