A Széchenyi-díjas csillagász, kutatóprofesszor Kiss László a CHEOPS-űrtávcső előkészítésében és tudományos programjának kidolgozásában is dolgozott. Kiss László Széchenyi-díjas csillagász, kutatóprofesszor kapta idén Az év ismeretterjesztő tudósa díjat. Dürr Jánosnak, a Tudományos Újságírók Klubja elnökének indokolása szerint ebben az évben azért esett a választás Kiss Lászlóra, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatójára, mert a neves kutató "nemcsak tudományterületének kiválósága, hanem tudásának közkinccsé tételét is a szívügyének tekinti" – olvasható a tájékoztatóban. Kiss László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, egyben a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke elsősorban a csillagok szerkezetével és fejlődésével foglalkozik. Szakterülete a csillagpulzáció, a szoros kettőscsillagok kölcsönhatásai, valamint a csillaghalmazok asztrofizikájának kiemelt kutatása, továbbá a bolygók keletkezése és az exobolygók vizsgálata űrcsillagászati módszerekkel.
Kiss László kitért arra is, hogy a projektnek számos kockázatos fázisa van. A James Webb-űrtávcsőnek a 6, 5 méter átmérőjű főtükre és az árnyékoló ernyője sem fért el az Ariane-5 hordozórakéta rakterében. Ezért a összehajtogatva kellett becsomagolni a távcsövet. Az eszköz origamiként nyílik majd ki egy hónap alatt egy 344 lépésből álló folyamat során. A csillagász beszélt arról is a műsorban, hogy a NASA legnagyobb hatékonyságú és legösszetettebb űrteleszkópjának előkészítésén magyar származású kutatók is dolgoztak, példaként említette Gáspár András és Detre Örs csillagászt. Emellett Ábrahám Péter, a CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetből munkatársaival az EX Lupi csillag körüli porból és gázokból álló akkréciós korongot fogja vizsgálni a James Webb-bel, Szalai Tamás, a Szegedi Tudományegyetem tudományos munkatársa pedig kutatócsoportjával a szupernóva-robbanásokat tanulmányozhatja a teleszkóppal. Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a network nézeteit tükrözik.
Ez a galaxishalmaz a saját tömegével, gravitációs lencsehatással a mögötte lévő világot felnagyította és felfényesítette. A kutatók a Hubble űrteleszkóp, valamint a Chilében lévő ALMA obszervatórium adatait használták fel. Hat galaxist vizsgáltak meg és azt találták, hogy négyben nem látható az a magas aktivitású, intenzív csillagkeletkezés, ami minden elméleti jóslat alapján elvárható lenne - magyarázta a Kiss László, hozzátéve, hogy azt még nem lehet tudni, pontosan mi történik, az univerzum hajnalán mi kapcsolja ki bizonyos galaxisokban a csillagok keletkezését. "Ez egy érdekesség, de a valódi megértéshez nagyobb mintára van szükség" - hangsúlyozta a csillagász, aki szerint ehhez hozzájárulhat majd, hogy a 2020-as évek végére olyan nagy műszereket kapcsolnak be, amelyek "ténylegesen átvilágítják majd az univerzumot". Példaként említette az új James Webb űrteleszkópot, amelyet a NASA decemberben indít a világűrbe. Ez az infravörös tartományban sokkal messzebbre lesz képes ellátni, mint a Hubble most - mondta Kiss László.
11. 20. Beszélgetés az asztrobiológiáról, Almár Iván, Goják János, Kiss László, Lévai Balázs, Szathmáry Eörs, Vinkó József – 2011. 02. 27. A tudományos közlés művészete Élő csillagászat Kiss Lászlóval-heti online magazinműsor a Svábhegyi Csillagvizsgálóból. [17] Új távlatok az űrkutatásban: a marsi koloniáktól a kisbolygók bányászatáig és – tovább… [18] Hol vannak már a földönkívüliek? Miért nem találtuk még meg az ufókat? ( Ott vagyunk már? podcast, Index–Brain Bar, 2022. május 16. ; Kiss László meghívott vendég volt a 6. epizódban, 12:00-től) Interjúk [ szerkesztés] Beszélgetés a Széchenyi-díjas Kiss L. László akadémikussal. [19] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Dr. Kiss László a SZTE oldalán Dr. Kiss László életrajza angol nyelven, További információk [ szerkesztés] Földönkívüli Földek?
