A prolaktin a tejelválasztást serkenti, az oxitocin a terhes méh összehúzódását. Az ADH a vizelet koncentrálását segíti elő. A hipofízis betegségei Az agyalapi mirigy betegségei elég ritkák, általában daganat, sérülés okozza. A következmény a hormontermelés károsodása: vagy kiesik egy, esetleg több hormon termelése, néha hormontúltermelés lép fel. A növekedési hormon hiánya gyermekeknél a növekedés leállásához, törpenövéshez vezet, felnőtteknél e hormon kiesése nem okoz számottevő tünetet. Az ADH hiányában a betegek igen sokat vizelnek (10-15 liter naponta), s az elvesztett folyadék pótlására hasonló mennyiséget isznak meg. A növekedési hormon túltermelésének következménye felnőttkorban az akro- megaliának nevezett betegség, melynél jellegzetesen torz arcvonások figyelhetők meg. A belső elválasztású mirigyeket serkentő hormonok hiányában hasonló tünetek lépnek fel, mint magának a belső elválasztású mirigynek a károsodásakor (ezekről a későbbiekben lesz szó). Szerencsére, a hiányállapotok ma már jól kezelhetők, vagy a hipofízishormont, vagy a célszerv hormonját pótolni tudjuk.
A hormonrendszer karmestere Az agyalapi mirigy (hipofízis) központi jelentőségét 1920-ban ismerte fel H. M. Evans és P. E. Smith. A két amerikai kutató állatkísérletekben kimutatta, hogy az agyalapi mirigy eltávolítása a mellékvesék sorvadásához vezet, és ezt, hipofízis-kivonatot adagolva a kísérleti állatoknak, meg lehet akadályozni. 10 évvel később B. A. Houssay felfedezte, hogy az agyalapi mirigy fontos szerepet játszik a cukoranyagcserében is. Az elkövetkezendő évtizedekben sorra izolálták az agyalapi mirigy hormonjait, megismerték e hormonok hatását a különböző belső elválasztású mirigyekre. Felfedezték az ún. feedback (visszacsatolási) mechanizmust, azaz azt a jelenséget, hogy az agyalapi mirigy vezényelte belső elválasztású mirigyek hormonjai eljutnak az agyalapi mirigyhez, az érzékeli a hormonszinteket, s attól befolyásolva szabályozza saját hormontermelését. Sokáig azt hitték, hogy a hipofízis a legmagasabb rendű szabályozója a hormonrendszernek - ezért is nevezték a "karmesternek".
A hormonrendszer feladatai: a többi szervrendszer működésének szabályozása, a hormonrendszer szabályozza folyamatosan belső környezet állandóságát; növekedést; szaporodást. A hormonrendszer működése: valamilyen inger hatására a belső elválasztású mirigy hormont ürít, a hormonmolekulát a megfelelő felszíni fehérjével rendelkező sejtek megkötik, ezeknek a sejteknek a működése megváltozik. A hormon termelését szabályozza: – a belső környezet egyik tényezője: a vér nagy cukortartalma a hasnyálmirigy inzulintermelését fokozza, hibás szabályozás: cukorbetegség – egy másik hormon közvetítésével az idegrendszer: a tartós hideg az idegrendszeren és az agyalapi mirigy hormontermelésén át fokozza a pajzsmirigy tiroxintermelését, és így a sejtek lebontó anyagcseréjét fokozza, hibás szabályozás: strúma; – közvetlenül az idegrendszer: veszélyhelyzet hatására az idegrendszer a mellékveséből adrenalint ürít, amely szimpatikus hatást vált ki, hibás szabályozás: stressz. A hormonok általában nem fajspecifikus anyagok.
A belső elválasztású mirigyek vannak Hormonális mirigyek, amelyek váladékukat közvetlenül a véráramba engedik. A teljes endokrin rendszer ellenőrzése az agyalapi mirigy feladata. Az endokrin mirigyek szervbetegségei esetén a hormonális egyensúly összekeveredik, és különösen anyagcsere-problémák merülnek fel. Tartalomjegyzék Mik az endokrin mirigyek? Az endokrin szó a görögből származik, és valami olyasmit jelent, mint a befelé történő leadás. Az endokrin mirigyek olyan mirigyek, amelyek közvetlenül befelé válnak a vérbe, kivezető csatorna nélkül. Ettől meg kell különböztetni az exokrin mirigyeket. Váladékukat apokrin, eccrin, holokrin vagy merokrin csatornán keresztül üregbe engedik. Az emberi mirigyek többsége exokrin mirigy. Csak a hormonok váladnak ki közvetlenül a vérbe csatorna nélkül. Ezért az endokrin mirigy kifejezés általában szinonimája az endokrin mirigynek. Például az agyalapi mirigy, a mellékvese és a pajzsmirigy endokrin mirigyek. A hasnyálmirigy viszont mind endokrin, mind exokrin tulajdonságokkal rendelkezik.
