Az adatok összegyűjtése elindult, a fájl, kimutatás letöltése, grafikonok esetén azok betöltése folyamatban. Az adatok összegyűjtése befejeződött, a fájl elérhető a böngésző letöltései között. A 203199 intézmény adatai Nyitra Utcai Általános Iskola nyilvántartási adatai Az intézmény OM azonosítója: 203199 Az intézmény megnevezése: Nyitra Utcai Általános Iskola Székhelye: 9700 Szombathely, Nyitra utca 15. Az intézmény székhelyének megyéje: Vas Az intézmény vezetője: Dr. Kalocsainé Magyar Éva Beosztása: intézményvezető Telefonszáma: + 36 30 303 1933 E-mail címe: Fax: Webcím: Ellátott feladatok: általános iskolai nevelés-oktatás (alsó tagozat), általános iskolai nevelés-oktatás (felső tagozat) Alapító neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapító címe: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. A fenntartó azonosítója: 39012303 A fenntartó megnevezése: Szombathelyi Tankerületi Központ A fenntartó címe: 9700 Szombathely, Kossuth Lajos utca 8. A fenntartó típusa: tankerületi központ A fenntartó képviselője: Fodor István Beosztása: tankerületi igazgató A fenntartó telefonszáma: +36 (94) 795-225 A fenntartó e-mail címe: Az intézmény okiratai: Kérem, hogy kattintson az okirat ikonra az okiratok megtekintéséhez!
Cím: 9700 Szombathely, Paragvári utca 2-4. Telefon: +36 (20) 503-6250 Gothard Jenő Általános Iskola Oktató-nevelő munkánk sajátos arculata Pedagógiai munkánk meghatározó sajátossága, hogy a matematika tantárgyat emelt óraszámban, 5. évfolyamtól nívócsoportokban oktatjuk. Az 1. évfolyamtól lehetőséget biztosítunk az idegen nyelv tanulására, a szülők gyermekeiknek az angol va... Cím: 9700 Szombathely, Benczúr Gyula utca 10. Telefon: +36 (94) 505-670; +36 (20) 427-2526 Szombathelyi Derkovits Gyula Általános Iskola Iskolánk - mely jól megközelíthető a Szűrcsapó és a Bem József utca felől egyaránt -Szombathely első lakótelepének első, akkoriban legmodernebb iskolájaként, 1968-ban kezdte meg működését. Sikeres ROP-os pályázat nyomán a 2009/10-es tanévtől új lendületet kapott tantestületünk, mert infrastruktúrájá... Cím: 9700 Szombathely, Bem József utca 7. Telefon: +36 (94) 501-271; +36 (94) 313-964; +36 (20) 503-1239 Szombathelyi Bartók Béla Zeneiskola – Alapfokú Művészeti Iskola Az 1909-ben alapított, szombathelyi zeneiskola 1955/56-os tanévben vette fel Bartók Béla nevét, ma is a magyar zeneoktatás egyik legjelentősebb intézménye.
Aktuális Programok Program naptár Szent Márton Programsorozat Zene/Koncert Mozi Színház/Tánc Előadás/Kiállítás Gyerekeknek Sport Buli/Disco Kiemelt rendezvények Tanfolyam, képzés Tábor Egyházi, vallási Egyebek Ünnepek, megemlékezések Megyei kitekintő 2022. 07. 22 21:00 Tematikus sorozat klasszikus koncertfilmekből, zenés filmekből és magyar filmvígjátékokból: Csillag születik (135 perc) (Esőnap 2022. július 3. vasárnap) A rendezvény az Érezd Szombathelyt! programsorozat keretén belül valósul meg. 2022. 01 08:00 1 hetes nappali tábor 8:00 - 16:00 óráig napi 2 étkezés (ebéd, uzsonna) 5-8. osztályos általános iskolás diákok részére 30. 000 Ft/fő/hét Látnivalók Nevezetes polgárok Top 10 látnivaló Római emlékek nyomában Szent Márton nyomában Zsidó emlékek nyomában Tudósok, művészek nyomában Szombathely régen és most Múzeumok, kiállítóhelyek Fák ölelésében Víz közelben Összes látnivaló 1961 nyarán az egykori téglagyári gödrök helyén kezdték el a tavak létesítését, amelyeket 1965-től vehettek birtokba a szombathelyiek.
