Poszterek A Valami van odalent film legjobb posztereit is megnézheted és letöltheted itt, több nyelvű posztert találsz és természetesen találsz köztük magyar nyelvűt is, a posztereket akár le is töltheted nagy felbontásban amit akár ki is nyomtathatsz szuper minőségben, hogy a kedvenc filmed a szobád dísze lehessen. Előzetes képek Az előzetesek nagy felbontású képeit nézhetitek itt meg és akár le is tölthetitek.
Film tartalma Valami van odalent előzetes megnézhető oldalunkon, az előzetes mellett letölthetsz háttérképeket és posztereket is nagy felbontásban. A film rövid tartalma: A lény valaha ember, tudós volt, de miután magába injekciózott egy kipróbálatlan szérumot, hogy az ne kerülhessen rossz kezekbe, lelketlen szörnyeteggé vált, aki porrá égeti azt, akin a félelem akár csak a legcsekélyebb jelét érzi. A helyi lakosok már megszokták a jelenlétét és időközben legendává is vált, senki sem háborgatja őt, aki a szent földet védi. Amikor a városba új seriff érkezik, nyomozni kezd a megcsonkított holttestek után. Aligátorra gyanakszik, de rá kell jönnie, hogy az esetek hátterében minden képzeletet fölülmúló, szörnyű titok lappang. A film készítői: Lions Gate Films Artisan Entertainment Fierce Entertainment A filmet rendezte: Brett Leonard Ezek a film főszereplői: Matthew Le Nevez Rachael Taylor Jack Thompson Lehet, hogy így ismered még ezt a filmet mert ez a film eredeti címe: Man-Thing Háttérképek A film előzetesei mellett szeretnénk pár képet is megosztani veled amit akár háttérképnek is használhatsz számítógépeden vagy bármilyen okos készülékeden, a képeket egyszerűen le is töltheted nagy felbontásban csak kattints a kép nagyítására.
FANSHOP Valami van odalent A film összbevétele 143 615 dollár volt (). A filmet a legtöbb országban egyből dvd-n adták ki, és csupán pár országban kapott mozis bemutatást. ( Kóborló) A film költségvetése mindössze körülbelül 5 millió dollár volt, viszont még ezt az összeget sem volt képes visszatermelni, mert csupán kicsivel több mint 1 millió dollárt hozott be. ( Kóborló) A filmnek több vágási változata létezik. Az Európában bemutatott a legrövidebb a maga 93 percével (majd később megjelent egy 97 perces változata is). A két leghosszabb változatát Amerikában mutatták be, ezek játékideje 105 és 106 perc volt. ( Kóborló) A képregények atyja, Stan Lee (1922–2018) feltűnik egy fényképen a filmben. ( Kóborló) A filmbéli Terry karakterét alakító Rachel Taylornak ez volt az első mozifilmes alakítása. ( Kóborló) Témába vágó sorozatok Oszd meg az értékelést!
Igazság szerint egy szóval lezárhatnám az egész kritikát, mert katasztrofálisra sikeredett az egész alkotás, és bárhogy is próbálok benne valamiféle pozitívumot felfedezni, nem tudok. Nem tudok, mert a történet egyenlő a nullával, ráadásul a magyar cím tökéletesen körülírja az egészet. Valami van odalent… és kb ennyi az egész film. Közel 40 perc telik el, mire látunk valamit is abból a lényből, ami rettegésben tartja az emberek, de ez még nem is lenne baj, ha előtte feszültséggel teli percek jelentkeznének, és készítenének fel minket arra, hogy valami borzalmasat fogunk látni. Borzalmasat tulajdonképpen láttunk is, de sajnos, azaz egész film volt. Unalmas jelenetek, béna párbeszédek, valamint idióta karakterek lepték el a képernyőt, amik a végjátékra ki is teljesedtek. Ott már volt minden, amit nem akartunk látni. Összességében a Man-Thing egy nagyon félresikerült adaptáció, ami arra enged következtetni, hogy már maga a képregény se volt egy nagy durranás, sőt… Úgy látszik, hogy nem minden arany, ami fénylik, és Stan Lee sem volt mindig király.
