Csökkent az egészségkárosító összetevőket tartalmazó termékek fogyasztása - derült ki abból a vizsgálatból, amely a népegészségügyi termékadó gazdasági hatásait mérte. A népegészségügyi adóból 19, 05 milliárd forint volt a költségvetési bevétel - a kutatás eredményéről az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) tájékoztatta szerdán közleményben az MTI-t. 2013. 07:35 Itthon Flashmobot szervez az ÁNTSZ Szerdán háromnegyed 10-kor egy XIII. kerületi általános iskola diákjai szabadulnak meg cukrozott üdítőitaloktól, és taposnak össze PET-palackokat. 2013. 07. 11:30 Mélyrepülést hozott az üdítőitalgyártóknak a chipsadó Tíz százalékkal esett vissza tavaly a magyarországi üdítőital- és gyümölcsléfogyasztás - közölte csütörtökön az MTI-vel a Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetsége, amely szerint ezzel 2012-ben is folytatódott az alkoholmentes italgyártó ágazat mélyrepülése. 2013. 16:15 Szabó M. István Bombából petárda: "Izomkóla" lett az energiaitalból A klasszikus üdítőitaléhoz közelit az energiaital-piac második legnagyobb szereplője által forgalmazott ital koffeintartalma.
A NETA elméleti megalapozottsága A népegészségügyi termékadó kivetésével az adórendszer olyan termékek fogyasztásából fakadó hatásokat kezel, amelyeknek hosszú távon magas a társadalmi költsége. A résztvevőkön kívül mások számára kedvezőtlen hatásokat negatív externáliának nevezzük. Ezen externális hatások többféle módon jelentkezhetnek, ám közös jellemzőjük, hogy a fogyasztó (vagy termelő) számára a gazdasági tevékenység magán határköltsége alacsonyabb, mint annak társadalmi határköltsége. Ebben a konkrét esetben az egészségtelen termék fogyasztása csak az egyén számára jelent hasznosságot, míg egészségügyi költségei szétterülnek a társadalmon. Az össztársadalmi kereslet-kínálati egyensúly ezáltal elmozdul az optimálistól, ezért léphet fel igény valamilyen szabályozói lépésre. Ennek egyik módja, ha az állam adó kivetésével téríti el az externáliát okozó termék árát a piacon kialakult árszínvonaltól. A magas társadalmi költséggel járó externáliákat kezelő adók szerepe elsősorban a kedvezőtlen egészségügyi és környezetvédelmi hatások megelőzésében jelentkezik.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. A népegészségügyi termékadó klasszikus egyfázisú forgalmi adó, azaz a különféle cukor- só- és koffeintartalmú termék első belföldi értékesítését teszi adókötelessé. Az új adónem 2011. szeptember 1-jén lépett hatályba. Az Adó szaklap 2011/13-14. számában megjelent cikkből mindent megtudhatnak az érintettek a befizetési és bevallási kötelezettségről. 2011. július 11-én megszavazta az Országgyűlés a népegészségügyi termékadó bevezetéséről szóló 2011. évi CIII. számú törvényt, amely a Magyar Közlöny 85. számában jelent meg. Az adókötelezettség Az adókötelezettség az előrecsomagolt termékekre vonatkozik. Az előrecsomagolt termék a termék és az azt tartalmazó egyedi csomagolás kombinációja, ha: a) a terméket nem a fogyasztó vagy a végső felhasználó jelenlétében csomagolják, b) a csomagolásban található termék mennyisége előre meghatározott, c) a csomagolásban található termék mennyisége a csomagolás felbontása vagy észrevehető módosítása nélkül nem változtatható meg, és d) a terméket olyan névleges mennyiségű egységekben értékesítik, amelyek megegyeznek a csomagoló által előre meghatározott értékekkel, tömeg- vagy térfogategységekben vannak meghatározva.
Az elmúlt mintegy száz évben számos ország vezetett be különböző negatív externáliákat kezelő adónemet, de az adóterhek alapvetően két terület, az egészségre káros élelmiszerek fogyasztása, valamint a környezetvédelem köré csoportosultak. Az adófajták nemzetközi viszonylatban jelentős eltéréseket mutathatnak az adómértéket illetően (egyösszegű, százalékos), az adóalap meghatározásának függvényében (ételek, üdítőitalok, szeszes italok, üzemanyagok, üvegházhatású gázok, dohányáruk, csomagolóanyagok stb. ), illetve az adónem jellegét tekintve (jövedéki adó, környezetvédelmi adók, egyéb szektorspecifikus különadók). Az ilyen típusú adók előnye, hogy nemcsak bevételt teremtenek a költségvetés számára, hanem sikeresen befolyásolhatják a károsnak ítélt termékek árát és eladott mennyiségét, így eltérítve a fogyasztói (és termelői) szokásokat. Ha az áremelkedés következtében csökken a termékek fogyasztása, az ezzel párhuzamosan mérsékli az adóbevételeket is, ugyanakkor az adónem végső soron eléri a kitűzött célját.