Szervezet neve: Váci Juhász Gyula Általános Iskola Vezető / Elnök: Muszkáné Kocsis Emese intézményvezetõ Cim: 2600 Vác, Báthori u. 17-19. Telefon: 06-27-502-610 Fax: Email:, Honlap: Ismertető:
Juhász Gyula (Szeged, 1883. ápr. 3. – Szeged, 1937. ): tanár, költő, hírlapíró. Szegedről a piaristák váci noviciátusába került. Első verseit a Szegedi Napló közölte. A rendet hamar otthagyta, s a bp. -i egy. bölcsészkarán 1902–1906 között a magyar latin szakot végezte. Egy. -i évei alatt a Négyesy-féle stílusgyakorlatokon mély barátságot kötött Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel és Oláh Gáborral. 1905-ben került először kapcsolatba Adyval. -i hallgató korában sokat dolgozott kérészéletű ifjúsági folyóiratokba (A Tűz, Virágfakadás, ez utóbbit Endrődi Bélával alapította). Középisk. tanári oklevelének megszerzése után nem kapott fővárosi állást, csak vidéken taníthatott: Máramarossziget (1906–08), Nagyvárad (1908–11), Szakolca (1911–13), valamint Makó (1913–17) működésének főbb állomásai. Nagyváradon ismerte meg szerelmi lírájának fő ihletőjét, Sárváry Anna színésznőt. A sok, főleg politikai jellegű támadás miatt tanári pályáját meg kellett szakítania, és visszatért Szegedre újságírónak.
A Tanácsköztársaság bukása után is hű maradt 1918–19-ben vallott nemzeti és humanista eszméihez. 1922-ben főszerk. -je a Magyar Jövendő c. szegedi szépirodalmi és társadalomtudományi folyóiratnak. Háromszor is kitüntették Baumgarten-díjjal: 1929-ben, majd 1930-ban és 1931-ben. Élete vége felé főképp a Délmagyarországban jelentek meg írásai. Ő figyelt fel legelőször József Attila költői tehetségére és pártfogásába vette. Utolsó évei visszavonultságban teltek: a sok igaztalan mellőzés, üldözés és a magány felőrölte idegzetét, végül megmérgezte magát, s már nem tudtak segíteni rajta. – M. J. Gy. Versei (Szeged, 1907); Új versek (Békéscsaba, 1914); Ez az én vérem (versek, Szeged, 1919); Késő szüret (versek, Bp., 1919); Nefelejcs (versek, Szeged, 1921); Testamentum (versek, Bp., 1925); Hárfa (versek, Bp., 1929); Holmi (vegyes prózai művek, Bp., 1929); Fiatalok, még itt vagyok (versek, Szeged, 1935); Örökség (válogatott prózai írásai, I–II. Bp., 1958); Babits–Juhász–Kosztolányi levelezése (Bp., 1959); Összes versei (Bp., 1959); Összes művei (kritikai kiadás, I –III.
Később vidékről fővárosi lapokba is, főleg a Magyarságba és az Est-lapokba küldte írásait, verseit. Súlyos idegbaja először 1914-ben, majd ezután többször is öngyilkossági próbálkozásokba kergette. Tagja volt a nagyváradi Holnaposok társaságának, versei Ady és Babits költeményeivel együtt jelentek meg a Holnap c. antológia első és második kötetében. A Petőfi (1920) és a Dugonics Társaság tagja volt. 1917-től haláláig állandóan Szegedem élt, a szegedi hírlapok munkatársa, többek között élete végéig dolgozott a Délmagyarországba. Újságcikkeit egyre radikálisabb hangnem jellemezte, s azokban az ország haladását, valamint politikai és társadalmi átalakulását sürgette. 1918 őszén a szegedi Nemzeti Tanács tagja, a Radikális Párt elnöke. A proletárdiktatúra alatt a szegedi Nemzeti Színház direktóriumának egyik vezetője. A forradalom utáni években üldözték, sőt még tanári nyugdíjától is megfosztották. Verseken kívül színdarabokat, krokikat, irodalmi humoreszkeket és paródiákat is írt. Regénnyel kísérletezett (Orbán lelke), és remek kis – már csak halála után kiadott – írói arcképben foglalta össze Tömörkény István életének és műveinek törekvéseit, érdemeit (Szeged, 1941).