Three in One Concepts® / Három az egyben koncepció One Brain® / Egy agy módszere Kidolgozói: Gordon Stokes, Daniel Whiteside, Candace Callaway Daniel, mint viselkedéskutató, Gordon mint TFH isnstuktor dolgozta ki Candace meglátásait igénybevéve ezt a modern módszert (1976. ), mely részben tanulási képességek javításával, személyiségfejlesztéssel, és érzelmi stressz oldásával foglalkozik. A módszer egyedülálló nagyszerűségét az biztosítja, hogy érzelmekkel dolgozik, figyelembe veszi az agyféltekék funkciójának különbségeit, az adott -tesztelt- személy személyiségjegyeit, megtagadott tulajdonságait, szokásos viselkedés módját stresszes helyzetben, s azt a kort keresi meg és ott végzi a stresszek oldását, ahol a stressz keletkezett. A One Brain® ág stresszoldásának eredménye az, hogy a negatív szituáció emléke ugyan megmarad, de már nincs emocionális töltete. S az emberek képesek lesznek megteremteni maguknak azt az áhított jövőt, amelyre vágynak. Felelősségteljes, kompetens személlyé válnak saját sorsuk alakításában.
A One Brain módszer egy olyan komplex személyiségfejlesztő módszer, amelyhez hasonlót még nem tapasztaltál. Kombinálja a holisztikus gyógyítás elemeit, a testenergiákat, különböző agykutatásokat, és az eredeti kineziológiát. A One Brain módszer 3 lépésből áll. Első lépésben felkutatjuk a fel nem oldott negatív érzelmi stresszt, negatív hiedelmet amely visszatart, visszahúz téged a problémamegoldásban. Kiválasztjuk a megfelelő korrekciós technikát amellyel gyengéden kivezetjük a stresszt a testből és az elméből. Harmadik lépésben ha szükséges utólagos gyakorlatokat végzünk. A One Brain módszert úgy fejlesztették ki, hogy feloldja a negatív érzelmi stressz okozta problémákat: ellentmondó hiedelmeket, fixációkat, fura viselkedéseket, félelmeket stb. A negatív érzelmi stressz sajnos garantálja hogy most, a jelenben olyan jövőt alkotsz amelyet többnyire a múltad, a múltban átélt érzelmek befolyásolnak. A One Brain alapgondolata az, hogy a megoldás kulcsa hogy azzá válj, mint akinek mindig is álmodtad magad, benned van.
Az egyik leggyakoribb kérdés, amit megkapok a kineziológia iránt érdeklődőktől az, hogy miért érdemes elsajátítani a módszert? Amellett, hogy egy teljesen új szakmát szerezhetünk vele, a mindennapokban is számtalan előnyhöz juttat hozzá minket. Ebben a bejegyzésben lesz szó tehát a pozitív hozadékokról, a változásokról, a One Brain kineziológia sajátosságairól és az érzelmi stresszről is. Megnézzük továbbá, mi mindenről tanulunk egy kezdő kineziológia tanfolyamon (One Brain 1-es és 2-es szint), hogy magabiztosan azt tudd mondani: "Igen, pontosan erre van most szükségem! " A kineziológia ágai Én minden kineziológia iránt érdeklődőnek azt szoktam javasolni: döntse el, hogy a módszer melyik ágában szeretne igazán elmélyedni. Ugyanis a kineziológián belül számos különféle ág létezik, mindegyik más-más célra jött létre, más előnyökkel rendelkezik. Azonban minden kineziológiai módszerben közös, hogy izomteszteléssel határozza meg a problémát, és ellenőrzi vissza az elvégzett korrekciók eredményességét.
