A Mi Hazánk Mozgalmat a semmiből kellett létrehozni, mert úgy gondolták: a balliberálisok kormányzása a nemzet gyors, míg a Fideszé a magyarság lassú halálát jelenti. Mára a párt országosan ismert szervezetté vált. A magyarság sorskérdései mellett olyan ügyet tűztek a zászlajukra, mint például a kényszeroltások és a korlátozások megszüntetése. Dúró Dóra nemcsak ezekről a kérdésekről mondja el őszintén és tabumentesen a véleményét, úgy, ahogy egy politikustól szinte sohasem lehet hallani. Azt is megtudjuk, hogyan élte meg a csalódásait, a küzdelmeket, a vívódásokat, a hatalmi villongásokat, az árulást. Olyan témák is szóba kerülnek, mint a politikai becsület, a bizalom, a szolgálat, a hit, az igazság. Szakács Árpád újságíró-publicista a kérdésein keresztül nem hagyományos politikusi portrét próbál bemutatni, hanem azt az embert láttatja, aki olyan, mint mi, és aki rendületlenül hiszi és szolgálja a saját értékrendjének igazságait. Szakács Árpád (1980) újságíró, szerkesztő, könyvkiadó, kommunikációs szakember.
A kultúra jelentőségét itt értettem meg, hiszen a tárkányiaknak saját kultúrájuk –zenéjük, építészetük–, volt és van. A nagyváradi évek alatt pedig a tanulás mellett évente 140-160 könyvet elolvastam már 8-9 évesen elhatároztam, hogy újságíró leszek. Emellett vonzott a történelem és a régészet. " 2001-ben jött át Magyarországra. Ezt megelőzően feltárta a tárkányi önkormányzat korrupciós ügyeit; fiktív számlák voltak, hamisítások. A román "igazságszolgáltatás" felmentette a delikvenseket, Szakács Árpádot és barátját viszont elmarasztalta. Úgy érezte, megfojtja az ottani világ, ezért döntött úgy, hogy Budapestre költözik, és felvételt nyert a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karára. Kezdetben albérletben lakott, de nővére sokat segített neki. Később megélhetési gondjaik enyhítésére munkát keresett a tanulmányai mellett. Elhatározta, hogy a Magyar Nemzetnek elküld egy publicisztikát; a román nemzeti ünnepről írott elemzését. Berszán György rovatvezetőnek tetszett az írás, ami megjelent a vezércikk mellett.
Sosem szégyellte, hogy nem értelmiségi család sarja. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, majd 2000-ben fejezte be középiskolai tanulmányait a Nagyváradi Ady Endre Líceumban. Már diákként érdekelte a magyar irodalom és a történelem. Tízéves korában annyira foglalkoztatta a közélet, hogy megkérte édesapját, fizessen elő az összes magyar nyelvű lapra, többek között az Erdélyi Naplóra, a Bihari Naplóra. Az utóbbinak 16-17 évesen munkatársa lett, és ezzel párhuzamosan az Erdélyi Naplóban is írt. 18 éves volt, mikor megjelent az első országos botrányt kiváltó cikke. A Belényesi-medencében az elrománosítás érdekes módja a Csángóföldről érkező román római katolikus papok jelenléte. Ők román miséket tartanak. Ezután a pap mindent megszüntetett, ami a magyar identitáshoz kapcsolódik. A templom felújításakor minden magyar feliratot eltüntetett. Felkeresték Szakács Árpádot a hívek. Ő pedig a papot, és rejtett mikrofonnal a zsebében kérdezett tőle. Ezután az anyagot leadta az Erdélyi Naplónak; két nagy oldal lett belőle…Ciobanu, a román pap szent esküvel megígérte Szakácsnak, hogy "kicsinálja".
És íme a magunk valósága: minden hírt és információt eltüntetnek, ami fontos lenne a tájékozódáshoz. Annak a vakcinának, amivel tömegesen oltják be a gyerekeinket is, a szerződései titkosak, titkosak a klinikai vizsgálati eredményei, a ránk vonatkozó intézkedéseket hozó operatív törzs munkája is titkosítva van és még hosszasan sorolhatnám. Azoknak a szakembereknek, mint például a világhírű Robert Malone, a vakcinákban alkalmazott MRNS technológia atyjának gondolatait mindenhonnan kitörlik, mert arra figyelmeztet, hogy mennyire veszélyes a gyerekek oltása. Eltüntetnek és leordibálnak mindenkit, aki kérdéseket tesz fel. "Mi történt a meggyőzéssel, mint a polgári társalgás megfelelő módszerével? Mikor lettünk hirtelen tekintélyelvűek? Mikor vált a gyengeség jelévé a párbeszéd és az egymásra figyelés? " – tette fel a kérdést A korrupció pestise című könyvében Judy Mikovits világhírű kutató, aki a tudományos világban elharapózott korrupcióra és a védőoltások veszélyeire hívta fel a figyelmet.
