Nem mindegyik szereplőt ábrázolja részletesen, kiemel különösen két nőt, akiket a szavaikon keresztül mutat be. Mindketten a molnárné erkölcsével foglalkoznak, pletykálkodnak. Tímár Zsófi - mit gondol ő Vér Kláráról, a szép molnárnéról? Pillér Mihályné - ő mit gondol? Hogyan igazolja Tímár Zsófi véleményét, és hogyan Pillérné ítéleteit Vér Klára a viselkedésével? Miféle magyarázatokat talál Vér Klára arra, ahogyan viselkedik Gélyi Jánossal? Igazán őszinte indokok -e ezek? A mű elején a szerző szemszögéből látjuk a tájat, amit művésziesen mutat be. Romantikus elemre mi utal? Később nagyon is hétköznapiasan számol be, milyen viszonyok uralkodnak a malom körül ( realista elem) Hogyan avatkozik bele a természet az emberek életébe? ( Pl. mire van ideje a hosszú várakozás alatt Gélyi Jánosnak? ) A bágyi pataknak milyen szimbolikus jelentése lehet. mire utalhat kiszáradt meder, majd a bő víz, s végül a folyásirány megfordulása? Kinek a szemszögéből csoda, hogy visszafelé folyik a víz? A bágyi csoda tartalom. Valójában, mi okozta ezt a természeti jelenséget?
A hold most bukkan ki, s végighúzza ezüstös fényes haját a bágyi patak tükrén. A szél fölsivít bámulatában, felülről fúj, simogatni akarta a vizet - s íme, fölborzolta. A füzesek, a sás, a mogyorófabokrok reszketve hajtják le fejeiket, s gúnyosan suttogják: fölfelé folyik a bágyi patak!... vissza a címoldalra
Újabb " leckém" egy Mikszáth-novella Vajon ez a novella egy szenvedélyes szerelemről vagy egy közönséges házasságtörésről szól? Néhány szükséges szómagyarázat: Szent Mihály lova - -- koporsó vitelére szolgáló négylábú állvány árenda--- haszonbérlet viganó--- a XIX. században divatos egybeszabott ruha ( Vigano= bécsi táncosnő) sarjú--- lekaszált növény tövéből ugyanabban az évben nőtt új hajtás majszterné---mesterné derce---korpaszerű liszt ( finomabb, mint a dara) gádor--- különálló verem, pince bejárata;tornác pitle--- szita, ami átszűri a lisztet ( elválasztja a korpától) korpa--- az őrlés során a gabona héjából keletkező termék Kifejezések magyarázata: " mi ez ennyi életnek? " --- Itt az élet a búzát jelenti "A te szeretőd voltam valaha, de csókot mégsem adtam:" Itt a szerető szó a kamaszkori barátságra utal. A bágyi csoda Archívum - Érettségi tételek. Barátkozni szabad volt a lányoknak, de férjet már a szülők választottak. Ma már mást jelent a szerető szó! Helyszínnevek: Gózon, Csoltó, Majornok --- kis falvak a Palócföldön Bágy --- patak Romantikus- realista elemek találhatók a műben Realista elemek (a valóságot mutatja be) ---erre utal a malom a maga felszerelésével, a szép molnárné háza, a patak fűzfákkal, nefelejcsekkel, pisztrángokkal, őrölni járnak a falusi emberek a vízimalomba, a molnárné férje katona stb, Az elbeszélő azonban nem a teljes valóságot mutatja be, hanem mindent művészien ábrázol.