Fájl Fájltörténet Fájlhasználat Globális fájlhasználat Eredeti fájl (1 024 × 735 képpont, fájlméret: 174 KB, MIME-típus: image/jpeg) Kattints egy időpontra, hogy a fájl akkori állapotát láthasd. Dátum/idő Bélyegkép Felbontás Feltöltő Megjegyzés aktuális 2013. július 27., 10:00 1 024 × 735 (174 KB) Rezkarcfitness User created page with UploadWizard Az alábbi lap használja ezt a fájlt: A következő wikik használják ezt a fájlt: Használata itt: Τίβανταρ Τσόντβαρι Κόστκα Tivadar Csontváry Kosztka List of works by Tivadar Csontváry Kosztka תיוודאר קוסטקה צ'ונטווארי Teodor Csontváry-Kostka Tivadar Csontváry Kosztka
Ismét látható a Mária kútja Názáretben című festmény Pécsett. Ez a híres Csontváry festmény a kút mindennapjainak egy pillanatát jelenít meg, vízért jövő, korsót töltő és korsót vivő asszonyok, leányok, mosó alakok, állatok itatása, – a mindennapi figurák között azonban Márián és a kisded mellett még egy figura válik hangsúlyossá. Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) a meg nem értett festők egyike, aki korának divatját feledve új, merőben idegen perspektíva alapján festette műveit. Vízionárius festészetét expresszionista hatás, ragyogó színvilág és szimbólumteremtő erő jellemzi. Csontvary maria katja. Csontváry képeit nem lehet egyszerűen nézni, kötelező mögé látni, mert akkor értjük meg az amúgy is lenyűgöző képek értelmét. A híres cédrusképek után még néhány fontos művet alkotott, mint stíluskeresésének összefoglalóját, 1908-ban megfestette a M ária kútja Názáretben c. művét. A festmény teátrális jelenetében látható Mária a kisdeddel és a hangsúlyozottan eltérő Máriát adoráló alakok. A korsót vivő lányok mozgása, vonulata kultikus táncra utal, az életforrás körüli örök körforgást jelzi.
Élet és halál jogát nem bogozzák fáradt kezeim. Názáret fénylő zsongása, csendje – a kút ki nem apad; lehetnél bárhol: súrolna emberi áhítat. Kutad káváján ülök, nem fakad belőlem kárhozat. Eljöttem hozzád, Mária! Tartsd kezeidben erősen gyenge létemet. Fájl:Csontváry Kosztka Tivadar - 1908 - Mária kútja Názáretben.jpg – Wikipédia. Ti férfiak, felismertétek a nőt, az asszonyt, ki ott pihen sötétkék ruhájában a szelíd irgalomnak, ki érettünk takar hazát, szerelmet és megváltása minden mozdulat. Forrás:
Csontváry Kosztka Tivadar (1853, Kisszeben – 1919, Budapest) Festő. Gyógyszerész volt, s csak 41 éves korától tanult rendszeresen festeni. 1894-ben fél évig Münchenben Hollósy Simon növendéke, majd 1895-től Karlsruhében, Düsseldorfban és Párizsban képezte tovább magát, de lényegében autodidakta volt. Az 1890-es évek végén Dalmáciában, Olasz- és Németországban járt. 1902-ben festette Selmecbánya látképe c. művét, majd Jajcéban és a Hortobágyon dolgozott, 1904-ben Egyiptomban, Palesztinában és Athénben járt. Ez út emlékét Kocsizás újholdnál Athénban, a Jupiter-templom romjai Athénban c. képei őrzik. 1904-ben festette a Nagy-Tarpatak a Tátrában, a Görög színház Taorminában c. több négyzetméteres tájképeit. Ezután ismét Palesztinában, Egyiptomban járt. 1904-ben készült a Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben c. sokalakos, expresszionista kompozíciója, 1906-ban pedig fő művének érzett legnagyobb méretű vászna, a Naptemplom Baalbekben. Szíriából Párizsba, majd ismét a Libanoni hegyekbe utazott, s megfestette két nagy művét, a Magányos cédrust és a Zarándoklás a cédrusfához címűt (1907).