Az ünnepségen jelen volt többek között Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, Krakomperger Zoltán általános helynök, Fodor András püspöki helynök, Törő András püspöki irodaigazgató, Hasulyó János hajdúböszörményi plébános, Fülöp Attila szociális ügyekért felelős államtitkár, Tiba István országgyűlési képviselő; Kiss Attila, Hajdúböszörmény polgármestere; Béres Nándor egyházmegyei gazdasági igazgató, Németh Julianna és Türk László EKIF-főigazgatók, az egyházmegye szociális intézményeinek vezetői, valamint Ágoston László építész, aki a szociális otthon terveit készítette. A Nyíregyházi Szociális Gondozási Központ programjai - Nyíregyháza Megyei Jogú Város Portálja - Nyíregyháza Többet Ad!. Az ünnepségen Kiss Attila polgármester köszöntötte a jelenlévőket. Elmondta, hogy Hajdúböszörmény a hat működő szociális intézményével sokat tesz az idősgondozás terén, ezzel együtt a város örömmel fogadja a katolikus intézmény létesülését, hiszen még mindig több száz idős ember vár arra, hogy bekerülhessen valamelyik otthonba. Tiba István országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy a kormány és az Egyház között született megállapodás értelmében a komoly terhet jelentő működési költségek állami támogatására is sor kerül majd.
Az Egyháznak nem az a célja, hogy intézményeket tartson fenn, hanem az, hogy hirdesse az evangéliumot, azt a biztos pontot, sziklaalapot, amelyre az embernek érdemes ráépítenie az életét. Ehhez viszont jó eszközök az oktatási és szociális intézmények, amelyek az Egyház fenntartásában működnek – fogalmazott Palánki Ferenc püspök. – Az Egyház állammal való együttműködésének vannak gyümölcsei. Ennek ad majd teret többek között az épülő szociális otthon, ahol az idősek jól érzik magukat, amely révén az Egyház segít enyhíteni, hordozni keresztjüket. Az alapkő megáldása előtt Törő András püspöki irodaigazgató felolvasta az alapító okiratot. Az ünnepség az alapkő elhelyezésével zárult. Az eseményen közreműködtek a debreceni Szent József katolikus általános iskola tanulói. A teljes beszámoló és az eseményhez kapcsolódó fotógaléria ITT található. Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Magyar Kurír
29. -35., Nyíregyháza – Oros, Rozsnyai út. 8. ) Egyéb ellátás keretében: gyógyászati segédeszköz kölcsönzés mentálhigiénés csoport működtetése A Központ által biztosított szolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az igény bejelentése történhet személyesen, telefonon, levélben, e-mailben vagy akár faxon is. Az intézményhez beérkezett jelzést követően a területileg, vagy szolgáltatás szempontjából illetékes vezető személyesen felkeresi az ellátást kérőt az otthonában. Tájékoztatja az igénylőt és szükség esetén a hozzátartozóját a szolgáltatásra vonatkozóan, illetve igény esetén megtörténik az adott szolgáltatásba történő felvétele is.
A Hortobágy vidékén a gulyások, csikósok, juhászok füstölték meg a jószágot, mert úgy vélték, hogy akkor nem bitangol el, és elháríthatják róla a rontást. Az Ipoly menti palócok az istálló védelmére zöld gallyat tűztek az ajtajára, fokhagymafüzért helyeztek rá, és füstöltek. Hagyományosan Szent György napjához kapcsolódó jellegzetes pásztorszokás Kalotaszegen az ún. tejbemérés. Ilyenkor állapítják meg, hogy a gazdák a nyár folyamán lemért tejmennyiségnek megfelelően milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak. A tejbeméréshez termékenységre utaló vagy serkentő mozzanatok kapcsolódnak, például a lányok, a juhászok és a juhok vízzel való leöntése. Mérán a legnagyobb ünnepnek tartották: "Még a lakodalomnál is nagyobb, mert lakodalomkor nem minden családtag jelenik meg, csak a szülők s a nagyobb gyerekek. Itt a legöregebbektől a legfiatalabbig mindenki jelen van" (Vasas–Salamon 1986). Evés-ivás, táncmulatság zárta a napot. A pásztorok, béresek szegődtetésének ideje volt Szent György-nap, mely a következő Szent Györgyig vagy Szent Mihályig volt érvényben.