2017-10-10 Nyolcvannyolc esztendős korában elhunyt Tóth II. József világbajnoki ezüstérmes labdarúgó, aki a magyar futball aranykorában 12-szer lépett pályára a válogatottban. Az egykori csatár haláláról a család tájékoztatta a Magyar Labdarúgó Szövetséget, amely saját halottjának tekinti a játékost. Tóth II. József egész pályafutása alatt a Csepel labdarúgója volt, 1940 és 1961 között 296 bajnoki mérkőzésen lépett pályára és 78 gólt szerzett. Az 1958/59-es idényben bajnokcsapat tagja volt. 1961-ben fejezte be pályafutását. A magyar válogatottban 12 alkalommal szerepelt 1953 és 1957 között, és 5 gólt szerzett. Az 1954. május 23-án megrendezett, angolok elleni, népstadionbeli 7-1-es mérkőzésen is pályára lépett, sőt gólt is lőtt. Tagja volt az 1954-es svájci világbajnokságon ezüstérmes Aranycsapatnak: az NSZK elleni 8-3-as és a brazilokkal szembeni 4-2-es győzelemből aktív részt vállalt, előbbi találkozón gólt is szerzett. A vb-ezüstérmes csapatnak ő volt az utolsó élő tagja. Tóth II. József a Csepel örökös bajnoka, Budapest díszpolgára, szülőfalujában, Merseváton 2015 óta sportpálya viseli a nevét.
A labdarúgás szenvedélyét a falu környéki mezők "grundjain"szívta magába. 1953. október 4-én volt először A-válogatott a Szófiában 1:1-re végződött Bulgária elleni mérkőzésen. Balszerencséjére több rokona is Nyugatra disszidált, ezért nem vehetett részt a helsinki olimpián illetve az Anglia elleni 6:3-as Wembley-beli "évszázad mérkőzésén". A történelmi győzelem visszavágóján 1954. május 23-án a Népstadionban a 7:1-es kiütéses diadal 5. magyar gólját ő szerezte. Kislánya megszületése után lett biztos a helye az 1954-es világbajnokságra készülő válogatottban. A vébén a későbbi győztes németek elleni 8:3-as csoportmérkőzésen a hetedik találat fűződik a nevéhez. A brazilok ellen negyeddöntőn súlyosan megsérülve is végig a pályán maradt, de több szerep nem juthatott számára a későbbi döntős csapatban. 1955-ben az utolsó válogatott mérkőzés az Olaszország elleni derbi volt, akiket több mint 3 évtizede nem győztünk le hazai pályán. A 80. percben Tóth II. mértani pontosságú beadásából Puskás szerezte meg a vezetést, majd 3 perccel később már ő maga adta meg a kegyelemdöfést az olasz gárdának.
Október 9-én 88 éves korában meghalt Tóth II. József 12-szeres magyar válogatott futballista, írja az a játékos családjára hivatkozva. Tóth 1953 és 1957 között volt válogatott, játszott az Aranycsapatban is, 1954. május 23-án a 6:3 budapesti visszavágóján gólt is lőtt az angoloknak. Összesen ötször talált be a válogatottban. Az 1954-es vb-n is szerepelt, ahol második lett a csapattal. Csak egyetlen klubja volt, 1940 és 1961 között a Csepelben futballozott. 296 bajnoki meccsen 78 gólt szerzett. Az 1958-59-es idényben bajnokságot is nyert klubjával. Csepel örökös bajnoka, Budapest díszpolgára; szülőfalujában, Merseváton 2015 óta sportpálya viseli a nevét. Tóth II. József sikerei, elismerései Világbajnoki ezüstérmes: 1954, Svájc Magyar bajnok: 1958–1959 A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1955) Budapest díszpolgára (2014) A Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2015) Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését. Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
A Magyar Labdarúgó Szövetség honlapjának beszámolja szerint a szövetség osztozik családja gyászában, és tisztelettel adózik a nagyszerű sportember emléke előtt, ezért a hétvégi bajnoki fordulók, így OTP Bank Liga hétvégi mérkőzései egyperces gyászszünettel kezdődnek. Az MLSZ mellett a Fővárosi Önkormányzat is saját halottjának tekinti Tóth II. Józsefet. Tarlós István főpolgármester az MTI-hez eljuttatott közleményben úgy fogalmazott, fájdalommal értesült Tóth József halálhíréről, majd emlékeztetett rá, hogy "a Csepel játékosát, az Aranycsapat tagját, a kiváló edzőt kiemelkedő sportpályafutásáért, kivételes klubhűsége és példamutató emberi magatartása elismeréséül 2014-ben Budapest díszpolgárává avatták". Forrás:MTI
Németh Tibor
Tóth Zoltán József Született 1967. január 29. Várpalota Elhunyt 2018. január 28. (50 évesen) [1] Budapest Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Foglalkozása jogász jogtörténész politológus egyetemi oktató Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1992, jogtudomány) Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1994, politikatudomány) Miskolci Egyetem (–2006, PhD) Kitüntetései Esztergom város tiszteletbeli polgára (2000) Hűség a Hazához Érdemkereszt (2000) Tóth Zoltán József ( Várpalota, 1967. január 29. – Budapest, 2018. január 28. ) magyar jogász, jogtörténész és politológus, egyetemi oktató, szakíró, a második Orbán-kormány Honvédelmi Minisztériumának helyettes államtitkára. Életpályája, szakmai múltja [ szerkesztés] Tanulmányai, végzettsége [ szerkesztés] 1985 -ben érettségizett a budapesti József Attila Gimnáziumban. Felsőfokú tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán kezdte meg 1987 -ben, ahol 1992 -ben jogi, 1994 -ben pedig politológus diplomát szerzett. 1992 és 1993 között katonai szolgálatot teljesített a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolán, ahonnan főhadnagyként szerelt le.