Ingyenreggeli Az eredetileg március 19-ére, a tömegeket vonzó József-napi vásárra tervezett megmozdulást a 14-én este megérkezett, előző napi bécsi forradalom hírére hozták előre a forradalmárok. Gigaköltségvetéssel indulhat a Petőfi film forgatása - Blikk. Március 15-én reggel Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór és Bulyovszky Gyula átdolgozta a Tizenkét pontot, gyakorlatilag egy politikai fellépést indokoló kiáltványt fogalmazott meg. Ezt olvasták fel az 1846 óta elsősorban Fillinger néven ismert, bár sokak által hagyománytiszteletből Pilvaxnak nevezett kávéházban gyülekező ifjaknak, majd Petőfi elszavalta két nappal korábban írott, a március 19-i eseményre szánt költeményét, a Nemzeti dalt. A kávéház, azon túl, hogy közel volt a közéleti, politikai szempontból fontos intézményekhez, még egy további előnnyel is rendelkezett. Az ide járó fiatal, radikális ellenzékieket ugyanis nem vetette fel a pénz, így a Fillinger/Pilvax vevőcsalogató akciója, azaz a kávé mellé ingyen adott reggeli miatt az ifjak március 15-én sem üres gyomorral indultak útnak a szokatlanul hidegben szemerkélő esőben.
Mi történt 1848. március 15-én? 2016. március 15. 08:48 Múlt-kor Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt. Március 15. 15 meglepő tény, amit lehet még a történelem tanárok se tudtak március 15-ről | Éva magazin. 1989-ben volt először munkaszüneti nap, 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep, egyben a magyar sajtó napja, annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékeit. 1848. március 15-én az európai városok sorában Pest-Budán is kitört és győzött a forradalom a nemzeti és az egyetemes emberi szabadság, a polgári átalakulás jelszavaival. A pesti Ellenzéki Kör, a fiatal értelmiségiek radikális csoportja már 1848. március 5-én bekapcsolódott a pozsonyi rendi országgyűlés politikai küzdelmeibe, és aláírásgyűjtő mozgalmat indított Kossuth Lajos március 3-i felirati javaslatának támogatására. (Ez többek között a közteherviselés, a politikai jogegyenlőség, a népképviselet és a független kormány megteremtését követelte. )
Majd a sikeren felbuzdulva visszament az albérletbe. Itt a mostani Dohány utcában kezdődött minden - mondta az épület előtt Farkas Krisztina. Ezután bemutatták a márciusi ifjak helyszíneit kezdve a Pilvaxal, majd az orvosi kar belvárosi épülete, a bölcsész, a mérnöki és a jogi kar épülete következett. Farkas Krisztina felidézte, hogy Petőfi minden egyetemnél elszavalta a Nemzeti dalt. 1848 március 15 pilvax 2017. A Landerer és Heckenast nyomda, a mai Kossuth Lajos és a Szép utca sarkán állt. Itt Landerer Lajos adta a tippet Petőfiéknek, hogy foglalják le a nyomdagépet, s így kijátszhatják a cenzort. Meg lett még említve, hogy a nyomda helyén később kávéház, majd fogadó állt. Itt lakott egy ideig - mások mellett - Jókai és felesége Laborfalvi Róza, Bajza József, Arany János. A következő helyszín a Nemzeti Múzeum, pontosabban a múzeumkert volt, ahol immár nyomtatott formában osztották szét a Nemzeti dalt és a 12 pontot az ekkorra már mintegy tízezer ember között. Petőfi itt nem szavalta el a Nemzeti dalt, de Vasvári Pállal és Irinyi Józseffel felsorolták a 12 pontot, amit aztán a tömeg közfelkiáltással fogadott el.
Nos a többnemzetiségű birodalmak évezredes gyakorlata szerint távolról idevezényelt alakulatok többsége északolasz származású volt, akiknél jelentős volt a veszély, hogy szintén lázongó anyaországuk miatt inkább a felkelők mellé állnak. Jelentős részük az áprilisi törvények után át is lépett a magyar hadseregbe. A megbízhatónak ítélt német és cseh katonák aránya pedig annyira alacsony volt, hogy inkább nem kockáztatták meg bevetésüket. A többi, ahogy szokták mondani, már történelem. (Borítókép: A sosem volt, mégis legendás jelenet: Petőfi Sándor a Nemzeti dalt szavalja a Nemzeti Múzeum lépcsőjén. Március 15. - 1848. március 15-én történt | Paraméter. Fotó: Wikipedia)