A világűr és az ember a témája a február 17-én 7-10. évfolyamosok részvételével megrendezésre kerülő könyvtárhasználati verseny országos fordulójának. A Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny egy tehetséggondozó verseny, amely kezdetben megyei jellegű volt, majd az 1993-as próbaversenyt követően az 1993/1994-es tanévtől országossá nőtte ki magát. Jelenleg a 7-10. évfolyamos tanulók mutathatják meg tudásukat két korcsoportra bontott, háromfordulós versenyben. A verseny során a diákoknak az információ, a dokumentumok és a könyvtárak használatát igénylő feladatokat kell megoldaniuk. Vagyis nem könyvtáros versenyről van szó, hanem könyvtárhasználati versenyről (ráadásul jelenleg az egyetlen hasonlóról). Az indulóknak a megadott témában információkat kell keresniük, azokat meg kell érteniük és a feladat megoldásához fel kell használniuk. A felhasznált információk forrására pedig etikusan hivatkozniuk kell. Annak érdekében, hogy ez a tevékenység minél érdekesebb és életszerűbb legyen, a versenynek minden tanévben van egy témája, a feladatok ehhez kapcsolódó helyzethez kötődnek.
Gratulálunk az Országos Pedagógia Könyvtár és Múzeum, valamint az EMMI EMET Nemzeti Tehetség Program által meghirdetett Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny két kategóriájában induló versenyzőknek, akik az országos írásbeli fordulóba jutottak! Az iskolai fordulóban elért helyezések: I. kategória (7 - 8. évfolyam): 1. Szekeres Dóra 7. a 2. Homonnai Léna 7. a 3. Nagy Sarolta 7. a II. kategória (9-10. Nagy Márk Viktor 9. B 2. Dió Márton Benedek 9. A 3. Dobi Ákos A versenyzők által kitöltött feladatlapok és megoldókulcsok hamarosan elérhetőek lesznek:
Az idei tanév témája: A világűr és az ember. Ebben az évben például, bár a világűr a téma, van irodalmi, biológiai, néprajzi témájú feladat is. A verseny üzenete, hogy a világ nincs tantárgyakra darabolva, és a könyvtárakban minden információ összekapcsolható egy másikkal. Határt csak a fantázia hiánya és a könyvtárhasználatban való járatlanság szabhat. A döntő során egy miniprojektet kell megoldani könyvtári környezetben, ahol már a saját ötleteknek és a kreativitásnak is több szerep jut. A résztvevőknek a feladatok megoldása során indokolniuk kell döntéseiket, miért azt a könyvet vagy online cikket választották; honnan ismerték fel, hogy megbízható és a témában segíteni fog. Bővebb információ és versenykiírás itt. A verseny kiemelt támogatója az EMMI és a Nemzeti Tehetségprogram. Fotó: Pixabay
2022. június 24. Hasznos online eszközök kihelyezett nevelőtestületi műhelymunka 2022. június 09. Drámapedagógia 30 órás akkreditált pedagógus-továbbképzés 2022. június 07. Szülők iskolája BTMN témában - nevelési értekezlet 2022. május 26. Autizmus spektrum zavaros gyermekek/tanulók együttnevelésének módszertana, néhány gyakorlati lehetősége 2022. május 24. Nyugdíjas Egyetem XV. szemeszterének ötödik előadása
TÉMA: "…OLYAN GYÖNYÖRŰ, OLYAN TÖKÉLETES A NÉPZENE. " - 135 ÉVVEL EZELŐTT SZÜLETETT BARTÓK BÉLA További versenyidőszakok
Évfolyam: 9-10. Versenyévad: 2019/2020 Forduló: iskolai NAT műveltségi terület: Anyanyelv és irodalom Témakör: helyesírás, helyesírási segédlet Könyvtárhasználati tudáselem: online források;hivatkozás, irodalomjegyzék készítés;forráskiválasztás;kézikönyvek Feladattípus: kérdés-válasz Feladat szövege: A kéziratokban gyakran felmerülnek helyesírási problémák. A szerkesztőség saját munkáját is megkönnyítendő a szerzőinek szeretne segítséget nyújtani a helyesírás ellenőrzésében. Ajánlj erre a célra egy nyomtatott és egy elektronikus forrást vagy szolgáltatást! Írd le azok pontos adatait! a) Az ajánlott nyomtatott forrás bibliográfiai adatai: b) Az ajánlott elektronikus forrás vagy eszköz megnevezése/címe: kiadó/készítő szervezet: elérése: Feladatlap Megoldókulcs
