Érdekes volt hallani, hogy a költő hányféle szerepet volt képes betölteni, akár más műveiben, akár az Egerek k önyv é ben megjelenő több "egérségi" alteregóban. Kovács András Ferenc egérszeretete azzal is összefügg, hogy mindig is nagyon érdekelték az állatok, gyerekként zoológus vagy földrajztudós szeretett volna lenni. Ez sok helyen visszaköszön a műveiben, például a Hajnali csillag perem én című, a Magvetőnél 2007-ben megjelent gyerekverseskötete is tobzódik az állatokban. Jeney Zoltán az Egerek könyve szerkezetéről is kérdezte a szerzőt. A kötet két részre osztható, az első fele inkább színesebb és gyerekeknek szánt műveket tartalmaz, míg a második komorabb, szürkébb, gunyorosabb, ez a felnőtt olvasók számára izgalmasabb, hiszen a szatíraszerű versek szövegeiben az egértársadalom bemutatásán keresztül megjelenik a magárahagyottság témája is. Szalma Edit illusztrátor csodálatosan ráérzett a szövegekre, szépen megjelenítette, amit a kötet két része külön-külön közvetít. Jó volt látni, ahogy Kovács András Ferenc (aki a beszélgetés egy pontján még énekelt is! )
Az író-olvasó találkozó előtt irodalomterápiás csoportfoglalkozás zajlott a teremben, mely Kovács András Ferenc Egerek könyve című verseskötete köré épült, és a tanszék Iskolai és gyerekkönyvtáros specializációján tanuló, harmadéves hallgatóknak szerveztek. A beszélgetés elején Béres Judit el is mesélte a költőnek, hogy miképpen tudta alkalmazni a könyvét a foglalkozáson. A kötet önismereti szempontból lett érdekes, a résztvevők megpróbálták azokat a versekben feltűnő szereplőket, jellemeket felfedezni, melyekhez személyesen is tudtak kapcsolódni. A foglalkozás elején asszociációs kártyákból választották ki a hallgatók azt az állatot, melynek képességeit leginkább a magukénak tudták vagy előnyösnek gondolták. Erről a kisebb pszichológiai játékról tértek át az Egerek könyvé re. A versekből azokat az egereket választották ki, melyek szintén a legközelebb álltak hozzájuk. Hosszabban pedig Az egér neve című költeményről beszélgettek, mely olyan mélyebb témákat hozott felszínre, mint például, hogy mit is jelent a név, vagy az identitásunkból mit fejez ki az, amit a világ felé mutatunk, illetve mások hogyan viszonyulnak hozzánk.
Kovács András Ferenc, aki önmagát legendásan szöszölős költőnek tartja, például zenére, dallamra is tud verset írni, és számára a legjobb az, amikor "már simítja a verset" (vagy tudja, hol nem szabad simítani). A beszélgetés végén az is kiderült, hogy az Egerek könyvé nek szerzője a Disznó évében született. Talán ez is jól illusztrálja, hogy mennyire kötetlen és laza volt ez az író-olvasó találkozó: a komoly, költészeti formakérdések és a "vers titka" körüli keresgélések mellett kevésbé komoly, sőt humoros témák is előkerültek. Kovács András Ferenc lelkesedéssel beszélt mindenről, ami csak felmerült, mi pedig egy nagy tudású, remek humorú örömköltőt ismerhettünk meg a személyében. A beszélgetés a későbbiekben felkerül a Tanszék Youtube-csatorná jára, és minden érdeklődő számára elérhető lesz.