Szabadkán, az egykori Jugoszláviában születtem 1972. augusztus 8-án, s életem első 19 évében Magyarországra csak turistaként látogattam. 1991-ben, az első balkáni polgárháború kitörésekor fontos választás elé kerültem: vagy Szegedre megyek fizikát tanulni, vagy mehetek harcolni a szerb-horvát konfliktusban, a Jugoszláv Néphadsereg frissen besorozott katonájaként - nem volt nehéz a döntés a tudomány mellett. 1991 és 1996 között a József Attila Tudományegyetem fizikus hallgatójaként sodródtam a csillagászat irányába, aminek hátterében Szatmáry Károly, a Szegedi Csillagvizsgáló vezetője állt. Okleveles fizikusként ugyanitt jelentkeztem doktori képzésre, PhD-fokozatomat már a Szegedi Tudományegyetemre átkeresztelt intézménytől kaptam 2000-ben. Időközben a szegedi csillagász közösség örvendetesen kibővült, így 1999-től az újonnan indult csillagász szakon oktattam, mellette pedig kutattam a változócsillagokat, kisbolygókat és a csillaghalmazokat. 2002 közepén világot szerettem volna látni, ezért megpályáztam a Sydney-i Egyetemen egy posztdoktori állást, aminek a témája abszolút rám illett (vörös óriáscsillagok és a csillagpulzáció vizsgálata).
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
Rejtő... 39 pont 2 - 5 munkanap A Néma Revolverek Városa és más történetek Diana Antikvárium Alexandra Kiadó, 2009 Rejtő Jenőt utánozhatatlan humora, mesteri mondatfűzése, egyedi, könnyed stílusa a magyar irodalom egyedülálló jelenségévé avatják. Rejtő... 15 pont 4 - 6 munkanap Vanek úr Párizsban és más történetek Könyvtársaság Antikvárium Rejtő Jenőt utánozhatatlan humora, mesteri mondatfűzése és könnyed stílusa a magyar irodalom egyedülálló jelenségévé avatják. Rejtő a tün... 14 pont Aki mer, az nyer és más történetek 2 - 5 munkanap
Azt mondják, ami nem öl meg, az megerősít. Ha megélni nem is, de megírni olyan optimizmussal írta meg Rejtő életének ezt a szakaszát, hogy nincs mit csodálkozni azon, hogy regényhősei soha egy percig nem aggodalmaskodnak a sorsukon. A Megyek Párizsba, ahol még egyszer sem haldokoltam Rejtő saját bevallása szerint élete legkockázatosabb döntésével fejeződik be: 3 év csavargás után visszatér a Nagykörútra. Rejtő Jenő - Könyvei / Bookline - 4. oldal. Ekkor 25 éves. És úgy egyébként ezmiez? A teljes könyvlistát itt találod.
Rejtő egyik legismertebb és legmulatságosabb regénye ez. A Banánoxid nevű találmány vegyi képletének megszerzéséért folyó harc a bubópestis megbetegedés ürügyén vesztegzár alá helyezett nemzetközi közönséggel, minden rendű és rangú szélhámossal zsúfolt Grand Hotelben zajlik. Bár az okmány megszerzése csak egypár titokzatos személy érdeke, mégis, a kényszerű bezártság nyomasztó hatására a legkülönfélébb rejtélyes eseményekbe keveredik bele a hotel szinte minden lakója, hogy azután az óriási kavarodásban lelepleződjenek az igazi bűnözők, és fejtetőre állított kalandok során egymásra találjanak az igazi szerelmesek – és az okmány hivatott tulajdonosai, illetve őrzői is. Rejtőnek ebből a regényéből készült a Meztelen diplomata című, nagy sikerű filmvígjáték is.