Erkel színház műsor 2015 2016 "Vannak még fegyvereink, de nem szeretném, ha be kéne vetnünk őket. De ma ezt egyszerűen már nem lehet megtenni, ma már nem lehet bőrszín alapján meghatározni, ki mit énekelhet és mit nem. Ha egy opera jogtulajdonosa meghagyná, hogy az előadásban mindenképpen le kell vizelni a Bibliát vagy a Koránt, vagy hogy muszáj benne megkínozni egy állatot, azt sem tartaná be senki" – érvel az Indexnek Ókovács Szilveszter, az Operaház főigazgatója. Aki (az Operaház felújítása miatt) az Erkel Színházban tartott sajtótájékoztatón azt is elmondta: már aláírtak egy szerződést a jogokat közvetítő irodával négy előadásra, amelyben nem szerepelt a híres-hírhedt "all black cast" kitétel. De egy meg nem nevezett magyar ellendrukker megtudta, hogy fehér színészekkel készülnek bemutatóra, és feljelentette az Operát a jogörökösnél. Mindez úgy derült ki, az ügynökség az Operának írt mailjében benne felejtette az eredeti vamzerlevelet is. Túl fekete, túl rasszista A Porgy és Besst, George Gershwin operájának sorsát nyolcvanhárom évvel a bemutatója is pont ugyanolyan faji kérdések bonyolítják, mint az első előadás óta gyakorlatilag folyamatosan.
Viszont az valószínűleg meg sem fordult a jogörökösök fejében, hogy ezzel az egy tollvonással gyakorlatilag letiltják a darabot az összes többi kontinens összes operájának műsoráról. Például a magyar színházakéról is, pedig az Erkel Színházban a hetvenes-nyolcvanas években hatalmas sikerrel futott az előadás az akkori sztárokkal, de 147 előadás után le kellett venni a műsorról. Amit az Opera – nyilván felismerve a benne rejlő marketinglehetőséget – készséggel meg is tett, és a sajtótájékoztatón kiragasztották az egyik molinóra az első nagy, piros matricát: "A Porgy és Bess jelen formában történő bemutatása nem engedélyezett, és ellentétes a mű színrevitelének követelményeivel. " Azt akartam megnézni, a 30-as évek déli államaiban játszódó darabbal milyen kapcsolata lehet a mai európai nézőnek" – mondja Almási-Tóth. Sólyom-Nagy Sándor és Kukely Júlia 1981-ben Fotó: Operaház Archívuma Négy előadás mindenesetre biztosan ki van tűzve januárra és februárra, erre már alá van írva a szerződés, de az Opera persze szeretné műsoron tartani az előadást a következő évadban is.
Erkel Színház "A színház, amely 101 évvel ezelőtt kilenc hónap alatt épült fel, most néhány hónap alatt újult meg úgy, hogy ma este felmehet a függöny" – ezzel a mondattal indította el a közel hat év után újra nyíló Erkel Színház tavaszi évadát Ókovács Szilveszter főigazgató. Tovább 1081 Budapest, II. János Pál pápa tér 30. Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár! tétel a kosárban összesen: Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra! Tisztelt Ügyfelünk! Mint a legtöbb weboldal, a is cookie-kat használ a működéséhez. Tudomásul veszem, hogy az InterTicket számomra releváns, személyre szabott ajánlatokat igyekszik összeállítani, amelyhez számos személyes adatot használ fel. Az adatkezelés szabályait az Adatkezelési Tájékoztatóban megismertem, azokat elfogadom. Hozzájárulok
Egy Hamletet százféleképpen lehet értelmezni, olyan alapvető kérdésektől kezdve, hogy a címszereplő egy hős, aki helyretolja a kizökkent világot, vagy egy pipogya, cselekvésképtelen, romkocsmák homályában fröccsöző fiúcska, aki képtelen végre megtenni, amit meg kell. Dátum: 2019-től Helyszín: Erkel Színház A DIÓTÖRŐBALETT - ERKEL SZÍNHÁZ BUDAPEST Csajkovszkij Diótörő je évtizedek óta a karácsonyi készülődés elengedhetetlen része az Operaházban. Vaszilij Vajnonen és Oláh Gusztáv emlékének adózva 2015 karácsonyára egy újrapolírozott, a klasszikus balett hagyományait követő, de a 21. század táncművészeti és látványvilágbeli elvárásainak megfelelő új kiállítással jelentkeztünk. A klasszikus zenei anyagra egy igazi Diótörő -specialista, a nemzetközi hírnévnek örvendő Wayne Eagling és Solymosi Tamás koreografált új mesebalettet. A Magyar Nemzeti Balett életében először készített ilyen világszerte elismert művész a társulat tagjaira szabott, belőlük ihletet merítő koreográfiát. Jegyárak és jegyvásárlás lentebb!