Attól eltekintve is, hogy nincs két identikus líra, az idősebb pályatárs műveltsége belülről jön, míg Babiczky, mint maga vallja be, egy antikváriumban talált "egy világító-fehér Szapphót" (65. ). Tehát nem a már meglévő tudás és érdeklődés kapott magának újabb tápot, hanem a polcokon kutató kíváncsiság. Ez persze semmit nem mond a Szapphó-paradigmá ról, illetve túl egyszerű lenne, hogy csak ez mondjon. Az ember lapozgatja a kötetet, és szép, míves verseket talál a régi formákban: "Szédület vezet haza. Ösztön. Gyújts fényt, ha félsz, s emlékezz – amikor álmodsz: élsz, és bizony mi is fiatal korunkban így cselekedtünk. Annyi szépet s annyi ocsmány érzést is hozott az ifjúkor. A város táplált minket, és a mámor maróan ömlött végig a szánkban. Öröm volt elégni egy ócska vágyért. Ahogy most élünk: lapos, ostoba lét. Bölcsebb is talán a halált feledve várni a reggelt. " (23. ) Ez a 24-es számot viselő vers, a kurzivált szavak Szapphó-töredékek, az ókorász Németh György fordította töredékekből.
Nem tudom, miért jutott eszembe nyolcvanegy tele – pont most, ötvennégy évesen, midőn kincstári nyár hatalmi hőfokán szédülten élek Pesten és Budán, s köröttem újra forr a hősség harsogón, vezérszólamra forr a lég, hevíti aszfalt görbe forradásait – s rád gondolok, Gálfalvi Zsolt, ki most, akár horgadt torony, hegyként vonulsz Marosvásárhely főterén, némultan és magányosan, bölcs homlokod föl-fölvillantva, büszke gond ha bánt – fogadj el egy mosolyt, mely átdereng értelmen, teljes életen. Budapest, 2013. augusztus 27. A marosvásárhelyi Lector Kiadó gondozásában 2013-ban megjelent Gálfalvi Zsolt 80 éves című emlékfüzet írása.
Próbáld ki! Lépj be! Radnóti Miklós: Nem tudhatom és más versek ( Irodalom 8. évfolyam) Kitöltötték: 815/0 (összes/utóbbi napok) Nehézség: 3 (Közepes) Átlageredmény: 777 pont Legjobb eredmény: 1924 pont Email: Tudnivalók Pontrendszer Támogatóknak Játékmenet Versenyszabályzat Egyebek GyIK Support Hibabejelentés Kik vagyunk? Rólunk Rólunk írták Adatkezelés (ASZF) Kapcsolat A Videotanár a Kft. bejegyzés alatt álló védjegye. 2014-2015. Radnóti miklós nem tudhatom verselése. Minden jog fenntartva. MarkCon Csoport Kövess minket Facebook YouTube Instagram
A vers annak az előérzete, hogy ez a föld, a szülőhazánk, az élet mélységében való megélésének, a lelki kiteljesedésének nekünk rendelt helyszíne - ahogy ezt a "részt-vevő" képek is mutatják - hamarosan a pusztítás célpontjává válik. A "sírok" közti "anyóka" halk sírogatása az elkerülhetetlen baljóslatú végzet ómene. Vörösmarty említése az " Itt élned ", és most: " halnod kell" közeledése. Egy üres sor után hirtelen vált a hangnem: "Hisz bűnösök vagyunk mi", sőt, a "dolgozók", "bűntelen költők", és "csecsszopók" zavarba ejtő felsorolásával találkozunk. Ez a váltás a földközeli realitás képeivel az égen túl az Égi dimenziót nyitja meg. Az ország, a szülőhaza célponttá vált. A gépen fölébe szálló Fölött ott van az egyetlen lényeges "szempont", Isten. Radnóti Miklós: Nem tudhatom - diakszogalanta.qwqw.hu. A kiszolgáltatott Haza vajon Isten haragvó Ítéletének célpontjává vált? "Hisz bűnösök vagyunk mi", de az a többi nép is. Majd a költő értékeket próbál felsorolni. A "dolgozók" teremtenek és nem csak henyélnek. Talán vannak "bűntelen" "költők" is, akik a szépség, a lélekkel telítettség isteni tartományainak szolgálói.
Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép, s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép, de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen, és csecsszopók, akikben megnő az értelem, világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva, míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja, s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek. Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.
