Ha viszont később Jenő biztos körülményeket tud felmutatni, akkor elveheti Alfonsine-t. Jenő megtörve tér vissza szállására, ahol felkeresi őt Rideghváry Bence, aki több dolgot is mond neki: Nagy kegyesen felajánlja Jenőnek a szentpétervári követség első titkári állását, ami eredetileg Ödön bátyjának volt fenntartva (lsd 1. fejezet). Levelet hoz Anyjától, özvegy Baradlaynétől. Elmondja, hogy Jenő anyja az ostromlott városban rekedt, és bár a Baradlay család csúnyán elbánt Rideghváryval, ő ennek ellenére szívén viseli a sorsukat és egy angol útlevelet ad át Jenőnek, hogy azt jutassa el anyjának. Az útlevél Lady Tankerwill névre szól Jenő nagyon megörül ezeknek a híreknek, hiszen azzal, hogy megkapja az első titkári állását, újra lesz valaki, így már megkérheti Alfonsine kezét. Jókai Mór - A kőszívű ember fiai - 1-25. fejezet - Olvasónapló - Oldal 3 a 25-ből - Olvasónaplopó. Közben a Plankenhorst házban Alfonsine levelet kap Palvicz Ottótól: Úrnőm! Ha meg tudja ön találni azt, amit elvetett, meg fogja találni azt, amit elvesztett. Palvicz Ottó Figyelem! Ennek még jelentősége lesz a későbbiekben!
Baradlay Jenő A három Baradlay fivér közül a legkisebb, aki apja akarata szerint hivatalnoki pályára lépett a bécsi kancellárián. Eszével, szorgalmával és alkalmazkodó természetével szépen haladt; közben megbabonázva forgolódott az előkelő és szép Plankenhorst Alfonsine körül. A forradalmi időszakban is csak ábrándos érzelmei kötötték le, s a honleányt játszó baronessz iránt egyre nőtt benne a rajongás. Már a kézfogójuk napja is ki volt tűzve, amikor Jenőért eljött anyja, s a becsület nevében meggyőzte, hogy ott kell hagynia a rá váró méltatlan karriert és a még méltatlanabb házas kapcsolatot. Jókai Mór - A kőszívű ember fiai - 1-25. fejezet - Olvasónapló - Oldal 17 a 25-ből - Olvasónaplopó. Jenő hazatért anyjával Nemesdombra, és vele meg sógornőjével és annak gyermekeivel maradt, a közélettől magát távol tartva a szabadságharc végéig. Akkor névtévesztés (Edmund - Eugen) folytán őhozzá került a bátyjának címzett hadbírósági idézés, s ő önként jelentkezett Ödön helyett A bíróság előtt magára vállalt minden vádat, és bátran állt a kivégző osztag elé. A mesés, mítikus felhangokkal csengő romantikus regényeposzban Jenő a "legkisebb királyfi".
Leonin és Ödön azonban nem adják fel, korcsolyát húznak és a jégen suhanva menekülnek tovább a farkasok elől. Leonin korcsolyájának szíjja elszakad, kénytelen megállni, amíg megjavítja, addig Ödön pisztollyal és karddal tartja távol a farkasokat. Jokai mor a koszivu ember fiai olvasonaplo. A farkasokat végül lehagyják és már látszik a folyó partján egy katonai tábor füstje, afelé igyekeznek, Ödön azonban hirtelen belecsúszik egy lékbe. Leonin azonnal utána ugrik a jeges vízbe és megmenti barátját, akiről nem tudni, hogy él-e még. A fejezet vége bizonytalanságban hagyja az olvasót, hogy Ödön túléli-e a jeges fürdőt. Az olvasónaplónak még nincs vége, kattints a folytatáshoz!
3. fejezet: Tallérossy Zebulon Főbb szereplők Időpont Helyszín Rideghváry Bence Tallérossy Zebulon Néhány órával a temetés után A Baradlay család nemesdombi kastélya Ebben a fejezetben ismerjük meg a regény legkomikusabb figuráját, Tallérossy Zebulont, aki elkésve érkezik a halotti torra. Tört magyarsággal, felháborodva meséli el késésének okát: Zebulon már három nappal korábban elindult, hogy időben odaérjen a temetésre és egészen Nemesdomb határáig el is jutott szerencsésen, de az utolsó állomáson, ahol hintójához lovakat akart váltani, elakadt. Ugyanis nem volt több szabad ló, amit kibérelhetett volna. Végül drága pénzen felfogadott egy parasztot, aki befogta az ökreit (! Jókai mór a kőszívű ember fiai olvasónapló kitoltve. ) az urasági hintó elé, az ökörhúzta fogat azonban elakadt a téli hóban, sárban és több óráig tartott, amíg ki tudták szabadítani. Emiatt Zebulon lekéste a gyászszertartást. Rideghváry Bence adminisztrátor leülteti Zebulont a pap székébe (annak a papnak a székébe, aki a botrányos beszédet mondta a temetésen és emiatt nem hívták meg a torra).
