Az ókori Római Birodalomban a hársakat latinul "Tiliának" nevezték, innen ered a nemzetségnevük. A botanikus kertben ültetett krími hárs (Tilia x euchlora), a Krím-félszigeten őshonos gyapjasbibeszálú hárs ( Tilia dasystyla), és a kislevelű hárs ( Tilia cordata) hibridje. Termőhelytől függően, közepes vagy gyors növekedésű fa és többszáz évig is elél. A 15-20 méter magasra növő krími hárs alakja különösen szép: csúcsi koronaágai nyitottak, a középsők vízszintesek, az alsók sűrűn lecsüngők. Egyenes törzsének kérge eleinte világosszürke, majd feketedik és berepedezik. Fiatal, sárgászöldes ágai is később megszürkülnek. Mutatós, 5-10cm-es levelei felül, a színükön fénylő sötétzöldek, szélük aprón fűrészes, alul, a fonákon világosabb zöld, az érzugokban nagy, barnás szőrcsomókkal. Alakjuk széles tojásdad, röviden kihegyezett szálkás csúccsal. A hársfa származása, tulajdonságai, felhasználása, mézelése. Ősszel korán, egymás után sárgulnak el a levelek. Nagy krémszínű, mámorítóan illatos virágzatát nyáron sok méh látogatja. A virágzati tengelyhez félig hozzánőtt, repítő murvalevelükkel együtt esnek le, molyhos 5 bordájú makktermései.
Európa nagy részén, így hazánkban is őshonos lombhullató fa a kislevelű hárs, mely akár 30m magasra is megnőhet. Szabályos koronát fejlesztő fa, melynek ágai kezdetben felállóak, később azonban vízszintesen szétterülők. Lombját szív alakú, kissé aszimmetrikus levelek alkotják, melyek felső felükön kopaszak, kifejezetten fényesek, alsó felükön azonban kissé molyhosak, világosabb színűek. Fűrészes szélű, hegyes csúcsú leveleinek fonákján megfigyelhető, hogy az érzugokban rozsdabarna szőrcsomók találhatók. A kislevelű hárs viszonylag jól bírja a szennyezett városi levegőt és a szárazságot, ezért gyakran ültetik park- vagy utca sorfaként. Június vége felé a fát elborítják az apró, krémfehér virágok, melyek díszítőértékkel kevéssé, bódító illattal azonban annál inkább rendelkeznek. Virágai vonzzák a méheket, ezért az ezüst hárshoz ( T. tomentosa) hasonlóan, a kislevelű hársot is gyakorta ültetik méhlegelőnek. Levelei ősszel sárgásra színeződnek, de levélelszíneződése nem kifejezetten látványos.
A nagylevelű hárs a világos, kissé hűvös és párás környezetet kedveli leginkább, a városok szennyezett levegőjét, valamint a szárazságot, és túlzott meleget rosszul viseli. Talajok közül leginkább a tápanyagban gazdag, mélyebb rétegű, jó vízellátottságú talajokat kedveli. Kedvezőtlenebb feltételek mellett is boldogul, de nem növekszik szépen. Főleg a nyári meleg és száraz időszakokban érdemes lehet öntözni. 3. Ezüst hárs (Tilia tomentosa) bemutatása, gondozása Kép forrása: Flickr / Szerző: Mauricio Mercadante / Licence: CC BY-NC-SA 2. 0 Az ezüst hárs (Tilia tomentosa) kb. 30-35méteres maximális magasságot elérő lombhullató fa, mely főként szép, eleinte kúphoz hasonló, később tojásdad formájú lombkoronájával díszít, emellett kellemes illatú virágai miatt értékes.
Itt jellemzően féléves vagy egyéves rövidebb képzéseken lehet elsajátítani a speciális tudást: egy ápoló átképezheti magát gyermek intenzív szakápolóvá, egy gépésztechnikus erőművi blokkgépésznek. Miután ez a terület bárki számára nyitott, egy karrierváltáson gondolkodó tanár vagy rendőr is kitanulhatja itt a szakács-, a virágkötő- vagy a kozmetikusi mesterséget. Ezek a felnőttképzések szolgálnak arra is, hogy egy Magyarországra belépő vállalat gyorsan kiképezze a saját technológiájára az újonnan felvett munkaerőt, egy vállalat gyorsan átképezze a saját dolgozóit egy új technológiára, vagy beiskolázza alkalmazottait nyelvtanfolyamra. A szakképzés mind a 19 ágazatában javában zajlik a szakmák újraosztása, hogy a jövő évi felvételin egy teljesen új választék várhassa a leendő középiskolásokat. Az egyelőre még a szakmákban lévőknek sem világos, hogy mi lesz az Országos Képzési Jegyzék helyett. Mi várható az OKJ-rendszer helyett?. Információink szerint a jövőben két szakmalista jönne létre: az egyik az iskolarendszerű képzésre vonatkozó alapszakmákat sorolná fel, a másik a felnőttképzésben oktatható specializációkat.
Az akkreditált vizsgaközpontban teljesített szakmai vizsga technikumban és szakképző iskolában is államilag elismert középfokú végzettséget és szakképzettséget ad. A szakmai képzést lezáró képesítő vizsga sikeres teljesítése esetén a vizsgázó államilag elismert, szakképesítést tanúsító képesítő bizonyítványt szerez. A részszakmákat az eddigi OKJ-től eltérően a Szakmajegyzék már nem sorolja fel, mivel azok nem tekinthetők önálló szakmának. Az egyes szakmákhoz tartozó részszakmákat a képzési és kimeneti követelmények határozzák meg. Részszakma megszerzésére irányuló képzést szakképző intézmény és felnőttképző is indíthat. A részszakma megszerzéséről kiállított szakmai bizonyítvány államilag elismert alapfokú végzettséget és szakképesítést tanúsít és legalább egy munkakör betöltésére képesít. Régi illeszkedik az újba Az IKK szakképzési aloldalán található fordítókulcs segítségével nyomon követheti a változásokat. SZON - Az OKJ helyett itt a Szakmajegyzék. A rendszer választ ad arra, hogy a régi szakképesítés hogyan illeszkedik a továbbiakban az új szakképzési rendszerbe: tartalmilag beépül egy szakmába, új szakmához kapcsolódik, szakmairányként jelenik meg egy új alapszakmánál, vagy iskolai rendszerű képzésben már nem lesz elérhető.
Az egyes szakmákhoz tartozó részszakmákat a képzési és kimeneti követelmények határozzák meg. Részszakma megszerzésére irányuló képzést szakképző intézmény és felnőttképző is indíthat. Mi lesz az okj helyett 2021. A részszakma megszerzéséről kiállított szakmai bizonyítvány államilag elismert alapfokú végzettséget és szakképesítést tanúsít és legalább egy munkakör betöltésére képesít. Régi illeszkedik az újba Az IKK szakképzési aloldalán található fordítókulcs segítségével nyomon követheti a változásokat. A rendszer választ ad arra, hogy a régi szakképesítés hogyan illeszkedik a továbbiakban az új szakképzési rendszerbe: tartalmilag beépül egy szakmába, új szakmához kapcsolódik, szakmairányként jelenik meg egy új alapszakmánál, vagy iskolai rendszerű képzésben már nem lesz elérhető. Első találkozás a szülőkkel ajándék pack 2013