A társasági adó alapját és az adókedvezményeket érintően számos hibát elkövethet egy vállalkozás, ezekre e keretek között nem térek ki. A rehabilitációs hozzájárulással és az innovációs járulékkal kapcsolatban azonban adnék támpontokat azoknak, akik esetleg még egy gyors önellenőrzéssel igyekeznének elejét venni a bajoknak. A rehabilitációs hozzájárulással kapcsolatos tipikus hibák – a NAV szerint A rehabilitációs hozzájárulás a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rehabilitációját szolgálja. Fizetésére az a munkaadó köteles, akinél a foglalkoztatottak létszáma meghaladja a 25 főt, de a megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el az 5 százalékot (azaz a kötelező foglalkoztatottsági szintet). Az adóhatóság – igaz még tavaly szeptemberben – tanulságos tájékoztatót adott ki a tárgyban. A NAV ugyanis ellenőrzései során gyakran tapasztalta, hogy a munkaadók a rehabilitációs hozzájárulás összegének meghatározásakor helytelenül állapítják meg a foglalkoztatottak létszámát, illetve a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszámot.
Tehát, ha a munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy nem a felsorolt jogviszonyok valamelyikében áll, akkor vele kapcsolatban (az Flt., illetve az Mm. vonatkozásában) a foglalkoztatója nem minősül munkaadónak, és így nem kell dolgozót a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében figyelembe vennie még abban az esetben sem, ha egyébként a KSH útmutatója alapján beleszámít a statisztikai átlaglétszámba.
A munkáltatói teher elmaradása a 2019-től érvényesíthető szocho kedvezménynek köszönhető. Az adókedvezmény érvényesítésének feltétele, hogy a munkavállaló rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesüljön, vagy egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60% vagy kisebb mértékű legyen. Az érintettek jellemzően ott hibáznak, hogy a létszám számításakor vagy egész számra vagy két tizedes jegyre kerekítenek. Ezzel szemben, a statisztikai állományi létszámot egy tizedes jegyre kerekítve, a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni. A hibalista ezüstérmese - elkövetésének gyakorisága alapján - az, amikor az adózó átlépte a 25 fős foglalkoztatási küszöböt, de megfeledkezett a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettségéről. Fontos- hangsúlyozta az adóhatóság-, hogy a munkavállalónak megfelelő igazolással kell rendelkeznie ahhoz, hogy megváltozott munkaképességűként figyelembe vehető legyen. Az ellenőrök tapasztalatai szerint, ez az igazolás nem minden esetben áll a munkáltató rendelkezésére.
A megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkaadónak a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása céljából nyilvántartást kell vezetnie, mely tartalmazza: a megváltozott munkaképességű munkavállaló természetes személyazonosító adatait, a társadalombiztosítási adóazonosító jelét, a munkaképesség változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékét, a fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolására szolgáló okirat másolatát. További szakmai kifejezések RSM Hírlevél Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön az adóváltozásokról! Kapcsolódó bejegyzéseink 1 négyzetméterre mennyi cserép kell 3 One punch man 3. rész indavideo
A létszám meghatározása Létszámon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni. Az átlagos állományi létszám a munkavállalók folyamatosan vezetett létszámnyilvántartása alapján számított mutató, amelyet egy tizedes jegyre kerekítve, a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni. Az átlagolást havonta kell elvégezni az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével. Vagyis a naponkénti állományi létszámok összegét (a munkarend szerinti pihenőnapokra és ünnepnapokra az azt megelőző munkanap létszámát véve figyelembe) el kell osztani a hónap napjainak számával. Az éves átlagos állományi létszám a havi átlagos létszámadatok egyszerű számtani átlaga, azaz éves átlagszámítás esetén 12-vel kell elosztani a havi átlagos létszámadatok összegét. Példa: a munkáltatónál a foglalkoztatottak átlagos statikai létszáma 38 fő. Ennek a munkáltatónak a kötelező foglalkoztatási szintje 1, 9 fő.
A kötetlen munkarend gyakorlati alkalmazása Kevés munkajogi intézmény van, amelynél a szabályozás betűje és a gyakorlati alkalmazás oly messze tud egymástól kerülni. A kötetlen munkarendet viszont ide kell sorolni. A törvényi fogalom értelmezését, a gyakorlatba való átültetését tévedések sora lengi körül, nem egyszer a joggal való visszaélés határát súrolva, illetőleg munkavállalói (anyagi) igényeket generálva.
