Pusztul a Keleti-Kárpátokban, Gyergyószentmiklós közelében található Gyilkos-tó. A tavat a feltöltődés veszélye fenyegeti - írja a Bukarestben kiadott Új Magyar Szó napilap internetes oldalán. A 171 éve földcsuszamlás miatti völgyelzáródás révén keletkezett tó egyediségét adó, vízben álló fatörzsek jó része már kirothadt a szennyvíz hatására. A víz egykori zöldje ma már inkább kávébarna. A Gyilkos-tóba ömlő patakok torkolatánál levő gátak felújítása rendkívül sürgős lenne, ellenkező esetben a lerakódó törmelék két részre oszthatja a tavat. A természetes feltöltődést gyorsítja az illegális fakitermelés miatt egyre több hordalék. A szakemberek szerint mindezek hatására a Gyilkos-tónak már csak hűlt helye maradhat fél évszázadon belül. Abos Gábor, a Hargita megyei környezetvédelmi őrség főbiztosa szerint a tó mentén hivatalosan, engedéllyel működő vendéglátó helyek mindegyikénél megfelelő a szennyvíz kezelése. A korábbi kihágásokért kirótták a büntetéseket. A főbiztos szerint jelenleg nincs szennyvízprobléma az üdülőtelepen.
Hiányzik a víz- és csatornahálózat A Gyilkostó mint turisztikai településrészt érintő egyéb aktuális kérdések is szóba kerültek az egyeztetések során. Ugyanis nemcsak a tó és a tó feltöltődése okoz fejtörést, hanem a területen található turisztikai egységek számára nincs megoldva a víz- és csatornahálózat. "Van egy minimális hálózat kiépítve, de az nem tudja ellátni a feladatát. A miniszteri látogatásnak az is része volt, hogy szót ejtsünk ennek a helyzetnek a megoldásáról, hogy további turisztikai fejlesztésekben, beruházásokban lehessen gondolkodni" – hangsúlyozta Barti Tihamér. Hozzátette: ennek a folyamatnak az első fázisa arról szól, hogy működésbe kell helyezni és bővíteni a már lefektetett gerincvezetéket. A város fejlesztési minisztériumi finanszírozásban ebben a kérdésben továbblépne. Erre alá van írva a kivitelezési szerződés. A munka magában foglalja egy derítőállomás létrehozását is - emelte ki a politikus. Tudják, hogy nagy a baj Már 2004-ben megállapították a szakemberek, hogy aggasztó mértékű a Gyilkos-tó feltöltődése, amely a jelenlegi ütemben haladva a vízfelület teljes eltűnését okozhatja 50-80 év múlva – mondta el a Maszol érdeklődésére Hegyi Barna, a Békás-Szoros Nagyhagymás Nemzeti Park igazgatója.
A színváltást a magas vastartalom okozta, ami jó ideig csak az iszapban volt megtalálható, ám a robbanás ezt is alaposan felkavarta. Az eset óta havonta ellenőrzik a tavat, az aljára pedig egy nagy átmérőjű csövet vezettek, hogy a széndioxid normális ütemben távozhasson. A lakosok azonban aggódnak, hogy talán még ez sem elég. Újra megtörténhet? Aggodalmuk igazi tárgya azonban a közelben lévő 1000-szer nagyobb Kivu tó, aminek hasonlóak a környezeti adottságai, mint a Nyos tónak. A történelmi adatok azt jelzik, hogy itt minden ezredik évben kipusztul egy állatfaj, ami a tóban él. A tudósok úgy tartják, hogy egy közeli vulkán zavargása hasonló eseményeket indíthat be, mint az 1986-os, csak sokkal nagyobb mértékűt. Az egyetlen kérdés: Mikor? video_url=|embed_kod_tipus=youtube|embed_kod=
Legendája két szerelmes történetét meséli el A Wikipedia vonatkozó szócikke szerint Gyilkos-tó egykori magyar neve Veres-tó volt. Ez az időnként vörösben játszó színére utal, amely a Vereskő-patak rozsdaszínű hordalékának köszönhető. Ahogy sok természeti képződmény esetében, a Gyilkos-tóhoz is fűződik legenda. A legismertebb történet szerint élt valamikor Gyergyó környékén egy csodaszép lány, akit Fazekas Eszternek hívtak. Egy napsütéses délelőtt a páratlan szépségű leányzó elment a szentmiklósi vásárba, ahol találkozott egy délceg, dolgos legénnyel, akivel első látásra egymásba szerettek. A fiú tükrös pogácsát és kék selyemkendőt is vásárolt a lánynak szerelme jeléül. A cikk az ajánló után folytatódik Elhatározták, hogy összeházasodnak, ám hiába tűzték ki rögvest az esküvő időpontját, a menyegzőre nem kerülhetett sor, mert a legényt elvitték katonának. A lány hűségesen várta kedvesét. Esténként, amikor a nap a hegyek mögé ereszkedett, kiment a fenyvesek alá a völgybe, és órákon át sóvárgott szíve választottja után.