Büszke vaspaták fennkölten tapossák a bősz sárkányt, a gyalázatosat. Ezer év óta, ezer bronzba öntve, győz mindig a tiszta lovag. Tudna csak szobrot vagy verset faragni szegény sárkányok fajzata: büszke bronzkörmük alatt nyomorultan mindig egy szent vonaglana. Orsós Attila: Sárkány / gyermekrajz Szent György vágtatva jön, hogy leterítse a sárkányt, és kiszabadítsa Angelikát. Milyen elragadó ez a Szent György, ágaskodó fehér lován, maga talpig ezüstben – s milyen rusnya a sárkány, csámpás lábával, denevérszárnyaival… Vajon melyikük szereti jobban Angelikát? Uccello képén Szent György lándzsája egyenest a sárkány jobb szemébe fúródik. A sárkány másik szeméből kiolvasható a vád, de lehet, hogy mondja is, elkeseredetten, csattogó fogakkal, vérét köpve: – Idejöttél elvenni az én Angelikámat, s én most megdöglök érte. Angelika kecsesen és derűsen áll a Szörny mellett. Mint aki már Szentgyörgynének tekinti magát. A Szörny most még ordít, csapkod a farkával, de nemsokára kiadja páráját, s elterül itt a barlang előtt, mint egy kifordított, nagy zöld esernyő.
Jellegzetes György napi szokás a harmatszedés, melynek mágikus célja volt. A harmatot a bőséges tejhozam érdekében gyűjtötték. Néhol vászonabroszt vagy a kötényüket húzgálták a harmatban, s ezt mondogatták: "Mind szedem…", vagy "Vaját viszem, tejét nem, vaját viszem, tejét nem". Közben egy marék füvet is szedtek, melyet aztán a tehén elé tettek. A harmatos ruhadarabot a tejesfazékba facsarták bele, hogy sok vajuk legyen. A Mura-vidéken harmatszedés közben ilyen filozofikus mondatot mondtak:: "Viszek is hagyok is", azaz hagynak másnak is a haszonból. A harmatszedéssel tehát nemcsak a tej, hanem a termőföld hasznát is igyekeztek biztosítani. Még több György-napi szokásról itt olvashatsz. Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon Tátrai Zsuzsanna: Leányélet Karácsony Molnár Erika-Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok, ünnepi szokások, Mezőgazda Kiadó GUZSALYAS - Népművészeti és Kézműves Folyóirat -
Most tört reám a legnagyobb haraggal! Megszorított s már-már torkom harapja. Szörnyű testét, tudom, hiába vágom. S egyedül vívok vele a világon! Sárkány graffiti (fotó: Legeza Dénes István) Ezer évig szeretne élni s e világon mindent szeret, és mindég csak az emberek, az emberek az ellenségi. Gonosz csillagoknak hatalma küldte égő lelkét bele s ha jó az alkonyat szele, szegény mindég szállni akarna. Van bűne s büntetést nem ismer, mert minden bűne szertelen, égből jött: az itéleten jelen kell hogy legyen az Isten. "A név a végzet"? Nem hiszem. De mégis gyerekkoromtól meg-meglátogat vértjében a sárkányölő lovag, kinek neve véletlenül enyém is. A szörny bűzös lehe arcomba csap s érzem Galerius véres dühét is, s rá a lassú, kéjes tűz-sercegést is, ahogy szörny szajhaként testébe kap; vagy ahogy régen Kappadóciában lengett felé a lányok leple, lágyan, hisz szép volt, ifjú, és bátor vitéz. Túl legendák s babonák sűrü árnyán hadd képzeljem egy percre el a máglyán ropogó, csupasz emberi hitét.