Kiss László Széchenyi-díjas csillagász, kutatóprofesszor kapta idén Az év ismeretterjesztő tudósa díjat. Dürr Jánosnak, a Tudományos Újságírók Klubja elnökének indokolása szerint ebben az évben azért esett a választás Kiss Lászlóra, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatójára, mert a neves kutató "nemcsak tudományterületének kiválósága, hanem tudásának közkinccsé tételét is a szívügyének tekinti" – olvasható az MTI-hez elküldött tájékoztatóban. Kiss László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, egyben a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke elsősorban a csillagok szerkezetével és fejlődésével foglalkozik. Szakterülete a csillagpulzáció, a szoros kettőscsillagok kölcsönhatásai, valamint a csillaghalmazok asztrofizikájának kiemelt kutatása, továbbá a bolygók keletkezése és az exobolygók vizsgálata űrcsillagászati módszerekkel. Kiss László az MTA Lendület-programjában más csillagok körül keringő bolygókat vizsgált, jelenleg részt vesz a Kepler-űrtávcső asztroszeizmológiai konzorciumának a munkájában, de egy különleges hármas csillagrendszer felfedezésében és jelentőségének értelmezésében is kulcsszerepet játszott.
Ez a galaxishalmaz a saját tömegével, gravitációs lencsehatással a mögötte lévő világot felnagyította és felfényesítette. A kutatók a Hubble űrteleszkóp, valamint a Chilében lévő ALMA obszervatórium adatait használták fel. Hat galaxist vizsgáltak meg és azt találták, hogy négyben nem látható az a magas aktivitású, intenzív csillagkeletkezés, ami minden elméleti jóslat alapján elvárható lenne - magyarázta a Kiss László, hozzátéve, hogy azt még nem lehet tudni, pontosan mi történik, az univerzum hajnalán mi kapcsolja ki bizonyos galaxisokban a csillagok keletkezését. "Ez egy érdekesség, de a valódi megértéshez nagyobb mintára van szükség" - hangsúlyozta a csillagász, aki szerint ehhez hozzájárulhat majd, hogy a 2020-as évek végére olyan nagy műszereket kapcsolnak be, amelyek "ténylegesen átvilágítják majd az univerzumot". Példaként említette az új James Webb űrteleszkópot, amelyet a NASA decemberben indít a világűrbe. Ez az infravörös tartományban sokkal messzebbre lesz képes ellátni, mint a Hubble most - mondta Kiss László.
Folytatjuk virtuális űrsétánkat szerda esti Élő csillagászattal a Svábhegyi Csillagvizsgáló és a Csillagá közös szervezésében. Utazzunk messze a képzeletünk és az előadás segítségével, pillantsunk bele a világűr titkaiba a mindenki számára érthető előadáson. 40 perc előadás, majd 20 perc kérdezz-felelek. Szakértőnk várja a nézői hozzászólásokat, amelyeket már előadás közben is fel lehet tenni. Kiss László csillagász, Széchenyi-díjas akadémikus, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója fog elkalauzolni minket a csillagok világába. Az élő közvetítést a Svábhegyi Csillagvizsgáló Facebook live-on érhető el díjtalanul!
Csepegtető öntözés házilag? Természetesen megoldható! Sok helyen tökéletesen megfelelnek a csepegtető locsolórendszerek, amik egyszerű berendezések és relatíve könnyen telepíthetők. Az egyszerűségéből adódóan a csepegtető öntözés házilag is elkészíthető egy kis hozzáértéssel, akarattal és szakértelemmel, illetve persze a szükséges alapanyagok segítségével. Mit kell erről tudni? Nos, itt a víz közvetlen szétosztásában a termőtalajnak van elsődleges szerepe, nem úgy, mint például a felszín feletti, jellemzően valamilyen szórófejek által kijuttatott esőztető locsolási megoldásnál. A csepegtető öntözés házilag számos előnyt tartogat. Az egyik legfontosabb, hogy célzott módon lehet kijuttatni a vizet oda, ahol arra szükség van, garantálva ezáltal a precíz adagolást. Adott a víztakarékosság is, hála a csekély párolgási veszteségnek. Ami még fontos egy kertmester szemszögéből, aki ugye egy egészséges, hosszútávon is szép kert megteremtésére törekszik, hogy egyszerű és pontos tápanyagszállítás valósítható meg.
Csepegtető öntözés házilag Az öntözés megoldása nagyon gyakran akadályokba ütközik, hiszen nem minden esetben van lehetőség a locsolásra, főleg ha a család egyetlen tagja sem tartózkodik otthon. A csepegtető öntözés házilag is megoldható, ráadásul a megfelelő hosszúságú tömlővel még könnyebben kivitelezhető a locsolás. A virágok, az újonnan ültetett gyümölcsfák igénylik a nagyobb mennyiségű folyadékot. Ha nem tud otthon lenni, mert dolgoznia kell, viszont a növényeket meg kell öntözni, mert mindenképpen szükségük van vízre, főleg a nyári időszakban. Az esti és a kora reggeli öntözés bizonyul a legjobbnak, amivel meg lehet óvni a levelek megégését. A csepegtető öntözés házilag is beszerelhető, viszont néhány szempontra oda kell figyelni. Ilyen például az, hogy az öntözőfejek az egész befüvesített, virágokkal beültetett területet érjék. Ehhez pontos számításokat kell végezni és ki kell számolni, hogy hová kell helyeznie az öntözőfejeket. A csepegtető öntözés házilag kivitelezve egyáltalán nem bonyolult, csak oda kell figyelni a telepítésnél.