Ezek a hormonok a férfiakban és a nőkben azonos kémiai szerkezetűek, de hatásuk természetesen a nemtől függ, az ivarszervek különbözősége miatt. Elnevezésük a női szervezetre gyakorolt hatásukat tükrözi. A nemi érés után a férfiakban lényegében egyenletesen képződnek, nőkben viszont 28 napos ritmus szerint, ciklusosan változik a termelődésük. A tüszőserkentő hormon mindkét nemnél az ivarsejtek képződését serkenti. A sárgatestserkentő hormon a petefészek, illetve a here hormontermelését szabályozza. A tejelválasztást serkentő hormon nőkben a szoptatás időszakában serkenti az emlőmirigyekben az anyatej termelését. Férfiakban ismeretlen a hatása. A növekedési hormon a szervezet számos sejt- és szövettípusára hat. Elnevezése onnan származik, hogy gyermek- és serdülőkorban serkenti a csontok megnyúlását, így gyorsítja a növekedést. Ugyanakkor a vázizomszövet sejtjeiben fokozza a fehérjeszintézist, és így elősegíti az izomzat gyarapodását is. Az egész szervezet anyagcseréjét befolyásolja azáltal, hogy fokozza a zsírok lebontását és gátolja a szőlőcukor felhasználását.
Agyalapi mirigy hátsó lebenye Az agyalapi mirigy hátsó lebenye két hormont tárol. Ezek a hormonok a hipotalamusz egyes neuroszekréciós sejtjeiben képződnek, és ezek axonjain jutnak a hátsó lebenybe. A hátsó lebenyben raktározódó hormonok egyike a vízvisszaszívást serkentő hormon, más néven vazopresszin vagy ADH. A vazopresszin a vese nefronjainak elvezető csatornáiból és a gyűjtőcsatornákból fokozza a víz visszaszívását a vérbe. Hatására tehát kevesebb víz jut a vesemedencébe, vagyis csökken a vizelet mennyisége. A vízvisszaszívást serkentő hormon a vizeletben oldott anyagok mennyiségét közvetlenül nem befolyásolja, hatására a vizelet kevesebb és töményebb lesz. A vazopresszin akkor jut nagyobb mennyiségben a vérbe a hátsó lebenyből, ha magas a testfolyadékok ozmotikus koncentrációja. Amikor valaki sok vizet veszít például izzadással, akkor vérplazmája töményebbé válik, és ezért a vazopresszin-elválasztás fokozódik. A hormon hatására nő a vízvisszaszívás, ami lehetővé teszi a szervezet víztartalmának megőrzését.
Kézikönyvü Jól jön a segítség! 2010 óta a postaládákban, 2013 óta Budapesten. Kezdőlap Hirdetés feladás GYIK Ingyenes Ön itt áll: Kezdőlap Közérdekű információk Egészségügy Közérdekű információk Egészségügy Gyermek háziorvos Házi gyermekorvosi rendelők 14. kerület 1147 Budapest, Lőcsei út 24-26. Házi gyermekorvosi rendelők 14. kerület 1147 Budapest, Lőcsei út 24-26. 1147 Budapest, Lőcsei út 24-26. Dr. XIV. kerület - Zugló | Gyermekorvosok, ügyelet. Velkey Magdolna +36 1-273-25-65 Dr. Velkey Veronika +36 1-273-25-66 Dr. Bartha Csaba +36 1-273-25-64 Dr. Sal Péter +36 1-273-25-64 Dr. Zemplén Éva +36 1-273-25-66 Nyomtatás Facebook Twitter E-mail Kiadvány: 14. kerület kézikönyve Címszó: Gyermek háziorvos, Orvosi rendelő Szolgáltatási területek: 14. kerület Oldalmegtekintések: 89 Előző bejegyzés Házi gyermekorvosi rendelők 14. kerület 1144 Budapest, Csertő park 3/c. Következő bejegyzés Házi gyermekorvosi rendelők 14. kerület 1142 Budapest, Ráskay Lea u. 69-73.