Radnóti egyik nagy erénye az életszerűség. Érzékeny minden apró rezdülésre, mely az élet féltett szépségét fejezi ki. Kedvesség van a sok gyereket nevelő bakter s a gyár udvarán hempergő házőrző említésében. A park a költő régi szerelme színhelyét idézi, az utca köve pedig iskoláskorát egy maradandó emlékével. Ezekhez képest a pilóta látásmódja szörnyen embertelen és szegényes: ő nem az életet nézi, hanem, hogy mit semmisítsen meg. A vers dallamossága zeneileg fejezi ki a vers meghatott komolyságát és felelősségérzetét, azt, hogy a költő a személyes sorsához kötve, de saját veszélyeztetettségén túlemelkedve szemléli a világot. Vég Csaba: Radnóti Miklós: Nem tudhatom... (elemzés). A költemény az elégia műfajába tartozik. Az elégia komoly, borongó hangulatú szemlélődés és emlékezés, amely maradandó tanulságot érlel meg a költőben. Radnóti elégiájában a szemlélődés — a személyes emlékekkel együtt — a haza szeretetében erősít meg: hibáival, bűneivel együtt vállalja a költő a hazát. Mintha Kölcsey Himnusz ára visszhangozna: "Megbünhődte már e nép / A multat s jövendőt. "
A harmadik részben megváltozik az elbeszélő többes szám első személyre vált az egész magyarság, az egész nép nevében beszél. Stílusában a régi prédikátorok hangján szól istenhez, a zsoltárok isten nagyságát dicsőítő stílusában, a bűnös emberiséget ostorozva. A szomszédos népek bűnösnek kiáltottak ki bennünket, Radnóti azonban mélységes békevágyától vezetve vallja, nem lehet bűnös egy egész nép, hiszen számtalan olyan tagja van, aki bűntelen az újszülöttől kezdve a költőig. Az utolsó részben megidézi másik nagy nemzeti versünk eszméit: Kölcsey Himnusza zeng soraiban (Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép, / s tudjuk, miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép = Hajh, de bűneink miatt gyúlt harag kebledben). Az utolsó sor elkülönül az eddigi versfolyamtól. Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó, éji felleg. Ebben a sorban egy hatalmas szárnyon megjelenő védő-óvó madár képe bontakozik ki. Radnóti miklós nem tudhatom vers elemzés. A virrasztó éji felleg a bibliában a Gondviselő Istent jelenti (virrasztás = vigília). Az egész világot beborító szárnyas virrasztó csak isten lehet, hiszen csak ő képes az abszolút virrasztásra, aki sem szellemében, sem testi valójában nem alszik el virrasztás közben.
És ott vannak a "csecsszopók", akik még semmilyen bűnt nem követhettek el, és úgy csüggnek kiszolgáltatottságukban anyjukon, mint az emberi sors a kifürkészhetetlen Isteni terven. Hiszen ez a szülőhazájuk, ahogy nekünk is, tehát ide rendeltettek, rendeltettünk élni. "Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent" - kezdi a költő. Valójában egyetlen kínzó kérdést tesz fel: Nem tudhatjuk, de: Mit jelenthet Istennek ez a tájék, az életterünk? Érdemes vajon arra, hogy ne emésztődjön fel? Radnóti miklós nem tudhatom szöveg. Isten a sajátjának tekinti-e annyira a lábához térdeplő embereket, amennyire a költő ismeri "ha néha lábamhoz térdepel / egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom", és Ő tudja-e "hogy merre mennek, kik mennek az uton"? A gépen fölébe szálló számára célpont az ország. Vajon az az Feletti, Isteni megítélés célpontjává váltunk? Elkerülhetjük, hogy feleljünk bűneinkért, még ha ez gyermeki vágynak is látszik, "az iskolába menvén, a járda peremén, / hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én". Mivel kerülhető el az Ítélet?