1/36 fotó RepTár Szolnoki Repülőmúzeum - Szolnok 9. 7 132 értékelés alapján Bemutatkozás A RepTár Szolnoki Repülőmúzeum, egyedülálló repüléstörténeti kiállítóhely Közép-Kelet-Európában. A múzeum több, mint egy nagy repülőgép emlékpark. Élményeket és szórakozást kínáló tematikus park, amely a repülés szerelmesei mellett remek kikapcsolódást kínál családoknak, baráti társaságoknak egyaránt. RepTár Szolnoki Repülőmúzeum | GoTourist. Állandó kiállítás Muzeális értékű hadirepülőgépek, helikopterek, haditechnikai eszközök, hajtóműmodellek, és hazai repüléstörténeti relikviák mellett interaktív- és elektronikai eszközök teszik élvezhetőbbé és feledhetetlenné az itt eltöltött időt. A Hangárban, valamit az udvaron megcsodálható a legegyedibb típusú járművek, repülőgépek, helikopterek, rakéták, gyermekeket pedig tematikus játszótér várja. Szolgáltatások Felejthetetlen élményelemek várnak a látogatókra: 4D Mozi, katonai akadálypálya és a 3D karika mellett kipróbálhatják egy szimulátoron keresztül, hogy milyen vadászgép pilóták lennének, katonai akadálypályán pedig egy bevetést imitálva tehetik próbára magukat.
A RepTár, Szolnok város repülőmúzeuma, egyedülálló repüléstörténeti kiállítóhely Kelet-Európában. A nemzetközileg is jegyzett katonai repülőgép gyűjtemény lehetőséget ad az érdeklődőknek, hogy 1914-től 2015-ig nyerjenek betekintést a repülés történelmébe. A múzeum középpontja a Hangár, ahova az igazán különleges gépek kerültek. A RepTár jóval több egy kiállítótérnél, a technikai adottságokat kihasználva ugyanis számtalan eszközzel teszi lehetővé, hogy megtapasztaljuk, milyen érzés beülni egy repülőbe vagy éppen irányítani azt. A szimulátor parkon kívül 4D moziba is ellátogathatunk, az épületből kilépve pedig a szabadtéri repülőparkot tanulmányozhatjuk. Igazi legenda érkezett a szolnoki RepTár repülőmúzeumba. Iratkozzon fel értesítéseinkre, hogy ne maradjon le a fürdőkkel és Szolnok látnivalóival kapcsolatos legfontosabb információkról! Kattintson az alábbi gombra...
A gyűjtemény nem csak kibővült és méltó elhelyezést kapott, de az átköltöztetéssel egész évben látogathatóvá vált. A kiállított repülő szerkezeteken túl – melyek közül többnek a botkormánya mögé is beülhetünk – megannyi érdekesség várja a látogatót: hajtóművek, légvédelmi eszközök, különböző relikviák segítenek megismerni a magyar repülés történetét. A haditechnika iránt érdeklődők örömére minden repülőgép, helikopter részletes specifikációval kerül bemutatásra. Akiket az adatok kevésbé kötnek le, azok számára interaktív- és elektronikai eszközök teszik élvezetessé a múzeumi sétát. Honvédtüzér Hagyományőrző Csapat: Repülő Múzeum látogatás, Szolnok. A gyerekeket játszótér, a felfrissülni vágyókat kávézó, a kalandorszívűeket pedig katonai akadálypálya várja. Szolgáltatások Ingyenes parkolás Idegenvezetés Akadálymentesített Saját parkoló Értékelés Események a helyszínen Helyszínek a közelben Események a közelben Szálláshelyek a közelben
Az Indóházban étterem és kávézó fogadja az ide érkezőket, akik a frissítő italok és szendvicsek mellett akár egy családi ebédet is elfogyaszthatnak. Mind emellett az Ajándékbolt lehetővé teszi, hogy RepTáras emlékekkel, szuvenírekkel térjenek haza a látogatók. " Nyitva tartás kedd-vasárnap 10. 00-18. 00 hétfő: szünnap Elérhetőség 5000 Szolnok, Indóház u. 8, Tel: +36 (56) 781-530 Fax: +36 (56) 781-539 Csoportok bejelentkezése: Tel: +36 (56) 781-538 Belépőjegy árak
REPÜLŐMÚZEUM SZOLNOK | Avion de combat, Maquettes avions
Első alkalommal Magyarországon a RepTár Szolnoki Repülőmúzeumban (RepTár) tekinthető meg csütörtöktől a második világháborúban egymás ellen harcoló két vadászrepülőgép, a brit Spitfire és a német Messerschmitt. Kovács Ákos, a RepTár Szolnoki Repülőmúzeum ügyvezető igazgatója a vadászrepülők bemutatásával egybekötött csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta: a két "legenda" szeptember 13-ig tekinthető meg a RepTár Szolnoki Repülőmúzeumban. A Supermarine Spitfire LF vadászrepülőgép a krakkói székhelyű Lengyel Repülési Múzeum és a RepTár együttműködésének köszönhetően érkezett Szolnokra. A projektben fővédnökséget vállalt a lengyel nagykövetség. A Supermarine Spitfire LF érkezése különleges, hiszen az egykori ellenfele mellé érkezik, a Messerschmitt Bf 109 típusú német vadászgép oldalára. Szolnok után a brit gép végső helyére kerül a krakkói Lengyel Repülési Múzeumban. Elmondta, hogy a RepTárban kiállított Spitfire-t 1944-ben gyártották. Túlélte a háborút és 1956-ban a londoni Royal Air Force Múzeum tulajdona lett.
