Amit kinéztem, abban nyers tojás sárgája kell... szerintetek se adjak olyat még? Hogyan kell rizst főzni, hogy jó legyen? Rántott karfiolt csinálnék. Panírozás előtt kell-e valahogy fűszerezni vagy sózni a nyers karfiolt? Lehet nyers krumpliból is rakottkrumplit csinálni, vagy mindenképp elő kell főzni? Töltött paprikához sok húst kevertem be... a kimaradtból mit tudnék holnap fözni? belevan keverve a nyers rizs is, igy nem könnyü variállni. Füstölt karaj - Sertésből - Hajókonyha recept. Füstölt főtt tarját kell főzni?
A húsvéti sonka főzése a legtöbb háziasszony számára gondot okoz. Vagy ehetetlenül sós, vagy száraz, szálkás, "nyögve nyelős" lesz. Márpedig a húsvéti asztal legnagyobb attrakciója: a füstölt, főtt sonka, főtt tojással, hozzá az elmaradhatatlan csípős, ecetes tormával. Ahhoz, hogy ez a mennyei ételsor tényleg kapós is legyen, nem árt tisztában lenni a füstölt húsok elkészítésének néhány alapvető szabályával. A hűtőszekrényben tárolt füstölt sonkán, tarján, de még a kolbászokon is néhány nap alatt fehér bevonat képződik. Ez abból adódik, hogy a hűtőszekrény párás levegője reakcióba lép a füstöl áru konzerválására használt sós – salétromos pácanyagával, melynek következtében a penészgombák a hús felületén elszaporodnak és szürkésfehér egybefüggő bevonatot alkotnak. (Kezdetben még ecetes letörléssel eltávolítható. ) Tehát első és egyik legfontosabb szabály, hogy a megvásárolt füstölt húst ne tároljuk hűtőszekrényben, helyette száraz, szellős helyen tartsuk, lehetőleg fellógatva a főzés időpontjáig.
Felforralom, beleteszem a darabokra vágott hagymát, a fokhagymát, a babérlevelet, az egész borsot, a zsályát és a rralom néhány percig, majd kihűtöm, és a húsokra szűrö a páclében tartom a karajt és a tarját 14-16 napig. 2 naponta átforgatom, hogy mindenhol egyenletesen érje a páclé. Füstölés előtti napon kiveszem a pácléből a húsokat, és jól áttörölöm alakítom a felakasztásukhoz szükséges spárgafülecskéány a füstölő. A füstölés után érdemes néhány hétig szárítani.
A Libri irodalmi díj és a Libri irodalmi közönségdíj átadóünnepsége május 15-én lesz. Forrás:
2018-ban harmadszorra adják át a Libri irodalmi díjat és a Libri irodalmi közönségdíjat. A Libri Könyvkereskedelmi Kft. által 2016-ban megalapított elismerések az előző év legjobb szép- és tényirodalmi könyveit díjazzák. A Libri Könyvkereskedelmi Kft. egyik legfontosabb feladatának az olvasás népszerűsítését tartja. Többek között ezért is hozta létre 2016-ban a Libri irodalmi díjat és az ehhez kapcsolódó Libri irodalmi közönségdíjat. A díjakat idén harmadszorra adják át, a díjazottak 1-1 millió forintot és 25 millió forint értékű médiatámogatást kapnak. 2016-ban Rakovszky Zsuzsa Fortepan című kötete és Bartis Attila A vége című regénye volt a díjazott, 2017-ben Jászberényi Sándor kapta a Libri irodalmi díjat A lélek legszebb éjszakája című novelláskötetéért, Kepes András pedig Világkép című művéért vehette át a közönségdíjat. Jászberényi Sándor kapta a Libri Irodalmi díjat 2017-ben Fotó: Csudai Sándor - Origo A versenyben a díj átadását megelőző évben megjelent, magyar szerzők által magyarul írt, első megjelenésű szépirodalmi és tényirodalmi művek vehetnek részt, melyek hozzájárulnak a magyar kultúra jelenéhez, jövőjéhez, és valódi társadalmi hatással bírnak.
