2020. 02. 06. (The Song of Names) Két földrészen és fél évszázadon átívelő, érzelmes detektívtörténet az Oscar-díjra jelölt Tim Roth (Martin) és Clive Owen (Dovidl) főszereplésével. A film a lenyűgöző és megható zenei motívumokon túl a háború borzalmainak és a történelemből kitörölt lelkek regéje. A címben is szereplő, "A nevek dalával" végződő, a barátság, árulás és megbocsátás témáin átgyűrűző cselekmény bemutatja, hogy a legsötétebb rejtélyek közepette néha csak a zene tudja megvilágítani az igazságot, egyedül a dallamok képesek elhozni a gyógyulást és a megváltást. KRITIKA Lehetséges elrontani egy olyan filmet, amiben sikerült összehozni minimum két klasszis jelenetet? Tóth Csaba Talán nem túlzás azt állítani, hogy A nevek dala bizonyos értelemben az Akik maradtak testvérfilmje. Kezdjük azzal, hogy mindkét mű erősen kötődik Magyarországhoz, bár A nevek dala csak annyiban, hogy hazánkban forgatták, és számos magyar szakember vett részt az elkészítésében. Másodsorban mindkét film holokausztmozi, de egyik sem magát a holokausztot emeli fókuszába, hanem az emlékét.
A sztori középpontjában Tim Roth unalmas és érdektelen karaktere áll, szemben a Clive Owen által játszott meg nem értett zsenivel, és ez az egész filmre rányomja a bélyegét. Nem Martin, hanem Dovidl karaktere az érdekes, valami rejtélyes okból mégis az utóbbiból csináltak mellékszereplőt, jó eséllyel a keretül szolgáló, sajnos egyáltalán nem túl izgalmas nyomozás-szál miatt. Dovidl története tényleg megérdemelne egy filmet, de A nevek dala sajnos Martin sztorijára fókuszál. 113 perc, kanadai-magyar Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó cikkek: Gemini Man
Ez az a mozi, melyet kijőve a teremből meg kell emészteni. Hat az emberre lelkileg és pszichikálisan is. Rendszeresen ugrálunk az időben, hol a jelenben vagyunk, hol visszakerülünk a múltba. A háború idején, még a kisfiú Dovildék szemszögéből figyeljük az eseményeket, később már a fiatal felnőttként önmagát és a vallásban való hitét kereső főszereplőt látjuk. Közben pedig a már középkorú Martin kutatása tárul elénk, ahogy próbál a néhai virtuóz barátja nyomára bukkanni. A filmet az a Francois Girard rendezte, akinek az egyik leghíresebb alkotása a 2014-es A kórus volt. De első filmje a Vörös hegedű is híres alkotásnak számít. Érdekesség, hogy immáron két filmjében is a hegedű, milyen fontos szerepet kapott. A rendező egy interjújában elárult azt is, hogy a film elkészítésének legfőbb motivációját a lengyelországi, treblinkai koncentrációs táborban tett látogatása adta. A nevek dala egyébként Norman Lebrecht azonos című regényének adaptációja. A forgatókönyv írására az Oscar-díjra jelölt (Az elszánt diplomata, 2006) Jeffrey Cainet kérték fel.
A nevek dala - magyar szinkronos előzetes #1 / Dráma - YouTube
A filmben Dovidl mellett feltűnik egy másik lengyel zsidó hegedűművész, Jozep Wessel is. A rendező a két – művészként egymással is rivalizáló – lengyel fiú történetével kétféle választ is felmutat a holokauszt rettenetére: az egyik fiú sorsával a lelki összeroppanásét, míg Dovidléval a tragikus egyéni sorsok közösségi emlékezetté formálásának felvállalását. Végső üzenetével a rendező ez utóbbi mellett teszi le a voksát: "Eltökélt vagyok, hogy a magam szerény eszközeivel hozzájáruljak a történelmi emlékezetvesztés elleni harchoz. " – nyilatkozta filmjéről Francois Girard. S valóban, a maga "szerény eszközeivel" a rendező sodró cselekményvezetésű, mély érzelmeket felkavaró, komolyzenei karrierek történetébe ágyazott drámája bemutatja azt a lelki zavarodottságot, amit a világháború után a holokauszttal való szembenézés keltett az életben maradottakban. A film külön erényét képezik A Gyűrűk Ura -trilógia zenéjét is jegyző, Oscar-díjas Howard Shore zenei betétjei. E zenéket hallva, mélyebben átéljük Dovidl Rapoport sorsát, s azt a felismerést, hogy még a legsötétebb történelmi időszakokban is, a zene képes elhozni a gyógyulást.