26. fejezet: Sötétség Főbb szereplők Időpont Helyszín A Plankenhorst hölgyek Edit soror Remigia Rideghváry Bence Az Isaszegi csata utáni napon A Plankenhorst hölgyek bécsi háza A Plankenhorst hölgyek házában látogatóban van soror Remigia és Edit. Vacsora közben az isaszegi csatáról beszélgetnek. A Plankenhorst hölgyek még úgy tudják, hogy a csatában a császári csapatok állnak nyerésre. Jókai Mór - A kőszívű ember fiai - 1-25. fejezet - Olvasónapló - Oldal 21 a 25-ből - Olvasónaplopó. Editnek némán kell hallgatnia, ahogy arról beszélgetnek, hogy Richárd biztosan meg fog halni az ütközetben. A vacsora vége felé megérkezik Rideghváry Bence, hozva a hírt, hogy az isaszegi csatát elvesztették. Ami ennél is fontosabb, azt is elmondja, hogy Baradlay Richárd és Palvicz Ottó a csata forgatagában párbajoztak és Richárd megölte Ottót. Alfonsine teljesen kétségbe esik, kiabál, ájuldozik. Mivel dühkitörésével elárulta magát Rideghváry előtt (ne feledjük, valójában titok a viszony közte és Palvicz között, pláne, hogy ebből a kapcsolatból gyermek is született), ezért szövetséget kötnek Rideghváryval.
Koltai Lajos az Origónak: Csodálatos barát volt, rettenetes a hiánya "Az egyik legnagyobb magyar színésznő búcsúzik, az egyik legnagyobb jelensége a magyar színészetnek, legyen szó színházról vagy filmről" - mondta Koltai Lajos az Origo megkeresésére Törőcsik Mari haláláról. Koltai Lajos olyan filmek alkalmával fényképezte a színésznőt, mint például a Prés, a Végül, a Déryné, hol van? és a Teketória. Meghalt Koltai Lajos felesége Koltai Lajos, a Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, rendező és felesége 52 évig voltak házasok. Felesége hetekkel ezelőtt került kórházba veseproblémákkal, de egyre rosszabbul lett.
Koltai Lajos mindennapjai – mint ahogy évtizedek át -, most is főleg munkával telibe. A tudását a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, rendező szakon, mesterképzés keretén belül adja át az osztályának. Ennek kapcsán nyilatkozott a Borsnak. – Kétéves művészképzésre kértek föl, tavaly kezdtem, január 28-án lesz a féléves vizsgánk. Azt a nyolc személyből álló osztályt tanítom, akiket én vehettem föl, nagyon szépen haladnak, és rendkívül komolyan veszik a tanítványaim. Mielőtt belekezdtem, egyetlen dolgot kértek tőlem, semmi mást ne csináljak, csak tanítsam magamat, mutassam meg az életművemet, amit nagyon elegáns dolognak tartok. Próbálom át adni a lelkemet, és azt a mérhetetlen tapasztalatot, ami a csaknem ötven év alatt rám rakódott a világ sok részéről, ezt sulykolom beléjük – mondta a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar operatőr, rendező, érdemes művész. Arról is beszámolt, hogy az egyetemi feladatai mellett újra fölkérték rendezni: – Semmelweis Ignácról készítünk filmet.
Káel Csaba, filmügyi kormánybiztos bejelentette: az SZFE új filmes szaktanárai között szerepel a világszerte elismert, Oscar-díjra jelölt operatőr-rendező Koltai Lajos. Káel Csaba reggel a TV2 Mokka című adásában hozta nyilvánosságra a hírt, hogy Koltai Lajos lesz az SZFE egyik új tanára. A bejelentést követően Káel Csabát telefonon értük el. Káel Csaba a lapunknak elmondta: "Nagy öröm, hogy Koltai Lajost sikerült megnyerni, hogy tanítson a Színház és Filmművészeti Egyetem Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetében. Ő a ma élő legnagyobb magyar filmes, aki korábban sosem tanított az egyetemen, ezért is óriási dolog, hogy elvállalta a feladatot. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar operatőr-rendező a filmrendező művészképző osztályt fogja vezetni szeptembertől. " Az új filmes tanárok névsorát várhatóan a napokban hozza nyilvánosságra az SZFE vezetése. A kérdésre, hogy miként sikerült megnyerni a mestert, Káel Csaba elmondta: Koltai Lajos felismerte a Színház és Filmművészeti Egyetem átalakításának üzenetét, meglátta benne a film- és mozgóképművészeti képzés megújulásának perspektíváját, és örömmel mondott igent a közös munkára.
"Olyan családban nőttem fel, ahol mindig jelen volt a szeretet, ezért minden filmemnél próbálom ezt képviselni, s ha csak lehet, olyan történeteket mondok el, amiket,, embermesének" hívok, mert a szeretet érvényesüléséről szólnak" – meséli Koltai Lajos az SZFE A mestereink sorozatában. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, rendező, érdemes művész a felvételivel kapcsolatban is megosztja gondolatait. "Amikor a felvételinél találkoztam a jelentkezőkkel, úgy viszonyultam hozzájuk, mint a filmjeimnél, amikor színészt vagy stábtagot választok. Kíváncsi voltam a képességeiken túl a személyiségükre is, arra, hogy mit tudok leolvasni az arcukról, a mozdulataikról, mivel azt akartam megtudni, hogy ki tud-e alakulni közöttünk az a minőségi kapcsolat, ami szükséges a majdani közös alkotáshoz. Már a fiatalok felvételi filmjeinél éreztem, de most, a féléves vizsgafilmek készítése során eltöltött nagyon sok idő alatt vált bizonyossá, hogy a szeretet része tud lenni a komoly teljesítménynek is.