Az Szkt. § (5a) bekezdése alapján a 2021. évi szakképzési hozzájárulást az egész évre azonosan kell megállapítani – kivéve a 107. § (3a) bekezdését –, ezért az első félév vonatkozásában is a 107. § (3b) bekezdés alapján kell megállapítani az adókötelezettséget akkor, ha a kötelezett a munkavállalónak havonta a 15, 5 százalékos mértékű szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény alapjaként figyelembe vehető munkabérnél több jövedelmet juttatott. július 1-jétől ez egyben azt is jelenti, hogy ha a kötelezett ugyanezen időszakban nem képezett tanulót (hallgatót), akkor kedvezmény nem érvényesíthető. Abban az esetben, ha a kötelezett nem juttat több jövedelmet a magánszemélynek, mint a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény alapjaként havonta figyelembe vehető munkabér összege, akkor továbbra is az Szkt. § (3) bekezdése alkalmazandó. Az Szkt. § (3b) bekezdése ekkor azért nem merül fel, mint speciális szabály, mert az ilyen összegű munkabér kifizetése után a kötelezettnek a szakképzési hozzájárulás tekintetében egyáltalán nem keletkezik bruttó kötelezettsége.
Az Szja. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatások összegét is terheli szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség.
Ez azt jelenti, hogy első lépésként az előleg bevallásokat kell önellenőrzéssel módosítani (szakképzési hozzájárulás alapjának csökkentése a 30. sorban). Ezt követően pedig az Szkt. § (5a) bekezdésének megfelelően az éves elszámoló bevallásban az első félévre eső szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény alapját is szerepeltetni kell (30. sor), de az arra jutó szakképzési hozzájárulást nem kell megfizetni (43. sor). Bár az Szkt. § (3) bekezdése lényegét tekintve a módosítást követően nem változott, azonban a módosítás következtében az Szkt. § (3b) bekezdés a) pontja lefedi azt az esetkört, amire az első félévben az Szkt. § (3) bekezdését alkalmazni lehetett. Miután az Szkt. § (3b) bekezdés a) pontja speciális szabályként kifejezetten nevesíti azt az esetet, amikor a kötelezett a bruttó kötelezettségét a 15, 5 százalékos mértékű szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény miatt csökkentheti, így ezen speciális szabály miatt erre az esetre az Szkt. § (3) bekezdése, mint általános szabály már nem alkalmazható.
Innentől elismert költővé lép elő. 1844. július 1-jétől a Pesti Divatlap segédszerkesztője Vahot Imre mellett. Megjelenik A helység kalapácsa – vígeposz. 1845-ben megismerkedik a 15 éves Csapó Etelkával, aki váratlanul meghal. ( Cipruslombok Etelka sírjáról, 1845). Április 1-jén felvidéki körútra indul, ebből készült élményeit írja meg az Úti jegyzetek c. útirajzában. A szerelemben újabb kudarc éri Mednyánszky Berta kikosarazza. Reszket a bokor verselemzés program. Berta-szerelem versei: Szerelem gyöngyei – versciklus. Kedélybetegség gyötri. Gyakran meglátogatja szüleit Szalkszentmártonban (itt írja epigrammáit). Megjelenik második kötete: Versek II. 1846-ben megjelenteti Felhők címmel 66 epigrammáját és a Tigris és hiéná t (dráma). Bekapcsolódik a közéletbe: szervezni kezdi a Tízek Társaságát, új folyóiratot szeretne indítani Pesti Füzetek néven. 1846. szeptember 8-án a nagykárolyi megyebálon megismeri az akkor tizennyolc éves Szendrey Júliát, az erdődi jószágigazgató kissé szeszélyes, irodalomértő leányát. Szerelem ez első látásra Petőfi részéről, mert a lány sokáig és sokszor bizonytalanságban hagyja, nem képes elkötelezni magát, de Petőfi szerelmét sem tudja visszautasítani.
Ezt követően ide-oda cikázik az országban. Sopron – Ostffyasszonyfa (itt Orlai Petrics Soma vendége) – Pozsony – Dunavecse (szülei lakóhelye) és Pest között. 1841-ben Ozorán felcsap vándorszínésznek. 1841-ben visszatér Pápára tanulni, itt ismerkedik meg Jókai Mórral. 1842 májusában jelenik meg először nyomtatásban A borozó c. verse az Athenaeumban, később a Hazám. 1842 júliusáig tanult a pápai kollégiumban (tudott latinul, németül, angolul, franciául). 1842-ben végleg abbahagyja tanulmányait pénztelensége miatt, és újra színésznek áll. Színészkedésének állomásai: Székesfehérvár, Kecskemét. Pest – Pápa – Pozsony útvonalon érkezett Országgyűlési Tudósítások másolásából él. 1843 nyarán már újra Pesten van (fordításokból él), kapcsolatba kerül a Pilvax kávéház értelmiségi körével. 1843 telén Debrecen – Diószeg – Székelyhíd színészkedésének állomásai. Reszket a bokor verselemzés 5. Ezen a télen nagyon megbetegszik, és végleg felhagy a színészkedéssel. 1844-ben gyalog visszatér Pestre, felkeresi Vörösmartyt, akinek a jóvoltából a Nemzeti Kör kiadja a verseit: Versek 1842-1844.
Szerelmük minden mozzanatát őrzik Petőfi költeményei a kezdetektől a beteljesülésig. Petőfi feleségéhez írta legszenvedélyesebb költeményeit, melyek közül a legismertebb ez a festői környezetben született elégia. Az elégia: reménytelenül fájdalmas, szomorú érzéseket kifejező lírai költemény, mely többnyire beletörődéssel zárul. Tárgykörei: magányosság, csalódás, veszteség, elvágyódás, halálvágy, a múlt emlékein való tűnődés. Ezért elég furcsa, hogy éppen Petőfi életének legboldogabb időszakában született ez a költemény, amelyben az emberi élet, a boldogság és a szerelem mulandóságáról töpreng. Az első versszak természeti képeiben a lírai én párhuzam ot von az emberi élet mulandósága és az évszakok váltakozása között. Ezután váltás jön a versben: új emberi tartalmak kerülnek felszínre, a hangsúly eltolódik a csalódásról a lírai én saját értékeire, öntudatára, büszkeségére. Petőfi Sándor: Reszket a bokor, mert... (elemzés) – Jegyzetek. A költő már nem a nimfának panaszkodik, hanem a magányba próbál menekülni (logikailag folytatódik a monológ, de más a hangvétel, és másképp mutatja be saját magát is): Óh, van-é még egy erémi szállás, Régi barlang, szent fedél, Melyben egy bőlcs csendes nyugtot, hálást E setét hegyek ben lél?