Csak meg ne őrölnék hamar azt a búzát! (…) Senki sem jött sokáig. Egyszerre a gyertyavilág is elaludt bent a szobában. És a nagy némaságban csak mintha messze, nagyon messze csikordult volna egyet egy kulcs a zárban. Gyuri vigyorogva húzta szét nagy száját, kivicsorított apró fogai, amint bozontos fejét megrázta, úgy néztek ki, mintha valami fehér lepke vergődnék a fekete éjben. Az időnként meglehetősen tájékozottnak tűnő elbeszélő szinte csak tényeket rögzít, nem megy be Gélyi után a házba, csupán sejteti, hogy mi történhetett odabenn ("Gyuri vigyorogva húzta szét nagy száját"). Az elhallgatás, az Arany-balladákéhoz hasonlító jelzések arra késztetik az olvasót, hogy maga egészítse ki a történéseket: az információhiány feszültséget teremt, és izgalmasabbé válik tőle a történet. Mikszáth Kálmán egyike a legeredetibb magyar íróknak. A bágyi csoda mikszáth kálmán. Prózaíró (regény, novella), publicista volt. Legerősebben Jókai Mór hatott rá, pályája elején ő volt az eszményképe. Jókaival szemben Mikszáth fantáziája közelebb szállt az élethez, látása biztosabb volt, kevesebb színt használt és meglehetősen kis mesékkel dolgozott.
Radnóti Miklós Július Düh csikarja fenn a felhőt, fintorog. Nedves hajjal futkároznak meztélábas záporok. Elfáradnak, földbe búnak, este lett. Tisztatestü hőség ül a fényesarcu fák felett. Lackfi János Szösz-szonett Verskardigánom összement, Szöszök lepik a szövetet, Melyeket mostan összeszed E szösszenetnyi szószedet. Hisz a költészet köz-terep, Hol ki-ki köthet üzletet, Kilátást néz vagy őgyeleg, Csinálja, amit ő szeret. Ott fenn az égen szösz lebeg, A parkban őszi díszletek, Én egy padon szöszölgetek, S megszületik e szösz-lelet, Mit most tovább pöckölhetek. Múlandóság, legyőztelek! Márai Sándor: Nosztalgia Ülök a padon, nézem az eget. A Central-park nem a Margitsziget. Itt minden szép, kapok amit kérek, Milyen furcsa íze van a kenyérnek. Micsoda házak, és milyen utak! Hogy hívják otthon a Károly-körutat? Micsoda nép, az iramot bírják – Ki ápolja most szegény Emma sírját? A bágyi csoda by johanna szijjártó. A levegő izzik, a nap ragyog – Szent Isten, hol vagyok? Petőfi: Az apostol "A szőlőszem kicsiny gyümölcs, Egy nyár kell hozzá mégis, hogy megérjék.
Már megjelenése előtt hatalmas várakozás és az első olvasók elragadtatása övezte Spiró György új regényét. Nem csoda: a Fogság egyszerre letehetetlen történelmi kalandregény és az értelmezési lehetőségek sokaságát kínáló, páratlan szellemi és írói teljesítmény.... 5999 Ft online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes. Amennyiben a Líra bolthálózatunk valamelyikében kívánja megvásárolni a terméket, abban az esetben a könyvre nyomtatott ár az érvényes, kivétel ez alól a boltban akciós könyvek. Fogság. 4799 Ft Szállítás: 2-6 munkanap Ez a termék törzsvásárlóként akár 4379 Ft Személyes ajánlatunk Önnek Aranykoporsó - Osiris Diákkönyvtár MÓRA FERENC 931 Ft Plinius szerint a világ Harald Voetmann 2375 Ft Láthatatlan ember GÁRDONYI GÉZA 1184 Ft Augustus WILLIAMS JOHN 3824 Ft A sas árnyékában - Egy vakmerő római kalandjai a hadseregben (új kiadás) 2974 Ft Diavolina Spiró György 2691 Ft Por Temesi Ferenc 5395 Ft Malaccal teljes éveink 1999 Ft Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még VII.