A történetekből rendre a rendszerkritika gesztusa világlik elő, az ember tragédiájának – miszerint újra meg újra rabbá tesszük egymást és önmagunkat – éleslátó analízise. Kemény István: Nílus Kemény István két egymást követő évben is bekerült a Libri irodalmi díjak döntősei közé. Tavaly Lúdbőr című esszékötete, idén pedig új verseskönyve, a Nílus került fel a díjak rövidlistájára. A könyv nagy utat jár be első és utolsó verse, a Duna ismerős rakpartja és a perzselő nap alatt hömpölygő Nílus aszketikus magánya között. A kötet összetartó eleme a víz, ami néhány oldalanként rendre felbukkan a sorok közül, hol tükörként szolgáló pocsolyák, hol az ablakon túl kopogó zápor képében. Kemény István versei látszólag önmaguk ellen dolgoznak: időről időre rávesznek bennünket, hogy felnézzünk a lapokból, és inkább magunk körül nézzünk szét. Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem A szerző, aki eddig csak verseket és novellákat publikált, első regényével sem okozott csalódást. Krusovszky Dénes a 80-as, 90-es években feleszmélt generációnak ad hangot, mégpedig olyan nagyszerű arányérzékkel, amit nála jóval tapasztaltabb prózaírók is megirigyelhetnének.
A közhelyek ellen küzdő elbeszélők próbálják kialakítani maguk körül azokat a tereket, ahol szabadon beszélhetnek, ez a küzdelem azonban keserves, és kevés reménnyel kecsegtet. A kötet számos novellájának szolgálnak helyszínéül korunk kikerülhetetlenül szürkéllő monolitjai: irodaházak, áruházak, kies otthonok, amik körülzárják, elnyelik a belsejükben tehetetlenségre ítélt szereplőket. Takács Zsuzsa: A Vak Remény A kötet, amely idén elnyerte az Aegon Művészeti Díjat, Takács Zsuzsa fél évszázados költői életművét foglalja össze. Csalóka ezt a fél évszázadot félezer oldalba sűrítve látni, és a kötetet végigolvasva az is bizonyossá válik, hogy bár a benne sorakozó versek terjedelme ennyit tesz ki, valódi kiterjedésük ennél sokkal nagyobb. A versek elbeszélőinek vissza-visszatérő társa, a Vak Remény kötetcímnek is tökéletes – három rövidke szóba zárja a sötétség és a fény, a bizakodás és a teljes reményvesztettség tánclépéseit, amelyek végigvezetnek minket a könyvön. Néha egyikük vezet, néha a másik, néha szinte a mennybe látunk, majd hirtelen az utcasarkon kuporgó koldus szemébe nézünk, miközben mindkét világtól tanulunk valamit.
A nemes szándékkal létrehozott díj körül sokszor forr a levegő, megvádolják a Bizottságot elfogultsággal, politikai befolyásoltsággal, diszkriminációval. Nem tisztünk ebben igazságot tenni. Örülünk, ha kedvenc szerzőnk a dijazottak között van, vagy felfigyelünk valakire, akiről eddig még nem hallottunk. Végignézve a díjazottak listáját (1901-től), sokak neve már ismeretlen előttünk, vagy elfeledkeztünk róluk. Összegyűjtöttünk pár nevet és címet (a teljesség igénye nélkül), amelyek megvásárolhatók webshopunkban és boltjainkban.
Az Arad melletti Kisjenőn felnövő író apai ága a mai magyar határtól pár kilométerre élt, anyja Barótról, Székelyföld mélyéről érkezett; ekképpen e két végpont között Erdély egyszerre lesz metafora és nagyon is valóságos ütközőtér, ahol a különböző vallások, nyelvváltozatok, mentalitások, reflexek és tájak játszanak fontos szerepet: formálnak karaktert, adnak távlatot. "Ugyan mi lehetne más a szabadság, ha nem a hitnek a tudással és a valósággal való egybehangzása? " – teszi fel a kérdést a regény lapjain. Az Egy dadogás története így lesz egy írói pályakép, egy térségnek és magának az önéletrajziságnak is a fantasztikus regénye. Spiró György: Kőbéka Legyen a címe "Kálmánka"? De ki ez a Kálmánka? Legyen "Kálmán vitéz"? Van benne valami, csak éppen Kálmánka nem vitézkedik, bár kitüntetik érte. Legyen a címe "Lipót"? Megtévesztő, mert csak a negyede játszódik a Lipótmezőn, az elmegyógyintézetben. Mit szólnának ahhoz, hogy "Záp"? Húznák az orrukat? A térképen nem található, a főhős mégis oda születik, és oda is tér vissza.