6 km Közeli látnivalók Programkedvezmények a foglalóknak
Legjellemzőbb művei a dzsentri réteg értékvesztését és lecsúszását bemutató regényei, A gavallérok és A Noszty fiú esete Tóth Marival. 175 éve, 1847. január 16-án született a Nógrád vármegyei Szklabonyán, a mai Sklabiná, Szlovákia területén Mikszáth Kálmán író, újságíró, szerkesztő, a nagy palóc. Felmenői klasszikus műveltségű evangélikus lelkészek voltak, a sort apja szakította meg, aki falusi birtokos lett, és a helyi mészárszéket és kocsmát is bérelte. Mikszáth már diákként írogatott, Gyula vitézről szóló balladájával díjat is nyert. HAON - 175 éve született a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, Mikszáth Kálmán. Anyja akaratának engedelmeskedve jogi stúdiumokat folytatott Győrött, majd Pesten, de diplomát nem szerzett. 1871-ben esküdt lett Balassagyarmaton Mauks Mátyás szolgabíró mellett, miközben folyamatosan írt. Verseit, novelláit különböző lapok közölték. 1873-ban minden szülői tiltás ellenére feleségül vette principálisa lányát, Mauks Ilonát, akivel Pestre költöztek. Itt csapások sora érte őket. Mikszáth Kálmán saját költségén kiadott kötete visszhangtalan maradt, az író adósságokba keveredett, néhány napos korában elvesztették gyermeküket és felesége is megbetegedett.
Mikszáth Kálmán 1847. január 16-án született a Nógrád megyei Szklabonyán. Apai ágon evangélikus lelkészek voltak az ősei, akik Sárosban, Gömörben és Nógrádban teljesítettek szolgálatot. Apja, a falu módos polgáraként 100 holdon gazdálkodott, de kocsmát és mészárszéket is üzemeltetett. Társadalmi helyzeténél fogva benne volt a helyi elitben, az emberek a faluban pedig megsüvegelték. Anyja palóc kisnemesi családból származott, így az író ebben a nyelvjárásban tanult meg beszélni. A gyermekkor A családban az 1848-as hagyományok erősen éltek, sőt egyik cselédjük Guyon tábornok katonájaként harcolt a branyiszkói ütközetben. Mikszath kálmán regenyei. Ezt az érzést kuruc szellemiségű iskolái tovább fokozták, selmeci szállásadójáról nem is beszélve, aki a lányának a Garibaldina nevet adta. Mindez Mikszáthra óriási hatással volt, akinek sokáig a "huncut a német" szólás volt a szavajárása, bár a karrierje érdekében később néha azért engedett a '48-ból. A kis falu lakosságának közel 90 százaléka szlovák nemzetiségű volt, így Mikszáth még gyermekkorában elsajátította mindkét nyelvet.