Ilyen vizsgálat példul a Lipoprotein öröklött rizikófaktor értékének kimutatása, mely az előzőekkel szemben étkezéssel nem befolyásolható és szerepet játszik a szívinfarktus és a koronária betegségek kialakulásában. VÉRCUKOR: Mind alacsony, mind magas értéke komoly tüneteket okozhat. HUGYSAV Mit mutat? Purin vegyületek lebontásából származó végtermék. A purin vegyületek a táplálékkal fehérje formájában jutnak az emésztőrendszerbe. Az emésztés folyamata során a bekerült fehérje nagy része húgysavvá alakul és a keringésbe kerül. Így például aki sok húst eszik, annál magasabb a purin szintje a vérben. Túlzott alkoholfogyasztás esetén is magasabb lehet az eredmény. Ennek oka, hogy az alkohol gátolja a húgysav szintézist, így azok kristályok formájában lerakódnak az ízületekben és fájdalmassá teszik azokat. Ugyanez a helyzet a köszvény betegségben szenvedőknél is. Dr bartha csaba rendelés székesfehérvár. Ezen kívül bizonyos szövetszéteséseknél, vérképzőrendszeri betegségekben, ólommérgezésben is emelkedhet. A húgysav felhalmozódhat a vesékben és vesekövet is okozhat.
A fehérvérsejtek csoportjába tartoznak a neutrofil granulociták, (az ún. genny vagy falósejtek) limfociták vagy más néven nyiroksejtek (nyirokrák esetében igen magas százalékban található), monociták, melyek szintén eltérést mutathatnak rákos folyamatoknál, mononucleosisnál, fertőzések esetén. Az eozinofil sejtek biznyos élősködők ellen harcolnak, ezért pl. bélférgesség vagy malária esetén is megnőhet értékük, de allergiás szervezetben is kimutatható. A bazofil sejtek felelősek az allergiás immunválaszért, mert kibocsájtják a gyulladást létrehozó anyagot, ezen kívül rosszindulatú folyamatoknál is lehet eltérés. VÖRÖSVÉRSEJTEK és paramétereik: Mit mutat? Dr bartha csaba rendelés online. A képzésüket stimuláló hormon az eritropoetin, mely a vesében termelődik, így vesekárosodásnál szinte törvényszerű a vörösvérsejtek csökkenése. Ezáltal akár súlyos vérszegénység is kialakulhat. Számuk: egy felnőtt férfi szervezetében 5, 0-5, 4 millió egy felnőtt nő esetében 4, 8-5, 0 millió, 1 μl vérben. A vörösvértestek szállítják az oxigént és szerepük van a széndioxid szállításában is.
[antikvár] Dr. Károssy Csaba A középiskolai földrajzi tananyagot összefoglaló feladatgyűjtemény több mint egy évtizede nem került kiadásra Magyarországon. A legutóbbi ilyen céllal készült segédanyag Lőrincz András és Varajti Károly által összeállított Földrajzi feladatgyűjtemény több kiadásban is...
A vese-funkció vizsgálata során a mért értékek egymáshoz való vIszonyát kell nézni. Súlyos vesekárosodásnál többszörösére emelkedhet a Karbamid és Kreatinin értéke, de a Karbamid szintje lehet magasabb túlzott fehérje bevitel vagy gyomorvérzés esetén is. ZSÍRANYAGCSERE: Koleszterin, Triglicerid, HDL LDL koleszterin. Mit mutat? Ezek a klasszikus vérzsírok, amelyeket mérni szoktunk egy általános labor alkalmával. Házi gyermekorvosi rendelők 14. kerület 1147 Budapest, Lőcsei út 24-26. – Kézikönyvünk.hu. Mindenki számára ismert, hogy a magas vérzsírok rizikófaktorai a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek. A Koleszterin értéke általában örökölhető, míg a Trigliceridet jelentősen befolyásolja az étrendünk. A HDL koleszterin a köznyelvben a jó vagy az ún. "védő" koleszterin, melynek értéke ha magasabb, az esély a fent említett betegségek kialakulására kisebb lesz. Az LDL avagy a "rossz" koleszterin lerakódhat az erek falára, ún. plakkokat létrehozva ezáltal, melyek az érszűkületért felelősek. Ilyen állapotban jóval nagyobb az esélye egy infarktusnak vagy agyvérzésnek. Léteznek speciális vizsgálatok, melyekkel pontosabban meg tudjuk határozni a betegségek kockázatát, ezek azonban nem tartoznak a klasszikus TB-s ellátáshoz.