Ez a kis hegy rejti a legkülönösebb magyar barlangot Az Esztergom szomszédságában emelkedő Kis-Strázsa és Nagy-Strázsa inkább domb, mint hegy, mégis tele van természeti és történelmi érdekességekkel. Gyilkos-tó, Tündérkapu, Őrtorony-kilátó, első világháborús hadifogolytábor, na meg Magyarország egyik legkülönlegesebb barlangja. Kell ennél több egy tartalmas kiránduláshoz? Kihagyhatatlan erdélyi úti célok, amelyek nem csak nyáron szemkápráztatóak Gyilkos-tó, Békás-szoros, Segesvár, Csíksomlyó – csupa olyan népszerű erdélyi úti cél, melyeket sokan szeretnének meglátogatni, vagy esetleg már meg is tették. Ám a legtöbben nyáron veszik célba a természeti kincseket és a sokszor többségében magyar lakta településeket. Mi most azt szeretnénk megmutatni, miért érdemes akkor elindulni, ha már kicsit hűvösebbre fordul az idő, és mi az a néhány dolog, amelyről az útikönyvek sem írnak. Medveles és kanyontúra Székelyföld egyik különleges zugában Gyergyó kapcsán a legtöbb embernek a Gyilkos-tó és a Békás-szoros ugrik be, pedig a környéken egy sereg más izgalmas lehetőség is vár az aktív kikapcsolódásra vágyó turistákra.
Erdély egyik legszebb természeti csodája a Gyilkos-tó, ami a fölé emelkedő Kis-Cohárd, Nagy-Cohárd, Gyilkos-hegy és a Likas-csúcs szikláinak együttesével páratlan természeti szépségű vidéket alkot. A Keleti-Kárpátokban, Hargita megyében, a Hagymás-hegységben fekvő tó 1837-ben keletkezett: a rozsdás, vörös víztükörből kibukkanó, megkövesedett fatörzsek egészen különös, misztikus hangulatot kölcsönöznek neki. A Gyilkos-tó keletkezése A nagy esőzések hatására a keletre fekvő Gyilkos-kő oldalán felhalmozódott agyagos lejtőtörmelék lezúdult a völgybe, nekicsúszott a Cohárd délkeleti lábának, amely több patak, a Likas-, a Vereskő-, a Lóhavas-, a Juh-, és a Cohárd-patak folyását is elzárva kialakította a Gyilkos-tavat. Első felmérésekor, 1859-ben 32 hektárnyi volt a területe, de a felületi felszíne, mélysége és víztömege fokozatosan csökken. A megfigyelések szerint évi 4, 88 cm hordalék kerül bele, ennek következtében 2080-ra, 60 év múlva teljesen eltűnhet, amennyiben nem tisztítják ki a medrét.
Galéria Fotó: Leyer Péter Rejtélyes arcát mutatja Magyarország Gyilkos-tava Fotó: Spergel Dániel A két fényképészt egyébként mindenképpen érdemes követni a Facebookon, mert rendszeresen csodás tájakról tesznek közzé felvételeket. Leyer Pétert ide kattintva, Spergel Dánielt pedig ide kattintva találják a közösségi oldalon.
Személyes ajánlatunk Önnek Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még Részletesen erről a termékről Bővebb ismertető A Jó Pápa című, Bob Hoskins főszereplésével készült film a 2001-ben boldoggá avatott XXIII. János pápa életét mutatja be gyermekkorától kezdve ifjúkorán, majd pápaságának évein át egészen haláláig. A "jó pápa"-ként is ismert egyházi vezető rövid, ám mozgalmas pápasága (1958-1963) alatt forradalmasította a katolikus egyházat. Fordulatokban és jó cselekedetekben bővelkedő életét mutatja be ez a megrázó és egyben izgalmas film. Bővebb információért kattintson a képre! Termékadatok Cím: JÓ PÁPA - XXIII. JÁNOS PÁPA ÉLETE - DUPLALEMEZES - Hossz: 191 perc Megjelenés: 2010. november 04. ISBN: 5999883203934
XXIII. János pápa Angelo Giuseppe Roncalli néven született Olaszországban, a Bergamo melletti Sotto il Montéban 1881. november 25-én. Bergamóban és Rómában tanult. 1904-ben doktorált, és ugyanebben az évben augusztus 10-én szentelték pappá. Püspöki titkár volt, és tanított a bergamói szemináriumban, majd az I. világháborúban tábori lelkészként szolgált. Ezt követően különböző feladatokat látott el Rómában, leginkább a missziók területén. 1925-ben aeropoliszi címzetes érsekké nevezték ki és püspökké szentelték. Diplomáciai szolgálatát Bulgáriában kezdte, apostoli vizitátorként. Fáradozásai eredményeként 1926-ban létrehozták Szófiában az apostoli exarchátust. 1931-től Bulgária, 1934-től Törökország és Görögország apostoli delegátusa lett, székhelye először Isztambulban, majd 1937-től Athénban volt. 1944 decemberében Franciaország apostoli nunciusává nevezték ki. 1952-től a Szentszék állandó megfigyelője lett az UNESCO-nál. 1953-ban bíborossá kreálták, és velencei pátriárka lett. 1958. október 28-án pápává választották.