Football Műsor · Jászai À paris Erkel Színház De aztán az atombombát mégsem más, mint Ira Gershwin, a szerző testvére és jogörököse robbantotta. George Gershwin röviddel az előadás bemutatója után meghalt, de dalszövegeket író Ira 1983-ig élt. A jogörökösök pedig az ő akaratára hivatkozva úgy rendelkeztek: a Porgy és Besst kizárólag akkor lehet eljátszani, ha minden karaktert fekete színészek játszanak. Ez, nem sokkal a polgári jogi törvényeinek elfogadása és Martin Luther King törekvései után Amerikában szép és bátor gondolat volt, amellyel Gershwinék valóban be is indították több olyan színes bőrű színész karrierjét, akik e nélkül a rendelkezés nélkül nem biztos, hogy főszerepet kaptak volna egy operában. Viszont az valószínűleg meg sem fordult a jogörökösök fejében, hogy ezzel az egy tollvonással gyakorlatilag letiltják a darabot az összes többi kontinens összes operájának műsoráról. Például a magyar színházakéról is, pedig az Erkel Színházban a hetvenes-nyolcvanas években hatalmas sikerrel futott az előadás az akkori sztárokkal, de 147 előadás után le kellett venni a műsorról.
Ezt viszont elvileg már megvétózhatja a jogörököst képviselő ügynökség, bár Ókovács azt mondja, a bíróságra is hajlandó elmenni, ha ragaszkodnak a szerinte rasszista megkötéshez. Az ügynökség arra hivatkozik, hogy a szerződésnek az a pontja, amelyik az eredeti szerzői szándékról szól, valójában magába foglalja a fekete színészek foglalkoztatását is, de az Opera szerint ez marhaság, mert ilyesmi nyilván sehol nem szerepel a librettóban vagy a kottában. A feljelentés nyomán viszont, ha betiltani az aláírt szerződés mellett már nem is tudta, az ügynökség közölte: az Opera valamilyen módon tüntesse fel az előadásról szóló anyagokban, hogy az ellentétes a mű szellemiségével. Különben is, mi az, hogy csak fekete szereplők? A fekete egy színt jelent? Akkor határozzák meg, hogy a színskála pontosan melyik színe megfelelő. Vagy származást? Akkor hány fekete felmenő után számít valaki feketének? Vagy identitást? Akkor hány évig kell afroamerikai közösségben élni, hogy az ember eljátszhassa Porgy-t, és ne kérdőjelezzék meg, minek tartja magát? "
Koós János temetés Koós Réka búcsúzás
A művészt a Farkasréti temetőben helyezik végső nyughelyére. Március 3-án hunyt el Koós János, temetése március 20-án, szerdán lesz a Farkasréti temetőben – tudatta a család az MTI-vel. A szertartásra érkezők a Makovecz terem előtti ravatalnál 13. 30 és 14. 30 között róhatják le kegyeletüket, a család kérésére egy szál virággal – olvasható Koós Réka menedzsere, Csábi Zsolt közleményében. A táncdalénekes-parodista-színész vasárnap hunyt el 81 évesen, rövid betegség után. Végső nyughelye a művészparcellában lesz. Koós János 1937. november 21-én a romániai Gyergyószárhegyen született Kupsa János néven. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola után a Zeneművészeti Főiskolán oboaszakon végzett. Az Országos Pénzügyőr Zenekar tagja volt 1957 és 1960 között, majd ezután indult táncdalénekesi karrierje. Táncdalfesztiválokon nagy közönség- és szakmai sikert aratott – három fesztivált megnyert –, legemlékezetesebb dala talán a Kislány a zongoránál. Énekesi karrierjével párhuzamos volt színészi pályafutása is, 1966 és 1970 között három filmben is szerepelt.
Később a karmesterséggel is megpróbálkozott: szimfonikus zenekart vezényelt a Zeneakadémián is, 1999-től pedig televíziós szórakoztató műsorokat vezetett. Nyitókép: Koós János énekes, humorista, színművész a Hogy volt!? című tv-műsor felvételén, az MTVA Kunigunda utcai gyártóbázisának 3-as stúdiójában. A műsorban az Express, egy 1962-ben alakult egykori könnyűzenei együttes történetét idézték meg. MTVA Fotó: Zih Zsolt
Koós János;temetés;gyász;Farkasréti temető; 2019-03-20 15:00:34 A március elején, 81 éves korában elhunyt énekest hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára a fővárosi Farkasréti temetőben. Nagy tömeg gyűlt össze szerdán a budapesti Farkasréti temető Makovecz Terme előtt, hogy utolsó útjára kísérje a felejthetetlen nevettetőt és énekest, Koós Jánost - tudósít a Bors. A művész 81 éves korában, rövid ideig tartó betegség után hunyt el március elején. A korábbi híreknek megfelelően a búcsúbeszédét a család kérésére Verebes István írta, és Szerednyey Béla olvasta fel: A lap a szertartásról az alábbi, csaknem félórás videót is közzétette: Koós János 1937. november 21-én a romániai Gyergyószárhegyen született Kupsa János néven. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola után Zeneművészeti Főiskolán oboa szakon végzett. Az Országos Pénzügyőr Zenekar tagja volt 1957 és 1960 között, majd ezután indult táncdalénekesi karrierje. Táncdalfesztiválokon nagy közönség- és szakmai sikert aratott – három fesztivált megnyert –, legemlékezetesebb dala a Kislány a zongoránál.
A Mikroszkóp Színpad tagjaként színész és parodista volt 1982-től 1985-ig. Pályája ott és akkor kapcsolódott össze Hofi Gézáéval, akivel énekes-parodista duót alakítva számos sikeres színpadi és televíziós produkciót készítettek. Később a karmesterséggel is megpróbálkozott: szimfonikus zenekart vezényelt a Zeneakadémián is, 1999-től pedig televíziós szórakoztató műsorokat vezetett.