Ez általában az elülső deltaizom és a kliens kinyújtott alkarján tesztelünk. Az izomtesztelés azon alapul, hogy a negatív érzelmek hatására az izmok elgyengülnek. Ezért, ha valakivel nagyon rossz hírt akarunk közölni, előtte megkérjük, hogy üljön le. Így az izmok tónusának összehúzott és nyújtott állapota adja az információt a pozitív, illetve negatív érzelmekről a test és az agy természetes biofeedback -je révén. Így feltárhatjuk a test energiarendszerében tárolt blokkokat, kiegyensúlyozatlanságokat és meghatározott technikákkal helyreállítjuk azokat (pl. tornagyakorlatokkal, vizualizációval, meridiánpontok masszírozásával, tekintetirányokkal, viselkedésgenetikai ismeretek tudatosításával stb…). A feltett kérdésre azonnali, valós választ kapunk, mert megkerülve a hitrendszerünk által vezérelt tudatos elménket, a tudatalattinkba lenyomott, elfojott, megtagadott zavaró érzéseket, gondolatokat, félelmeket deríthetjük fel. Például, ha szeretnék karcsúbb lenni, és ezért a jelenben tudatosan mindent meg is teszek, mégsem sikerül, annak oka esetleg onnan eredhet, hogy a tudatalattimban blokkol egy program, egy félelem: "ha csökken a testsúlyom, akkor biztos rákos vagyok".
Balog miniszter helyett államtitkára válaszolt, elég kioktató hangnemben. Rétvári Bence azzal kezdte, hogy emlékeztette Szabó Tímeát arra, hogy miként lett képviselő. Az Összefogás pártlistáján került az Országgyűlésbe, vagyis politikai közösséget vállalt olyan politikusokkal, akik romba döntötték a magyar egészségügyet. A Párbeszéd társelnöke pedig egy visszaeső álhírgyáros. Nyiro gyula korhaz belgyogyaszat. Ön ismételten álhíreket gyárt, amikor azt írja, hogy a Nyírő Gyula Kórház (a továbbiakban: Kórház) Belgyógyászati Osztályának felét be kell zárni. Később az "álhírt" Rétvári ugyan érdemben nem cáfolja, sőt. Tudatja, hogy a Kórház Belgyógyászati Osztályára jelenleg 2 szakorvos és 3 rezidens felvétele van folyamatban. Az álláshelyek betöltéséig közreműködő orvosok biztosítják a biztonságos betegellátást, oly módon, hogy a belgyógyászati kapacitás egy részét a térségben levő egészségügyi szolgáltatók látják el. Vagyis osztályok bezárását a Kórház nem tervezi. A Nyírő Gyula Kórház lejárt adósságállománya csökken, a Kormány a bérrendezések keretében hathatós lépéseket tesz az egészségügyi humánerőforrás kapacitás megtartása és növelése érdekében.
Jelenleg ennek is a betegek a legnagyobb vesztesei. A rezidensek leterheltsége állandó probléma. A napokban például óriási botrányt váltott ki az is, hogy egy urológus rezidens az 1001 orvos hálapénz nélkül nevű Facebook-csoportban kért segítséget, mert a soproni kórházban a sürgősségi osztályon egyedül, szakorvosi felügyelet nélkül kellett ügyelnie. Hegedűs Zsolt ezzel kapcsolatban megjegyezte, nagyon is ismert ez a probléma; 15 évvel ezelőtt ő eladta a sürgősségi osztályra kiírt ügyeleteit, mert az első kettő után rájött, hogy ortopéd sebészként nem tudott volna úgy dolgozni egyedül a sürgősségi ügyeleten, ahogy az elvárható lenne. Ez ugyanis nincs a szakmai profiljában. Saját zsebből tízezer forintot fizetett egy ügyeletért egy olyan orvosnak, aki ezen a területen dolgozott. Szerinte ezt a módszert lelkiismereti okokból sokan most is alkalmazzák. – Ideje lenne szembenézni ezzel az évtizedes problémával – hangsúlyozta. Probléma szerinte az is, hogy jelenleg nincsenek nyilvánosan elérhető betegelégedettségi adatok, nem tudni, hogy egy kórházban milyen minőségű az ellátás, és hogyan valósul meg a betegbiztonság.