Figyelt kérdés Az nem árt a hajnal? Van itt valaki aki már próbálta? Mik a tapasztalatok? Előre is köszi 1/2 anonim válasza: nem tesz jót neki, mint semmilyen színeszés. Nekem egy szőke tincs van ahajamban azzal szoktam mókázni, krepp papírral volt már zöld. sárga, kék. :D 2-3 mosásig nekem benne marad a színe. 2017. aug. 16. 22:39 Hasznos számodra ez a válasz? 2/2 anonim válasza: Haj típustól függ, hogy meddig marad benne... Nekem a hajamba fel évig benne volt, szóval szerintem hülyeség 2018. 7. 17:54 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ebbe a műveletbe szabad estéinkbe akár a családot is bevonhatjuk. Szerző: loading... Mint a legtöbb weboldal, a is használ cookie-kat. Beállítások későbbi módosítása / több információ: Adatvédelem A cookie-k segítenek minket a szolgáltatás fejlesztésében (statisztikákkal), fenntartásában (reklámokkal), és a jobb felhasználói élményben. Összes cookie elfogadása A cookie-k segítenek minket a szolgáltatás: fejlesztésében (statisztikákkal), ingyenes fenntartásában (nem személyre szabott reklámokkal), ingyenes fenntartásában (személyre szabott reklámokkal: Google partnerek), és a jobb felhasználói élményben. Beállítások mentése Összes cookie elfogadása otthon fested be a hajad, hogyan szeded le a bőrödről a felesleges festéket? További ajánlott fórumok: Most megint feleslegesen áltattam magam, vagy mi lehetett a baj? Miért kell segítenünk azoknak a deviza hiteleseknek, akik teljesen feleslegesen vettek fel hitelt? Mit felesleges megvenni a babának? Gondolok itt pl. popsitörlő-melegítőre Hasznos és haszontalan babadolgok, avagy mit érdemes és mit felesleges megvenni a babának?
Bejelentkezés Fórum Habilitációs előadások Személyi adatlap Nyomtatási kép ARCHÍV OLDAL Az adatok hitelességéről nyilatkozott: 2020. IV. 29. Személyes adatok név Ispánovity Péter Dusán intézmény neve Eötvös Loránd Tudományegyetem doktori iskola ELTE Fizika Doktori Iskola ( témavezető) adott-e már oktatóként valamely doktori iskolát működtető intézménynek akkreditációs nyilatkozatot? Elérhetőségek drótpostacím ispanovity telefonszám +36 1 372-2812 saját honlap Fokozat, cím tudományos fokozat, cím PhD fokozat megszerzésének éve 2009 fokozat tudományága fizikai tudományok fokozatot kiadó intézmény neve Eövös Loránd Tudományegyetem Jelenlegi munkahelyek 2011 - Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi oktató Kutatás kutatási terület Kristályhibák, diszlokációk kollektív tulajdonságainak vizsgálata, diszlokációl kontinuum elméletének kidolgozása, mikroplaszticitás.
A jelenséget mikroszkopikus méretű mintadarabokon figyelhetjük meg legkönnyebben, mivel ezekben kevés hibavonal található. Éppen ezért az ELTE Mikromechanika és Multiskálás Modellezés Kutatócsoportja együttműködésben a prágai Károly Egyetem munkatársaival néhány mikrométer méretű cink egykristály oszlopokat készített fókuszált ionsugaras technikával. Ehhez a Központi Kutató és Ipari Kapcsolatok Centrum pásztázó elekronmikroszkópját vették igénybe. Az így előállított mikrooszlopokat a mikroszkóp vákuumkamrájában összenyomták, hogy a folyamatot vizuálisan is követhessék. A kísérletek zömét Ugi Dávid, az Anyagfizikai Tanszék doktorjelöltje végezte: Rendkívül összetett kísérletekről van szó, melynek során össze kellett hangolnunk a nanométeres pontosságú manipuláló eszközt az akusztikus jelek érzékelésére szolgáló detektorral, mindezt az elektronmikroszkóp vákuumkamrájában. Ennek a komplex mérésnek az elvégzésére jelen pillanatban az egész világon csak a mi laboratóriumunkban van lehetőség.
2022. 04. 13. A TTK Anyagfizikai Tanszékén végzett mikromechanikai kísérletek során kiderült, hogy a fémek maradandó alakváltozása során lejátszódó mikroszkopikus deformációs lavinák tökéletes analógiát mutatnak a földrengésekkel. A felfedezést az ELTE egyedülálló kísérleti berendezése tette lehetővé, mely képes érzékelni a néhány köbmikrométeres fém mintadarabokból érkező rugalmas hullámokat. Közel 80 éve Orován Egon, Polányi Mihály és Sir Geoffrey Ingram Taylor egymástól függetlenül ismerték fel, hogy a fémek maradandó alakváltozását vonalszerű rácshibák, ún. diszlokációk hozzák létre (lásd ábra). A hibavonalak – amelyeket a fémek általában igen nagy számban tartalmaznak – az alakváltozás során akadályozzák egymás mozgását, ez pedig az anyagban akadozó deformálódást, lavinaszerű viselkedést eredményez. A fémek maradandó alakváltozása általában az ún. diszlokációvonalak mozgásával valósul meg. Egy diszlokáció áthaladása a kristályon annak egy rácsállandóval történő elmozdulását okozza.
Groma István, az Anyagfizikai Tanszék professzora hozzátette: "A kutatás egészen új távlatokat nyit a területen, hiszen a jövőben a módszer számos különböző anyag esetén is alkalmazható. A tanszéken kifejlesztett deformációs platform, amellyel a mikrooszlopok összenyomását végezték, minden szempontból felveszi a versenyt a piacon elérhető hasonló eszközökkel, sőt bizonyos tekintetben túl is szárnyalja azokat. " A kutatást az ELTE Anyagtudományi Kiválósági Program ja támogatta, az eredményeket a Nature Communications folyóirat április 13-án közölte.
Néhány mikrométer átmérőjű cink mikrooszlopok a deformáció után. A deformáció előtti állapotról készült képet ld. a borítófotón. A próbatestek ionsugaras megmunkálással készültek az ELTE Központi Kutató és Ipari Kapcsolatok Centrum pásztázó elekronmikroszkópja segítségével. A kísérletek zömét Ugi Dávid, az Anyagfizikai Tanszék doktorjelöltje végezte.,, Rendkívül összetett kísérletekről van szó, melynek során össze kellett hangolnunk a nanométeres pontosságú manipuláló eszközt az akusztikus jelek érzékelésére szolgáló detektorral, mindezt az elektronmikroszkóp vákuumkamrájában – mondta el a fiatal kutató. – Ennek a komplex mérésnek az elvégzésére jelen pillanatban az egész világon csak a mi laboratóriumunkban van lehetőség. " Az alábbi videón egy mikrooszlop összenyomása látható. Mivel a detektált akusztikus jelek az ultrahang tartományába esnek (így az emberi fül számára nem érzékelhetőek), a kutatók ezeket hallhatóvá tették. A hangjelek puszta detektálása már önmagában is figyelemreméltó eredmény, hiszen korábban nem sikerült direkt kapcsolatot teremteni a hangjelek és az azokat kiváltó deformációs folyamatok között.