A Hunyadi János által vezetett nándorfehérvári diadal a feudális Magyarország legnagyobb katonai sikerének bizonyult. A "törökverő" hadvezér 560 éve a táborában dúló pestisjárvány áldozata lett. 1456. augusztus 11-én halt meg Zimonyban Hunyadi János, a törökverő hadvezér, Magyarország kormányzója. Származása vitatott, miként születésének ideje és helye is: vélhetőleg 1407 körül láthatta meg a napvilágot. Családja két évvel később kapta meg Zsigmond királytól Hunyad várát, innen a Hunyadi név. Korán elkezdte a katonai szolgálatot, s tanulta a harcászat mesterfogásait. Apródéveit Ozorai Pipo, majd Lazarevics István szerb despota udvarában töltötte, majd Újlaki László macsói bántól tanult. Hunyadi jános halal.fr. 1428-30 között feleségül vette horogszegi Szilágyi Erzsébetet, házasságukból két fiú született: László 1433-ban és Mátyás 1443-ban. 1431-ben elkísérte királyát Itáliába, majd zsoldosvezérként Milánóban maradt, Filippo Maria Visconti herceg szolgálatában. Itt ismerkedett meg a korszerű hadművészettel, a gyalogosok és a tüzérség hadi szerepével.
Itáliából már lovagként tért haza. 1433-ban a bázeli zsinatra kísérte Zsigmondot, 1436-ban pedig Prágába. Csehországban részt vett a husziták elleni utolsó harcokban, s ekkor ismerte meg és tette magáévá a huszita harcmodort. Ekkoriban kapta az első birtokadományokat Zsigmondtól, főként a királynak adott jelentős pénzkölcsön fejében. 1437-ben elűzte Szendrő vára alól a törököt, ezért több birtokot és királyi tanácsosi címet kapott. 1438-ban szörényi bán és temesi gróf lett. Albert király 1439 októberében meghalt, de özvegye 1440 februárjában gyermeknek adott életet. A csecsemő V. (Utószülött) Lászlót megkoronázták ugyan, de a török fenyegetéstől tartó rendek Ulászló lengyel királyt hívták meg a trónra, akit szintén megkoronáztak. Hunyadi Ulászló pártjára állt, és Bátaszéknél megverte Erzsébet híveit. A hálás király Nándorfehérvár kapitányává, erdélyi vajdává tette, és rábízta a Délvidék védelmét, amihez megkapta a királyi sójövedelmeket. Hunyadi feladata a török betörések visszaverése volt, de ő azt tartotta céljának, hogy támadó hadjáratokkal a magyar határokon kívül győzze le a törököket és megkísérelje őket Európából kiszorítani.
A főkapitányok közül az ország legnagyobb területét a Hunyadi–Újlaki csoport szerezte meg. Új hatalma birtokában Hunyadi ismét a török ellen összpontosította erőit. A főkapitány újfent nem tudta kivárni az európai összefogás létrejöttét, és 1448-ban megint megkísérelte ütközetre kényszeríteni a szultánt. Az egyesült magyar-havasalföldi sereg a szerbiai Rigómezőnél – az 1389-es csata színhelyén – a szultán által személyesen vezetett török hadaktól ismét vereséget szenvedett. Hunyadi támadó kísérletei kudarcba fulladtak, a hosszú hadjárat részleges sikereit két súlyos vereség követte. A törökök erőfölényét egyszerűen nem lehetett kiegyenlíteni. Hunyadi is kénytelen volt beismerni, hogy erőit a határok védelmére kell fordítania. 1453-ban a törökök bevették Konstantinápolyt, ezután a török hadsereg európai és ázsiai erőinek egyesítése akadálytalanná vált. 1456-ban a szultán mintegy 80 ezer katonájával Magyarország déli kapuja, Nándorfehérvár (ma Belgrád) ellen indult. A nemzetközi segítség legkézzelfoghatóbb jele annyi volt, hogy III.