Több mint 10 000 évvel a rizs elterjedése előtt a kínaiak legfőbb terménye volt. Németország területén már a Római birodalom idejében is termesztették. Ázsiában és Afrikában ma is az alapélelmiszerek között szerepel… és nem véletlenül! A kis gabonagolyók élettani hatásai csodálatosak a bennük lévő rengeteg ásványianyag, nyomelem és vitamin miatt. Köles káros hatása a vérnyomásra. 10 dkg köles összesen 550 mg kovasavat tartalmaz - ami egy szilícium-vegyület - és fontos szerepet játszik a csontképzésben és a kötőszöveteink rugalmasságát és ellenálló erejét fokozza. Ezen kívül sok más ásványi anyagból is bőségesen tartalmaz ez a gabonaféle: vas, magnézium, foszfor, kálium, cink, és még sorolhatnánk. A köles jótékony hatásai:: - könnyen emészthető, az egyetlen lúgos vegyhatású gabona. - a köles gyakorlatilag gluténmentes termék, ENNEK ELLENÉRE a kölesgolyókat csak akkor fogyaszthatják a lisztérzékenyek is, ha garantálni tudjuk, hogy a termékek semmilyen módon nem szennyeződhettek gluténnel! - A magas kovasav tartalom eredménye a friss, sima bőr, ragyogóan egészséges és erős haj.
A nutritív allergiatesztek (vérből vett) és különböző kilégzéses (pl. : laktóz), specifikus feltérképező vizsgálatok mellett, ha szükséges, arra biztatom a pácienseket, hogy konzultáljanak gasztroenterológus kollégával is, hiszen a szakorvosi konzultáció kompetenciákat illetően nem megkerülhető. Például egy változó széklet konzisztencia, vagy refluxos tünet hátterében többféle emésztőszervi megbetegedés állhat. Ezeket leghatékonyabban vastagbél- vagy gyomortükrözés által vizsgálhatjuk, és a hiedelmekkel ellentétben egyáltalán nem fájdalmasak, hiszen altatásban is lehet végezni – mi, a Pesti és Budai Gasztroenterológiai Centrumban is így dolgozunk. Köles káros hatása a vesére. " Életmódváltás nélkül nem megy A dietetikussal való közös munka személyre szabottan, diagnózistól függően alakul. Minden betegség, minden egyén más és más diétát kíván, nem mindegy, hogy mikor milyen alapanyagot hagysz el és azt hogyan vezeted később vissza az étrendbe. "Gyakran tapasztalom, hogy a paciensek az internetről tájékozódva saját maguk állítanak fel diagnózist, majd szörnyen szigorú diéta szerint kezdenek étkezni – elhagyva bizonyos ételcsoportokat.
Nem kivétel ez alól a vegán étrend sem. "A növényi étrend, ha okosan állítjuk össze, tökéletesen tartható. A bolygó fenntarthatósága és az egészség szempontjából is hasznos, ha valaki vegán lesz, de a dietetikai konzultáció itt is elengedhetetlen. Hogy elkerüljük a hiányállapot kialakulását, kötelező az éves laborvizsgálat, illetve a B12-vitamin pótlása is szükséges. Aki növényi alapon étkezik, az általában több rostot fogyaszt, ami dicséretes, de itt is figyelni kell a mértékre: a napi minimum rostmennyiség 25 gramm, 35 felett már gondot okozhat az emésztésben. Nagyszüleink még naponta fogyasztották, mert tudták, hogy megakadályozza az érelmeszesedést és normalizálja a vérnyomást!. Aki sok rostot eszik, ne feledkezzen meg a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelről se! " Különösen fontos az orvosi, dietetikai szakvélemény a növényi eredetű táplálkozásról, ha valamilyen bélbetegséggel élsz, vagy műtét után lábadozol. Ezekben az esetekben csak szakember felügyelete mellett iktasd ki lassan, fokozatosan az állati eredetű alapanyagokat. Az anyag összeállításában segítséget nyújtott: Pesti és Budai Gasztroenterológiai Centrum.