Bemutatta gazdasági programját az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom, az ISZOMM. A Szanyi Tibor fémjelezte párt a II. Munkás Büszkeség Napjára keresztelt eseményen bemutatott programnak a Kádár János Terv nevet adta. Gazdaság: Itt van Szanyiék gazdasági programja: "A krumplileves legyen krumplileves!" | hvg.hu. Ezt közleményében a párt úgy indokolta: "A magyar történelemben először a Kádár János nevével fémjelzett korszak volt az, amelyben a dolgozó emberek ki tudtak törni a szegénység, nyomor és kilátástalanság fogságából, s világos perspektívákhoz jutottak. A Kádár-korszak kialakulása, majd elmúlása egyaránt döntően külső világpolitikai hatásokra következett be. " A párt láthatóan könnyen megbocsátja az 1956 után hatalomra kerülő MSZMP-főtitkár tetteit, amit azzal indokolnak: "Kádár János hatalomra kerülése, illetve hatalmának megszilárdítása máig sok vita tárgyát képezi, viszont történelmünk sok más nagy vezető személyiségének módszereihez képest kifejezetten mértékletesnek mondható. Kádár János azonban egyedülálló abban a tekintetben, hogy hatalmát a legkevésbé sem hedonistaként gyakorolta. "
Földvári és Zsille szerint "A házépítő munkás minden jövedelmét és minden munkaidőben megtakarított energiáját az otthonteremtésre fordítja. A vállalatnál végzett munkáját és bérét éppolyan joggal tekinthetjük a napszámosok felfogásában végzett kiegészítő tevékenységnek és jövedelemnek, ahogyan a képesítés nélkül, de annál nagyobb figyelemmel, lelkiismeretességgel és szorgalommal végzett sokoldalú építőipari tevékenységét 'mellékesnek' mondjuk. Népes kategória ez: negyvenéveseket is találunk közöttük. A kistulajdonos életének az a fordulópontja, amikor úgy-ahogy berendezkedik 'birtokán', és valóban tulajdonossá válik. " Nosztalgia és "kádári idill" A cikk az Ikarus-gyári munkások életstratégiáiról szólt, és alighanem a "kádári kisember" sztereotípiáját ragadja meg mindennél világosabban. Index - Belföld - Ma 13 órakor: Kádár hatalomra kerülése, és a kádári alku mítosza. Ezek a kis(ház)tulajdonosok, majd a nyolcvanas évek magán-kisvállalkozói, továbbá a Szelényi által emlegetett parasztpolgárok alkotják azokat a rétegeket, amelyek mind a mai napig ápolhatnak bizonyos nosztalgiát a Kádár-korszak iránt.
Az eddigi történelemórák: Miért lett vége a hidegháborúnak? A Szovjetunió felbomlása, Németország egyesítése és a délszláv háború Az órán felhasznált prezentációk ezen a linken érhetők el. Az Iskolatévé adásait megtaláljátok Aktánkban vagy a Youtube-on.
Viszont megszűnt a beszolgáltatás intézménye, és engedélyezték a háztáji gazdálkodást is, amellyel a parasztok óriási túlmunka árán többletjövedelemhez juthattak és az élelmiszerellátás is biztonságosabbá vált. Nagyobb figyelmet fordítottak a könnyű- és élelmiszeriparra, de fennmaradt a tervgazdálkodás (olyan gazdasági rendszer, ahol az állam vagy a kormány irányítja a gazdaság összes szektorát, és azokat előre, 3-5 éves tervekkel szabályozza) és a torz iparszerkezet pazarló, túlszabályozott, bürokratikus rendszere. 1963-ban a hatalom és a társadalom közötti kompromisszum értelmében, és a külföldi diplomáciai tárgyalások eredményeként, Kádár az 56'-os politikai elítélteket (kb. Index - Belföld - Kádár-korszak, mértani sorozat, novellaelemzés: az Iskolatévé heti adásai egyben. 3000 fő) általános amnesztiában részesítette, cserébe Magyarországot nemzetközileg elfogadták. A megtorlások után kerülte a nyílt erőszakot és a durva törvénytelenséget, ezért nevezték később rendszerét puha diktatúrának. Az érett kádárizmus (1963-1979) A pártvezetés 1963-ra tekintélyelvűvé vált, már nem törekedett a totális diktatúrára, az emberek teljes körű ellenőrzésére.
