TOJÁSOS LECSÓ – A lecsó egy hajdanában mártásnak indult zöldségragu. A magyar konyha paprikás, pusztaillatú világának ifjonc városi, polgári szerzete, tehát cseppet sem népi lelemény. Története és születése korunkban bontakozik ki legteljesebben. Nagyra tartott szerzők gyakorta elmélkedtek már a hagyma, paprika, paradicsom alkotta lecsó mibenlétéről, a paprikaaprításról, a sóról, az őrölt pirospaprika szükségességéről, a világ dolgairól. Tojásos lecsó recept. Számtalanszor írtam a lecsóról, s büszkén állíthatom, hogy a lecsó leghitelesebb történetét is éppen ezen a blogon olvashatod, mégpedig ide kattintva. Szó esett a shakshuka nevű rokonról is már, amelynek – legalábbis a tojáshasználatot illetően – akad megtermékenyítő hatása a saját tojásos lecsómra is.
Sűrű kavargatás mellett addig hagytam a tűzön, amíg a tojások is megsültek, és a lecsó ettől viszonylag sűrű lett. Kenyérrel ettem, és nagyon jólesett!!! Írd le véleményed, kérdésed Kategória kedvencei
A kovászos uborka leve önmagában is frissítő, de higíthatjuk is egy kis ásványvízzel és… A kovászos uborka is azon ételek közé tartozik, amelyeket igazán csak felnőtt koromban szerettem meg. Gyerekként inkább a cukros-ecetes lében eltett csemege uborkát részesítettem előnyben, és mindig csodálkoztam unokaöcsémen, aki tekintélyes mennyiséget meg tudott enni, az általa csak "hovászos uborkának" hívott savanyúságból. Pár éve már rutinszerűen készítem, a nyár folyáman többször is, egy egyszerű, bevált… Nagyon szeretem a csemege kukoricát. Gyerekkoromban, a kertünkben minden évben jó pár tő csemege kukoricát termesztettünk. Volt egy nagy, piros, zománcozott lábasunk, amelyben főztük a csöveket. Tojásos lecsó receptions. Alig vártam, hogy elkészüljenek. Még szinte gőzölgött, mikor el kezdtem enni. A frissen főzött kukorica illatánál és ízénél sokáig számomra nem létezett jobb dolog a kukoricával kapcsolatosan. Aztán jó…
Pattantsd ki a szíved, elő a rügyekkel - A mi tüdőnkből száll ki a tavaszi szél! FEBRUÁR SZABÓ T. ANNA verse Hallod, hogy pendül az ég? Jön a szél! Zsendül a földben a nedv, fut a vér, bizsereg a magban a lomb meg a fény – túlvagyunk lassan a tél nehezén. Olvad a hó, fenn fordul a nap, kiböködi a hideg csillagokat, döccen a vén föld rossz kerekén – túlvagyunk mégis a tél nehezén. Jaj, milyen évszak! Hosszú, sötét. Óvtuk az otthon csöpp melegét. Biccen az új ág, zsenge remény: túl vagyunk, úgy-e, a tél nehezén? Jön, jön a szél, friss föld szaga száll, létre gyötörte magát a halál, nincs lehetetlen, van te meg én – túlvagyunk, látod, a tél nehezén. HÓTALAN A HEGYEK INGE Nagy Gáspár verse Ez a tél még megváltatlan, nincs rá mentség: fehér paplan, se hó, se hold nem világol – amíg fölragyog a jászol hordjuk szívünk szakadatlan, kormos arcot száz darabban, nincs ajándék, semmi tömjén – rí Boldizsár, Menyhért meg én. Az indul el akaratlan kinek angyala jelen van, hótalan a hegyek inge – el kell érnünk Betlehembe!