Nem csoda: a Fogság egyszerre letehetetlen történelmi kalandregény és az értelmezési lehetőségek sokaságát kínáló, páratlan szellemi és írói teljesítmény. Cselekménye a Krisztus halála körüli esztendőktől a zsidó háborúig terjedő időszakot, az első századot eleveníti fel és teszi érzékletesen valóságossá az olvasó számára. Nem nehéz megjósolni: a Fogság a 2005-ös év irodalmi szenzációja lesz! Keresés 🔎 spiro gyorgy fogsag | Vásárolj online az eMAG.hu-n. A Fogság főhőse, Uri, a római zsidó negyedben nő fel, s titokzatos módon lesz tagja a delegációnak, amely peszahkor az adót viszi Jeruzsálembe. Életét végigkíséri a kamaszkori rémület: az apja nem szereti őt. Érthetetlen, miért küldik a veszélyes és fárasztó útra e testileg gyenge és vaksi fiút. Uri életén keresztül bepillanthatunk a zsidó, a görög és a latin közösségek hétköznapjaiba, politikai intrikák kulisszái mögé. Urit mindig másnak, többnek hiszik, mint aki, s így hol együtt vacsorázik Pilátussal, hol tolmácsol a császár előtt, hol a legsanyarúbb számkivetettség várja. E fordulatos regény ugyanakkor kegyetlen beszámoló a világ romlottságáról, és a magyar irodalom újabb nagyszerű apa-regénye.
A lap különösebb indoklást vagy méltatást nem csatolt a könyvekhez, csak a kötet borítója és fülszövege szerepel a válogatásban. A Fogság témája a kétezer éves kereszténység, amely a nyugati civilizációt alapvetően meghatározza. Hőse Uri, az egyszerű, rövidlátó kisfiú, aki Krisztus megfeszítésének századában született. A regény az ő útján vezeti végig az olvasót: a római diaszpórában felnőtt fiú tagja lesz a delegációnak, amely Pészahkor Jeruzsálembe viszi az adót, és ez a gyenge fizikumú fiú Jeruzsálemen, Júdeán és Alexandrián keresztül vándorol, hogy aztán évek múlva visszajusson Rómába. Valahogy mindig többnek hiszik, így olyan kiváltságos helyzetekbe kerül, hogy együtt vacsorázik Pilátussal, a császárnak tolmácsol, de gyakran a legsanyarúbb számkivetettség a sorsa. Könyv: Fogság (Spiró György). Rengeteg kalandon keresztül okosodik és érik Uri, miközben az író kihasználja a lehetőséget, hogy véleményt mondjon a politikáról, a "császárváltogató korról", amelyben semmi bizonyos nincs, csak az állandó változás és bizonytalanság, s amely a kifinomult olvasóban bizonyosan sok szempontból kísértetiesen rímel korunkra.
Spiró írói pályáján az Ikszek hez (1981) hasonló zajos siker a huszonnégy évvel később megjelent Fogság fogadtatását kísérte. Az egy év alatt hét kiadást megért regény recepciójához ezúttal nemzetközi szakmai elismerés társult, a mű angol fordítását 2015-ben az Egyesült Államokban is méltatták a kritikusok. A Fogság nak szintén az író alapos történeti kutatómunkája jelentette a hátterét, aki a hellenisztikus kor antik és zsidó-keresztény forrásainak áttanulmányozása alapján, az átfogó ábrázolás igényével rajzolta meg a Meditteráneum sokszínű civilizációjának képét. A mű negyven év eseményeit beszéli el, történeti időtávlata az i. sz. 31. évtől 70-ig, a jeruzsálemi templom lerombolásáig tartó korszakot fogja át; a megjelenített világ földrajzi határait a Rómától való távolság jelöli ki; ezen belül Jeruzsálem és Alexandria mint a zsidó és a görög kultúra centrumai játszanak meghatározó szerepet. A regény anyagi struktúráját tehát a szövegbe bedolgozott történeti tudás képezi, melynek a fiktív főszereplő élettörténetének epikai cselekményesítése kölcsönöz művészi formát.