); Völgyes Iván: Forradalom és legitimáció 1956 (Ring, 1990. 37. ); Urbán Károly: Az 1957-es ideológiai restauráció történetéhez (Magy. Politikatudomány Társ. Évkönyve, 1990); Hegedűs András: Kádárizmus és a munkásság (Kritika, 1991. 7. ); Litván György: K. J. Körmenete (Beszélő, 1991. 5. ); Feljegyzései a Rajk-perről. 20. (Közreadja, bev. Hajdú Tibor, Társ. Szle, 1993. ). 1941-től a KMP Bp. -i Területi Bizottságának tagja. 1942. -ban a letartóztatás elkerülése végett illegalitásba vonult. -tól a KMP Központi Bizottságának szervezési ügyekkel megbízott tagja, szept. -től a máj. - jún. -i nagy lebukások után a ker. -i bizottságok és sejtek újjászervezését irányította, ill. ezeket vezette, dec. -től a Központi Bizottság Titkárságának tagja. 1943-febr. -tól a KMP vezető titkára, ápr. -ban részt vett a pártprogram kidolgozásában. 1943. -tól a feloszlatott KMP utódjaként létrejött Békepárt vezetője. Mo. német megszállása (1944- márc. 19. ) után az általa vezetett Központi Bizottság kezdeményezte a Magyar Front létrehozását és vezető szerepet játszott a KMP háromtagú katonai bizottságának megalakításában.
CSak Péter, a Dajka kísérõje juthat némi humoros epizódszerephez. Baltazár, Ábrahám ( a Montague- ház komikus szolgái) Nincs jellemük, csak alkalmi funkciójuk. Ábrahámnak nyoma vész az elsõ jelenet után, Baltazár szerepe a hírvivésre korlátozódik.
Helyzete, mint jelleme és sorsa, paradox: õ a Kebelbarát, aki barátja szívének bizalmasa mégsem lehet; a komédia megtestesült szelleme, s így korai vesztével a tragédia visszavonhatatlanságát példázza. Halála a cselekmény fordulópontja, s egyben a fiatal lélek sötét titkának sejtetõje. Hisztérikusan túlhevített komikus dikciója és hűvös elmejátékának tragikus céltalansága olyan belsõ ellentmondást dramatizál, amivel a dráma – egyelõre – nem tud mit kezdeni. Talányos végzete Hamlet sorsában kap feladatot és értelmet. TYBALT, a bajkeverõ Színházi szerepe szerint õ az intrikus (a kártékony cselszövõ). Rómeó és júlia szereplők listája. Tevékenysége valóban kárt okoz, de nem alattomosan; nem vezetik önzõ és aljas indítékok. Éppoly átszellemülten idealista, mint Rómeó, csak ellenkezõ elõjellel: becsület – féltõ, vérszomjas gyűlölet megszállottja. Rejtély, hogy fiatal létére miért kötelezi el magát az "õsi" harcnak, ami az öregek közt már lanyhulóban van. Talán mert keresi a helyét, a szerepét, a személyazonosságát, mint a többi fiatal.
Öldöklõ indulata életkori sajátság, érzelmi és egzisztenciális bizonytalanság tünete. Mint Mercutio izgágasága, ez is rejtetten öngyilkos tendenciájú. PÁRIS, a férjjelölt Az atyai tekintélyuralommal szövetkezõ, magabiztosan agresszív, önjelöltkérõ, szerelmi komédia hagyományos intrikusa, rendszerint idõsebb ember. Itt: a balvégzetű ifjú csillagok egyike, délceg grófcsemete, akit elszürkít, koravén érdektelenségre kárhoztat az ellenében felragyogó igazi szerelem. Szerencsétlensége, hogy – bár a maga módján õ is szerelmes – errõl a szerelemrõl semmit sem tud, s így még vetélytárs sem lehet, csak kellemetlen betolakodó. Megfontolt célratörése a tragédia erõterében éppoly gyilkos hatású, mint nemzedéktársainak szertelensége: halált hoz másokra, és halálba visz. A prózai életgyakorlat képviselõje halálával ér célt; költõi jelképként bekerülhet a szerelmi házasság áldozatai közé. Rómeó és júlia szereplők jellemzése röviden. BENVOLIO, a jófiú A komikai fogantatású aranyifjak egyike, mindjük között a legkevésbé csillogó. Beszédes nevében jelzett szelíd jószándékán túl jelleme alig van; inkább csak színpadi funkciót tölt be: mint együttérzõ, együtt-mókázó barát, érdeklõdõ hallgató, becsületes hírnök.