Alacsony víznyomású tömlőt is csatlakoztatnunk kell. Ez meglehetősen praktikus és hasznos rendszer, különösen, ha hosszú ideig távol lesz otthonától. PVC cső vagy zsinór a kupakon Tervezhetünk házi csepegtető öntözőrendszert is úgy, hogy lyukat készítünk a kupakban, és egy zsinórt helyezünk be a vizes palack megtöltéséhez. Ez egy meglehetősen optimális rendszer, amely nagy mennyiségű víz megtakarításában segít, mivel a gyökerek lassabban szívják fel a vizet. Üveg a szennyeződésben kupak nélkül Ez az egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb módszer. Csak kis lyukakat kell készítenünk a palackban, vegyük le a kupakot és függőlegesen tegyük a földbe. Ennek köszönhetően megkaphatjuk a palack vizet, és itt várhatunk apránként, hogy megöntözzük a növényeinket. Ez egy házi csepegtető öntözőrendszer változata, amelyet nagyon érdekes használni a kertekben és az otthoni kertben. Napenergia otthoni csepegtető öntözés Ez a rendszer valamivel kifinomultabb, és a nap energiáját fogjuk használni rá. Gyártása meglehetősen egyszerű, és lehetővé teszi számunkra, hogy rengeteg vizet spóroljunk meg.
Az öntözésnek számos módja van – árasztó, esőztető stb. –, ám a mikro öntözési módok, köztük a csepegtető öntözés hatékonysága és takarékossága miatt kitűnik a többi közül. Egyetlen hátránya az eszközigénye a többivel szemben, minden más szempontból előnyösebb azoknál. Az esőztető szórófej a nagy kilépő nyomással szinte önmagát tisztítja működés közben Öntözni azért szükséges, mert hazánkban sem a csapadék mennyisége, sem időbeli eloszlása nem olyan, ami teljesen megfelelni a kultúrnövényeink igényeinek. A tavaszi csapadék jókor jön ugyan, ám az akkor képződött tartalékok nem tartanak ki a nyári időszak végéig, ezért a vegetációs időszak szárazabb részében vízpótlás szükséges. Az öntözés hatékonysága Legtöbben az esőztető öntözést alkalmazzák, amihez egy egyszerű szórófej elegendő. A dolog pozitívuma, hogy a növény tényleg hozzájut a szükséges vízmennyiséghez, ám ez nem a legoptimálisabb módon. Esőztető ötözéskor nedvesedik a levele, ami növényvédelmi problémákat okozhat, hiszen ez segíti a gomba-, és baktérium kórokozók szaporodását, terjedését.
De mondhatjuk azt is, hogy egy kocka 20 cm és akkor nem kell centizni, csak a kockákat számolni. Mérjünk, rajzoljuk be az ágyásokat. Döntsük el hol fog futni a gerincvezetékünk, rajzoljuk be. Minden idomnak adjunk egy színt, ezt írjuk fel a lap szélére, pl kék = T idom, piros = könyök, stb…. Az elágazásoknál a csomópontokat elegendő az adott színre színezni, így a végén könnyen össze lehet számolni miből mennyi kell. Ha készen vagyunk, a rajz alapján gyorsan ki tudjuk számolni hány méter KPE cső kell, melyik idomból hány darab. Javaslom, hogy mindenből legyen 1-2 plusz, de az indítókból és a csepegtető szalagból lehet több is, mert ezek fogyóeszközök. Bármikor kialakíthatjuk az öntöző rendszert, persze a legjobb kora tavasszal vagy késő ősszel, amikor kevesebb növény van a konyhakertben, így könnyebb dolgozni. Jó munkát kívánunk mindenkinek! 🙂 ***** Nézz szét az Online Konyhakert kurzusok között! >> Kezdd az ingyenes Bevezetés a vegyszermentes konyhakertbe minikurzussal >>> Ha pedig érdekel bővebben a téma, itt találod " Az ásás- és vegyszermentes konyhakert alapjai " kurzust.
Ha mindez nem lenne elég, a vízből kevesebb pazarlódik a gyom okra, hiszen a növények közötti részekre nem jut víz, csak oda, ahol a gyökerek gazdálkodni tudnak belőle. Nem mindenkinek van ideje rendszeresen foglalkozni a növények gondozásával, legalább is a rendszeres öntözésükkel. A csepegtetőrendszerek egyik legnagyobb előnye, hogy telepítésük után nincs szükség minden nap az öntözéssel vesződni, és slagokat végigvonszolni az ágyások között, arra vigyázva, hogy ne sértsd meg az érzékeny palántákat. Az időzítővel ellátott csepegtetőrendszereket elég csak egyszer beállítani, onnantól pedig csak be- és kikapcsolásukra kell egy-egy másodpercet szánni. A csepegtető öntözőrendszerek a növényeknek is jót tesznek. Az így öntözött növények gyorsabban nőnek és többet is teremnek, mert pont ideális (nem túl sok, vagy kevés) vizet kapnak. Ez különösen igaz azokra az esetekre, amikor a csepegtetőrendszereket talajtakaróval együtt használod. Ráadásul mivel a víz közvetlenül a talajzónába csöpög, így nem kell attól félni, hogy a növények levelei vizessé válnának tőle (ami elősegítené a gombás fertőzések kialakulását).