Léda ismerteti meg Adyval a francia költészetet, ennek eredményeképpen változott meg Ady költészete, szinte ő teremtette meg. A kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány és az egyszerűsítés elve. Elemző -értékelő iskolai irodalmi esszé Szabó Magda Az ajtó című. A pontszám az elemzés mélységével arányosan adható meg. Ady Endre – Őrizem a szemed – elemzése. Grafikonok, diagramok készítése, összehasonlítása elemzése. Ady endre örök harc és nász elemzés angolul. A strófák elején áll egy megszólítás (" Én asszonyom "), ami elárulja, hogy a vers egy tapasztalt, érett asszonyhoz szól, tehát nem egy fiatal lánynak akar udvarolni a vers beszélője. A megszólítás sok gyöngédségről árulkodik, ugyanakkor mintha a lírai én gyűlölné is a kedvesét, vagy mintha harcolni akarna vele (" be jó, ha bántlak ", " be jó, ha rossz vagy "). És a vers végén be is vallja, hogy a kapcsolatuk egy "nagy csatázás", ami reményei szerint örökké fog tartani. Ez a kettősség a szerelmi érzés bonyolultságát fejezi ki, amelynek a harc ugyanúgy része, mint a gyöngédség, a veszekedés, a lárma ugyanúgy, mint a csöndes vagy meghitt pillanatok.
Az Örök harc és nász is a diszharmonikus, ellentmondásos szerelem verse, amelynek a többi Léda-vershez hasonlóan sötét, tragikus alaphangja van. Örök harc és nász Én asszonyom, be jó, ha bántlak: Meakulpázok, megtörök, sírok, Várlak, kivánlak. Én asszonyom, be jó, ha rossz vagy, Szivemben százszor, százszor megöllek, Űzlek, gyülöllek. Én asszonyom, ugye, hogy így lesz? Örök lesz a mi nagy csatázásunk S örök a nászunk. Az Örök harc és nász ugyanazt a kettősséget jeleníti meg, amit a többi Léda-vers: vonzás és taszítás, a "várlak, kívánlak" és az "űzlek, gyűlöllek" paradoxona egyaránt része a szerelemnek. Ady Endre Örök Harc És Nász Elemzés: Drasztik : Örök Harc És Nász (Ady Endre) Dalszöveg, Videó - Zeneszöveg.Hu. Ez persze hiú ábránd volt és erre neki is rá kellett jönnie. A felismerés, hogy a lehetetlenre vágyik, érzelemvilágában és szerelmi költészetében is diszharmóniát okozott. A kezdetben ünnepélyes, lázadó szerelem diszharmonikussá vált: Lédával már nem volt meg köztük az összhang, bántások és visszabántások, veszekedések és kibékülések, elválások és egymásra találások sorozata jellemezte viszonyukat, amely mindkettejük számára egyszerre volt üdvösség és kín, öröm és gyötrelem.
A második strófa bizonyítja, hogy nem csupán két meghatározott ember sajátos kapcsolatáról van szó, hanem a szerelmi érzésről általában, mindenfajta szerelem közös sorsáról. Ezt a diszharmonikus érzést tükrözi a külső forma is: a strófák páros rímű sorait egy-egy visszhangtalan, elárvult, rímtelen sor követi. A szerelem útja a Nyárból az Őszbe tart: a boldogságból a boldogtalanságba, az ifjúságból az öregségbe. S ez az út egyre gyorsul; ezt fejezi ki a mozgást jelentő igék cselekvésének fokozása: útra kelünk – megyünk – szállunk – űzve szállunk. Ady endre örök harc és nász elemzés szakdolgozat. A gyorsuló rohanás vége a megállás "valahol az Őszben", a lehullás "az őszi avaron", vagyis a halál, a pusztulás. Céltalanná, hiábavalóvá lett tehát a korábbi mozgás: a héjanász az őszi, élettelen avaron ér véget. Baljós, szomorú hangulat uralkodik a két évvel később keletkezett Lédával a bálban (1907) című versében is. Sejtelmes vízió fejezi ki a boldogtalanságot, az ifjúság és a szerelem elmúlásának tragikumát. Kétféle szerelem ellentétére épül a költemény.