Termékadatok Cím: Vagyok - összegyűjtött versek Oldalak száma: 608 Megjelenés: 2022. május 30. Kötés: Keménytáblás ISBN: 9789631441710 Méret: 215 mm x 140 mm A szerzőről Szabó T. Anna művei Szabó T. Anna Szabó T. Anna 1972-ben született Kolozsváron. 1987 óta él Magyarországon. Költő, író, műfordító. Fontosabb díjai Déry-díj (2000), Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj (2001), József Attila-díj (2002), Zelk Zoltán díj (2004), Arany János ösztöndíj (2005), a Tokaji Írótábor díja (2005), Babits Mihály műfordítói ösztöndíj (2006), az Akademie der Künste Berlin – Junge Akademie ösztöndíja (2006), a Mozgó Világ Nívódíja próza kategóriában (2006), az ULNÖ Krems ösztöndíja (2007), Az Év Gyermekkönyv Műfordítója 2012 (2013), Bárka-díj (2018) Olvasson bele a Vagyok - összegyűjtött versek c. könyvbe! (PDF)
Jöjjön Szabó T. Anna: Hóhullásban verse. Hóhullásban sok pihe hull, egy pihe sem lesz így egyedül. Egyedül nem jön, nincsen kedve: egyedül a hópihe csak dideregne. Egymaga nem jön, százan jönnek, kavarog a sok pihe, hullanak, esnek, kavarog százezer, hull millió, perdül és táncol és kanyarog a hó. A földre leérve összefogóznak, tolldunnának, lágy takarónak. Belepik az utcát, a tereket, a várost, Szentendrét és Budafok-Várost. Belepik a ligetet, belepik a szigetet, összefogózva már nem didereg, már nem fázik a sok pihe csillag, tollpuha paplana csillog-villog. Alszik alatta a rét meg az erdő, könnyű a dunna, pihepuha felhő. Alszik a föld és a földben a búza, hótakaróját magára húzza. Csend van, csend van, semmi se moccan, ág sem roppan, cipő se koppan. Nyugszik és alszik a tér, meg a táj, csak a hó, csak a hó, csak a hó muzsikál. Köszönjük, hogy elolvastad Szabó T. Anna versét! Mi a véleményed a Hóhullásban versről? Írd meg kommentbe! Hallgasd meg Léne előadásában a verset!
"Költő vagyok, a vers az életem. Hiszem, hogy nem luxustermék, hanem segítség az élethez, olyan alapvető, mint a kényelmes cipő vagy a jó szemüveg. mehr Nincs aktuális előadás Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a keresőjében! Last event date: Juli 8. Freitag, 19:00 Beschreibung Bilder, Videos A vers három legfontosabb funkciója, hogy megtanít figyelni, megállítja az időt, és erõt ad: nehéz pillanatainkban megmentheti az életünket – ahogy például egy Mawson nevû sarkkutatóval történt, mikor halálveszedelemben lógott egy jégszakadékban, vagy velem, mikor válságban voltam kamaszkoromban. Aki verseket hord a fejében s a szívében: szabad ember. " - Szabó T. A Nagyoperett 3 felvonásban. Rúzsa Magdi az ország egyik legismertebb hangja, aki Máté Péter-, Artisjus-, kétszeres Fonogram és négyszeres Petőfi zenei díjas énekesnő. A koncerten a régi nagy slágerek mellett az elmúlt évben megjelent Karma című albumról is hallhatóak lesznek dalok. Az új élet küszöbén Simonnak is kijár az, ami minden jobb sorsra érdemes vőlegénynek: a legénybúcsú.
4. Senki sem szól így a fellegekhez: álljatok meg, várjatok meg engem, szélbe-vészbe vigyetek el végre, villámokkal, vizekkel csatázni inkább bújnak jó meleg zugokba, biztonságot kályhában keresve, alkoholban, forró női ölben, mert a felleg nem ember, de isten, hisz nincs se perce, se teste, se lelke, és száll felettünk, sose lát meg minket. Én mégis kérlek, felleg, sírj, ha meglátsz, sírj, fellegecském, esőzz rám, itass meg, mert kiszáradtam, meghalok hiába, és semmihez már nincs közöm, de hozzád úgy könyörgök most, vízleánya felhő, hogy szánj meg, engedd megkóstolni végre a testetlen-száguldás égi ízét.
Nem pattant fel még a hársfa olvadékony mézvirága, még nem hömpölyög az illat mint az áradó folyó, de a fényzöld lombozatban mézgásan csorog a dallam: füttyöget és csetteget egy szürketarka léprigó. Énekében nincs cikornya: mintha aprókavics volna torka mélyén, úgy csereg fel először, csak próbaképp, megáll aztán, vetélytársa távoli válaszát várva, figyelmesen hallgatózik, félrebillenti fejét. Bár ligetnyi madárdal szól, kihallja a madárdalból, hogy távoli revírjéből a másik mit válaszol, s megereszt egy könnyű trillát – úgy pereg le, mint a csillám: villódzik a levegőben, s mire leér, nincs sehol. Megint szünet. Most a kedve megjön, s belemelegedve cifrázza és hajlítgatja a bonyolult íveket – de egyszerre abbahagyja, és tetű után kutatva szárnya viszketős fonákján, gyorsan tollászkodni kezd.