A koporsó június 10-ig marad az egykori pápa szülőhelyén, a kezet majd a Vatikánban hozzák ismét helyre. XXIII. század legkedveltebb pápája volt: nevéhez köthető az egyház világ felé nyitása, megújítása. Működésének legjelentősebb eseménye a II. Vatikáni Zsinat (1962-65) összehívása volt. A tanácskozás - amelynek célja az egyház fegyelmének, tanításának és szervezetének korszerűsítse volt - 1962. október 11-én kezdődött, és XXIII. János halála után VI. Pál pápa fejezte be. A zsinat korfordulót jelentett a katolikus egyház életében, évszázados törvényeket, szokásokat változtatott meg, és általa az egyház visszanyerte hitelességét azok szemében is, akik történelmi szerepének alkonyát jósolták. A tanácskozás XXIII. János pápának köszönhetően a nyitás és az ökumenizmus zsinatává vált. XXIII. János pápa 1962-ben jelentős szerepet játszott a kubai válság békés megoldásában. 1963-ban fogadta Hruscsov szovjet pártfőtitkár lányát és vejét. 1963. június 3-án Rómában halt meg. A Szent Péter-bazilika kriptájában lévő sírhelyén egy ellenőrzés során holttestét a bomlás jelei nélkül találták 2001 januárjában.
Amikor hazatértek, otthon találjátok majd a gyermekeket. Simogassátok meg őket, s mondjátok nekik: »Ez a pápa simogatása«". XXIII. János pápa látogatott el először a Bambino Gesú Gyermekkórházba 1958-ban Honnan eredt ez az olyannyira emberi, mégis isteni életszentség? Többször beszélt arról, hogy szülei, a jó sotto il montei öregek mennyit adtak neki: hitet, imádságot, emberi példát. Hogy később az egész világ plébánosa, pápaként is jó falusi pap lehetett (bár soha nem volt vidéki plébános), ennek az emberi gyökérnek köszönhető. Ugyanakkor ott van a másik, a sokkal lényegesebb tényező: maga az Isten. Angelo Roncalli sem külsejével, sem adottságaival nem tűnt ki a társai közül, később maga is viccelődött alkatán, megjegyezve: a pápaválasztás nem szépségverseny. Aki papnövendékként vagy a bergamói püspök titkáraként ismerte, nem sejtette azt a jövőt, amely előtte áll. Lelkiismeretes és elkötelezett munkát végzett, a szent tudományokban sem volt járatlan – mégis végig megmaradt egyszerűnek, ki nem tűnőnek.
A gyengéd, szeretetet közvetítő gesztusok, a derűs mosolyok pápája Isten mélységéből merítette élete minden fényét, ragyogását, erejét. "A világ már nem vonz. Teljesen és kizárólagosan Istené akarok lenni, hogy átjárjon a fénye, s ragyogjon fel bennem az egyház és a lelkek iránti szeretet" – írta egyszer. A világ, a nem hívők is megértették ezt az üzenetet. A közelség megannyi megnyilvánulási formája megnyitotta az emberek szívét a pápa felé, aki már előbb nyitott szívvel lépett melléjük az élet útján. Ennek a belső viszonyulásnak, érzületnek szép visszatükröződése az a legendássá vált beszéd, amelyet a II. Vatikáni Zsinat megnyitásának estéjén, 1962. október 11-én mondott el dolgozószobája ablakából. Naplemente után a rómaiak s a zarándokok fáklyás körmenetet rendeztek, amely a Szent Péter térre érve a sok apró fényből végül keresztet formált. A pápa így fordult a téren lévőkhöz: "Azt mondhatjuk, hogy ma este még a hold is sietett… nézzétek csak, ott fent… hogy megnézze ezt a látványosságot.
Önismeretét és szerénységét dicséri a mondás, amelyet állítólag pápává választása után fogalmazott meg: "Én nem vagyok nagy szent, nagy politikus vagy nagy tudós, mint az elődeim. De velem jó dolgotok lesz". Mivel ezt egy figyelmesen és nyitottan hallgató ember mondta, szavai túlnőttek saját egyháza látható határain. Nem egyszerűen katolikus főpap volt ő, hanem naturaliter sacerdos, természetéből fakadóan, s ezzel együtt a lehető legtermészetesebben sacerdos, pap, olyasvalaki, aki a hétköznapi valóságba foglaltan s a legnagyobb magától értetődőséggel tárta fel, nyújtotta a szentet az egész emberiségnek. Ez a naturalitás, természetesség lett legnagyobb emberi erénye, amikor a világunkat fenyegető fizikai és lelki veszélyek terén kellett dialógust kezdenie, hidat létesítenie a felek között, vagy emlékeztetnie arra az igazságra, amelyet jelmondatául is választott: Oboedientia et pax – engedelmesség (s ezzel együtt: elfogadás, türelem, alázat, cselekvés…) és béke. Nemcsak egyháztörténeti súlyú lépései, amelyek jól ismertek, de világpolitikai szintű fáradozásai is, mint Hurscsov lányának fogadása a Vatikánban, a kubai rakétaválság idején tett erőfeszítések, vagy éppenséggel a II.