A bábjáték műfajához is vonzódott (1992–93 folyamán rövid ideig az Állami Bábszínház dramaturgja volt). Lázár Ervin: Mesék felnőtteknek. A legkisebb boszorkány bábdarabként is sikert aratott s az Árgyélus királyfi eleve bábszínpadra íródott. Elbeszélései többféle összeállításban, több kiadásban is olvashatók; a legbővebb válogatást a Hét szeretőm (1994) című kötet tartalmazza. Csillagmajor (1996) cikluscímmel – a szülőföld, a puszta hangulatát idéző – új elbeszéléseivel jelentkezett, majd Kisangyal (1997) összefoglaló cím alatt régebbi és még meg nem jelent novelláiból válogatott. Fontosabb DÍJAK, elismerések: 1974 – József Attila-díj 1980 – a Művészeti Alap Irodalmi Díja 1981 – Állami Ifjúsági Díj 1982 – Andersen-diploma 1985, 1989, 1996 – Az Év Könyve-jutalom 1989, 1990, 1993 – Az Év Gyermekkönyve-díj (IBBY) 1990 – Déry Tibor-jutalom 1992 – a Soros Alapítvány Életműdíja 1995 – MSZOSZ-díj 1996 – Kossuth-díj 1999 – Pro Literatura-díj 2005 – Prima Primissima-díj Lázár Ervin hivatalos honlapja: Lázár Ervin a Facebookon:
Bogármese címmel Zsófi lányával közösen írt mesekönyvük is megjelent. 1989-től ismét különböző irodalmi folyóiratoknál töltött be állást, 1995 és 1998 között a Magyar Írószövetség elnökségének tagja volt. A Magyar Művészeti Akadémia 1994-ben választotta tagjai sorába. Munkásságáért 1974-ben József Attila-díjat, 1990-ben Déry Tibor-jutalmat, 1992-ben Soros-életműdíjat, 1996-ban Kossuth-, 1998-ban Magyar Művészetért, 2005-ben pedig Prima Primissima Díjat kapott. Lázár ervin meek mill. Budapesten halt meg 2006. december 22-én. Lázár Ervin meséi mellet jobb gyereknek lenni és jobb szülőnek, felnőttnek lenni is, hallgatni becsukott szemmel az ő írásait éppen olyan, mint amikor a legvarázslatosabb rajzfilmet nézzük, látunk és érzünk mindent, ami szeretni való figuráival történik.
azért is jelentős, mert biztosította az író számára, hogy továbbra is szabadúszó legyen. Berzsián és Dideki (1979) című meseregényéért – amely szintén több feldolgozást ért meg; Lengyel Pál például megrendezte színházi és bábszínházi produkcióként egyaránt – a nemzetközi zsűri 1982-ben Andersen-diplomával tüntette ki. A Négyszögletű Kerek Erdő (1985) című kötet megkapta az Év Könyve jutalmat – később a Bab Berci kalandjai (1989), valamint a Csillagmajor (1996) nyerte el ugyanezt. A Magyar Rádió Elnöksége I. Lázár ervin – mesék mese: virágszemű. díjban részesítette a Rádiószínház 1986. évi kishangjáték-pályázatára benyújtott Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátékáért. Hangjátékai A Franka Cirkusz összefoglaló cím alatt 1990-ben kötetbe gyűjtve jelentek meg. Közülük A hang címűt Rózsa Pál zenéjével Sándor János operaszínpadra állította. A legkisebb boszorkány című mesejátékáért 1991-ben megkapta az Új Magyar Hangjáték – 1990 pályázat szerzői díját. Az Év Gyermekkönyve kitüntetésre – amelyet az IBBY (Nemzetközi Gyermekkönyv Tanács) Magyar Bizottsága adományoz – meséit három alkalommal találták érdemesnek: az 1989-es év díjazottja a Bab Berci kalandjai lett; az 1990-esé a Lovak, kutyák, madarak; az 1993-asé pedig A manógyár.
Tanulmányait a környező falvakban végezte, majd szülei a szekszárdi Garay János Gimnáziumba íratták be. Mikor azt elvégezte, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarán volt újságíró szakos hallgató, s akkor már a fővárosban, az Eötvös-kollégiumban lakott. 1957-ben - akkor már "megfertőzve" az irodalom szeretetével - azonban Pécsre költözött, és a pécsi irodalmi körök bohém világába vetette magát. Akkoriban jelent meg első novellája is (1958), mit a Jelenkor közölt. Az egyetemi évek alatt már újságírói pályafutását is elkezdte, 1959-ben az Esti Pécsi Napló munkatársa lett. Főként riportokat szeretett írni, és a tollat fegyveréül választva (és használva is) lelkesen próbált harcolni az igazságtalanságok ellen. De a politikai helyzet nem tette lehetővé a visszásságok feltárását. Lazar ervin mesék . Időközben átiratkozott a magyar szakra, majd a nappali tagozatról levelezőre váltott, úgy is fejezte be az egyetemet. 1961-ben diplomázott, magyar szakos tanárként. 1964-1965 között a Dunántúli Napló és a Tüskés Tibor szerkesztette Jelenkor munkatársa volt, majd mikor 1965-ben újra a fővárosba költözött, az Élet és Irodalomnál helyezkedett el.
Egyszerű palacsintából pedig ünnepi desszertet varázsolhatunk… Somlói revolúció, Magyarország tortája 2014-ben Somlói revolúció torta készítése lépésről lépésre. A torta 2014-ben az… Bejegyzés navigáció
Turpisság A tejen forralás után sem képződik hártya, ha nyersen kevés cukrot teszel bele, állandó kevergetés mellett forralod, majd hideg vízbe állítva hűtöd ki. Még több turpisság ›
Egy hét és itt van Szenteste. A legnépszerűbb, legkedveltebb karácsonyi sütemény, ami szinte minden háztartás asztalán megtalálható, az a bejgli. Arról, hogy a diós vagy a mákos a finomabb-e, örök csatározás megy a családtagok között, mindenki másra esküszik. A darált dió felhasználása - három tipp • HeaveNuts. Így a rutinos anyukák, nagymamák mindkettővel készülnek és persze az utolsó morzsáig mind elfogy. Ha pedig diós bejgli, megmutatjuk, hogy mi hogy szeretjük, illetve a darált dió felhasználása nem áll meg, sokféle lehetőségünk van. De persze, kezdjük azzal! 1. Diós töltelék bejglibe Két rúdra való töltelékhez az alábbiakat használtuk: 25 dkg darált dió 1 rúd vanília kikapart magja vagy 1 csomag vaníliás cukor 1 tk fahéj 1 citrom reszelt héja 1 közepes méretű narancs reszelt héja vagy különlegesebbre vágyóknak 25 g kandírozott narancshéj ízlés szerint 20-30 g mazsola (vagy aranymazsola) 80 ml tej 10 dkg xilit vagy 15 dkg eritrit (ha ragaszkodunk a cukorhoz 10 dkg cukor) 40 g méz vagy agave szirup 1 tk rumaroma Ezt a tölteléket roppant egyszerű elkészíteni.