A pesti nyomor elszakította Mikszáth Kálmánt feleségétől, akit irodalmi sikereivel hódított vissza 2022. január 16. 12:53 MTI 175 éve, 1847. január 16-án született Mikszáth Kálmán író, újságíró, szerkesztő, "a nagy palóc". Legjellemzőbb művei a dzsentri réteg értékvesztését és lecsúszását bemutató regényei, A gavallérok és A Noszty fiú esete Tóth Marival. „A nagy palóc mesemondó” – Mikszáth Kálmán (1847–1910) | Hírkereső. A Nógrád vármegyei Szklabonyán (Sklabiná) született. Felmenői klasszikus műveltségű evangélikus lelkészek voltak, a sort apja szakította meg, aki falusi birtokos lett, és a helyi mészárszéket és a kocsmát is bérelte. Mikszáth már diákként írogatott, Gyula vitézről szóló balladájával díjat is nyert. Anyja akaratának engedelmeskedve jogi stúdiumokat folytatott Győrben, majd Pesten, de diplomát nem szerzett. 1871-ben esküdt lett Balassagyarmaton Mauks Mátyás szolgabíró mellett, miközben folyamatosan írt, verseit, novelláit különböző lapok közölték. 1873-ban – minden szülői tiltás ellenére – feleségül vette a szolgabíró lányát, Mauks Ilonát, akivel Pestre költöztek.
De diplomát már nem szerzett, mert a tanulással és a vizsgázással igencsak hadilábon állt, 1871-ben pedig végleg ott is hagyta az iskolát. De egyetemi évei alatt jelentek meg az első írásai, egyik elbeszélésével pedig még díjat is nyert. Mikszáth ekkor még nem találta meg a saját hangját, és nagy példaképéhez, Jókaihoz hasonló romantikus stílusban írt. A kezdő író 1871-ben a nógrádi megyeszékhelyen, Balassagyarmaton kezdett el dolgozni. Mivel az eredetileg megpályázott állást nem kapta meg, apja révén az ottani főszolgabíró, Mauks Mátyás mellé került gyakornoknak. Főnöke rendszeresen meghívta beosztottjait a házába ebédre, és Mikszáth így ismerkedett meg vendéglátója lányával, Ilonával. Mikszáth Kálmán Regényei | Mikszáth Kálmán: Mikszáth Kálmán Összes Művei - Regények És Nagyobb Elbeszélések 6-8. (Akadémiai Kiadó, 1958) - Antikvarium.Hu. A találkozásuk nem volt szerelem az első látásra, választottja szívét csak idővel sikerült meghódítania. Az összekötő kapcsot a két fiatal között az irodalom jelentette, mivel a sokat olvasó Ilonával gyakran cserélt könyvet, sőt közös felolvasásokat is tartottak. Mikszáth hamarosan egy főnökének átnyújtott aktában kérte meg a lánya kezét, de ő egy jogi formulával válaszolva mondott nemet a meglehetősen bizonytalan egzisztenciájú fiatalembernek.
Az ünnepséget követően Mikszáth kampánykörútra indult, ahol megfázott és tüdőgyulladás kapott. Betegsége végzetesnek bizonyult. Az író 1910. május 28-án, Budapesten hunyt el. Mikszáthot a kisfia, Jánoska mellé temették. Vesztróczy Zsolt történész Országos Széchényi Könyvtár
Világszerte népszerű lett A Szent Péter esernyője, amelyben a romantika eszközeivel a felvidéki kisvárosi életmódról adott képet; állítólag Theodore Roosevelt amerikai elnök egyik kedvenc regénye volt. Korának mutatott torz tükröt az Új Zrínyiászban, amelyben a dzsentrit, a főnemességet és a polgári osztályt egyaránt elmarasztalta, ugyanilyen kritikát fogalmazott meg a "megkésett ember" típusát megrajzoló Beszterce ostromában is. Legjellemzőbb művei a dzsentri réteg értékvesztését és lecsúszását bemutató regényei, A gavallérok és A Noszty fiú esete Tóth Marival. Kései korszakában a századelő tragikussá váló világképéhez és a szecessziós ízléséhez kapcsolódott a Különös házassággal és a Sipsiricával. Utolsó műve, A fekete város örökös csapdahelyzetként ábrázolta a magyar történelmet, amelyben a végzetes boldogtalanság éppoly természetes, mint a mindennapok kiszámíthatatlan abszurditása. Több művét filmesítették meg, az első – részben – színes magyar film A beszélő köntösről készült 1941-ben, az 1971-ben bemutatott A fekete város című tévésorozat egy egész országot ültetett a képernyők elé.