A szexuális vágy rabláncát is láthatjuk megcsillanni, amint az alexandriai fürdőkbe vezeti Urit, ennél már csak a hatalom- és a pénzvágy erősebb, bár utóbbi épp Urira nem jellemző. Ő egy nincstelen, ágrólszakadt, financiálisan motiválatlan zsidó ilyen is van, dörgöli az orrunk alá Spiró. Urit egyetlen cél hajtja az új élmények felé, mégpedig a vágy, hogy egyszer majd elmesélhesse őket apjának, aki aztán büszkeséggel ölelheti keblére az atyai házhoz visszatalált – tékozló? fiút. Uri eme gyermeki vágya bizonyítja visszautasíthatatlanul, hogy elsősorban emberek vagyunk mindannyian, akik anyától és apától (nem istentől) lettünk, a vallásunk, bárminemű hovatartozásunk csak másodlagos. A kebelre ölelés persze elmarad, és bár sodródik a történettel tovább, Urinak aztán már csak egy vágya van: hogy a saját fiával beszélhessen végre. Aztán az, hogy láttathasson mindent, amit ő homályosan-tisztán lát. Aztán már csak az, hogy lásson… Nincs új a nap alatt.
Borzasztóan messzemenő, szemnyitogató gondolat! Apropó fogság. Hogy miért is ez a cím? Tyű, hát van ennek vagy egy tucat értelmezési lehetősége, de lehet, hogy csak azt elég belátni, amit Spiró mindvégig érzékeltet: nem szabadulhatunk azoktól a körülményektől, amikbe beleszülettünk (korszak, hely, nép, vallás, nem, társadalmi réteg, testi adottságok, stb. ), és így sorsunktól sem – milyen érdekes a predesztináltság tézisével találkozni egy zsidókról és ókeresztényekről szóló regényben. No, de íme néhány értelmezési keret bővebben is. Uri homályos szemével is tisztán látjuk a béklyókat, amik őt és kortársait (no meg a mai embert is) behálózzák. A vallás valóságos rabigát rak a zsidókra, kétféle dolog létezik a világon, olyan, ami tiltott, és olyan, ami megengedett; olyan, amit szabad, nincs. Uri szemlátomást semmilyen befolyással nem rendelkezik sorsa felett, csak sodródik az eseményekkel, magát sosem definiálja, csak éppen nem utasítja vissza a ráaggatott identitásokat, tipikus egyszer fent, egyszer lent-életet él; ez is csak fogság, hiszen maradéktalanul kiszolgáltatott.
Nihil novi sub sole. Íme a Krisztus utáni első század egy a római zsidó diaszpórában élő vaksi satnya szemével láttatva – van ebben valami nem is annyira bújtatott irónia. Tehát első század, Róma, Júdea, Alexandria, megint Róma, latinok, zsidók, görögök; ez az aktuális díszlet. Mondom, pillanatnyi díszlet csak, mert a főszereplő, az ember konstans, nem változik. Pontosabban az emberi gyarlóság az, ami változatlan: pénzéhes, korrupt, öntelt, gyűlölködő az ókori brancs is, hátba szúr, elárul, meghurcol és meggyilkol bűnöst és ártatlant, barátot és ellenséget ugyanúgy, nemtől, fajtól, nemzetiségtől, vallástól függetlenül. Spiró remek érzékkel tudja bemutatni, hogyan ismétli meg magát a történelem, ezt írja meg egyfelől végül is a Tavaszi Tárlatban is. Itt is súlyos a következtetés: hiába ismétlődik meg, ha egyszer nem tudunk belőle tanulni. Az első század pedig a hálás díszletek közé tartozik: a történelmi regény írója számos történelmileg és kulturálisan jelentős eseményt mutathat meg. Lehet itt foglalkozni a Római Birodalom bel- és külügyeivel, a (poszt)hellenisztikus világ társadalmi feszültségeivel, a kereszténység ébredésének bemutatásával pedig teológiai kérdések is feszegethetők.